Tusványosi közös nótázás
Fotó: Haáz Vince
A magyar kormány által működtetett harmincféle családtámogatás jelentős részéhez a külhoni magyarság is hozzáfér – mutatott rá a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára pénteken Tusnádfürdőn.
2023. július 21., 21:132023. július 21., 21:13
2023. július 21., 21:212023. július 21., 21:21
Beneda Attila a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Csíki Anyák Egyesülete által működtett rendezvénysátrában a magyar gyermekek és magyar családok jövőjéről rendezett kerekasztal-beszélgetésen vett részt, amelynek címét – Egy vérből valók vagyunk – a Tusványos idei nagyszínpados koncertprogramját szombat este záró Ismerős Arcok közismert dalszövegéből kölcsönözték a szervezők. Rámutatott: a magyar kormánynak a családpolitika terén a legfontosabb hivatása az, hogy támogassa a nemzet fenntartását, segítsen leküzdeni a népesedési akadályokat, és a magyar családokra zúduló hihetetlen terheket, nehézségeket.
Az MTI által idézett Beneda kifejtette: a magyarságot a keveredő társadalmak világában a kultúrája tartja össze. A „rendkívüli gazdagsággal bíró magyar nyelv”, a művészetek, a zene, a tudomány mellett a helyettes államtitkár ezek közé sorolta az olyan történelmi tapasztalatok miatt kialakult szokásokat is, mint például az, hogy a magyar emberek szeretik, ha van saját otthonuk, idegenkednek a bérlakásoktól.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke a beszélgetésen a szervezet egy friss, reprezentatív felmérésének eredményeit ismertette, amelyben azt vizsgálták: hogyan viszonyulnak az anyaországi magyarok a külhoni magyarokhoz, mennyire erős a kötődés. A legnagyobb, csaknem teljes egyetértés azt az állítást övezte, amely szerint „minden magyar gyermek kincs, bárhol szülessen a világon”. Az anyaországi magyaroknál nagyjából tízből nyolc ember azt gondolja, hogy „mi, magyarok összetartozunk, bárhol is éljünk a világon, fontos, hogy kultúránk és nyelvünk összeköt minket”.
Abban is a nagy többség egyetértett, hogy az elcsatolt területeken élő magyarokat a helyben maradásban kell segíteni. Beneda Attila emlékeztetett: a Minden magyar gyermek kincs a mottója a 2018-ban elindított Köldökzsinór programnak, amelynek lényege, hogy két magyarországi támogatási forma az anyasági támogatás és a babakötvény ugyanolyan feltételekkel igényelhető határon kívül is, ha legalább az egyik szülő magyar. Ezt eddig 50 ezer külhonban született gyerek után igényelték, kétharmaduk a Kárpát-medencében született, 25 ezer Erdélyben. Itt népszerű a támogatás, és általában a gyermek anyakönyveztetését is elindítják. A második legtöbb igény Németországból, azt követen Ausztriából jött.
Fotó: Haáz Vince
Csép Andrea Éva parlamenti képviselő, az RMDSZ nőszervezetének ügyvezető elnöke a magyar érdekképviselet azon kezdeményezéseiről beszélt, amelyekkel a román joggyakorlatba próbálnak átültetni sikeres magyar családvédelmi intézkedéseket. Beszámolt arról is, hogy egyik törvénymódosító kezdeményezésének eredményeképpen pénteken hirdette ki az államfő azt a törvénymódosítást, amely szerint a munkaadónak lehetővé kell tennie, hogy az alkalmazott – kérésre– havonta négy napot otthonról dolgozhasson, ha 11 évesnél fiatalabb gyereke van, és az otthoni munkavégzésre a munkaszerződés lehetőséget ad. A beteg gyerek felügyeletéért járó táppénz (romániai szóhasználattal betegszabadság) igénylésénél a korhatár 7-ről 12 évre emelkedett.
Márton Zsuzsanna, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a szövetséghez közel 100 szervezet tartozik Magyarországról, Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról és a Délvidékről. Úgy értékelte: a magyar kormány családpolitikája példaértékű, ezeket a kezdeményezéseket a külhoni vidékeken is népszerűsítik.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
szóljon hozzá!