Fotó: MTI/Kiss Gábor
Hálaadó istentisztelet keretében avatták fel a magyar kormány támogatásával megújult Kolozs megyei Pusztakamarás református templomát, amelynek újjávarázsolása során értékes információ került napvilágra.
2022. szeptember 04., 12:012022. szeptember 04., 12:01
2022. szeptember 04., 12:122022. szeptember 04., 12:12
A Református.ro beszámolója szerint Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a szombaton tartott istentiszteleten elhangzott prédikációjában a mustármag példázatával szemléltette a pusztakamarási, és általában a mezőségi gyülekezetek helyzetét. A püspök elmondta, a kicsi az szép, holott a mi életünk nem mindig ezt példázza, hiszen szeretjük a mutatóst, a nagyot, mert abban erőt érzünk,
„A mezőségi példa mindannyiunk számára azt mutatja meg, hogy hogyan lehet századokon keresztül újra és újra mindent elveszíteni. S aztán valami csoda folytán mégis mindig talpra állni és újra lehet kezdeni azt, ami korábban abbamaradt. Mindez a mezőségi embernek a gondolkodásában és a hitében rejlik” – idézte Kató Béla püspököt az egyházkerület honlapja.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke beszél a magyar kormány támogatásával megújult pusztakamarási templomért tartott hálaadó istentiszteleten
Fotó: Kiss Gábor/Református.ro
Oroszhegyi Attila Zsolt pusztakamarási lelkipásztor beszédében hálát adott Istennek, hogy megújulhatott a gyülekezet hajléka. Ismertetése szerint Pusztakamarásnak – amely 700 éve jelent meg az iratokban két híres szülöttje is van, Sütő András, aki Pusztakamaráson született és Kemény Zsigmond, akit itt temettek el. A lelkipásztor azt is elmondta, hogy Pusztakamarás református gyülekezetéhez 113-an tartoznak. Kiemelte, hatalmas öröm számára, hogy a templom zsúfolásig megtelt, hiszen ilyet ritkán lát. A falunak ez a harmadik, magyar közösséget kiszolgáló temploma, az első, XII. századi templom romjai még ma is láthatók a szemközti domboldalon. A jelenlegi templom helyén épült fel a második istenháza, amelyet lebontottak, és ugyanarra a helyre építették fel a most látható templomot. Oroszhegyi Attila Zsolt felhívta a figyelmet, hogy Pusztakamaráson már 20 éve nincs magyar iskola, már csak a templom maradt meg a közösségnek, amelynek nevében a lelkipásztor azt ígérte, hogy hétről hétre igyekeznek majd belakni azt.
A felújítás során előbukkant felirat a faragott kőkapun
Fotó: Kiss Gábor/Református.ro
A Református.ro által idézett lelkipásztor érdekességről is beszámolt az 59 napig tartó felújítás kapcsán. Elmondta, nem bukkantak ugyan rá az úrasztala alatt található kripta lejáratára, felfedezték azonban, hogy van a karzattartó oszlopok tetején egy lemeszelt felirat. A mészkő alól kiszabadítva kiderült, hogy Ikafalvi Elekes Károly lelkipásztorságának idején készült a templom, ő pedig 1762 és 1792 között volt lelkipásztor Pusztakamaráson, és ide temették el.
A Kolozsvártól mintegy 50 kilométerre fekvő Pusztakamarást a legutóbbi népszámlálás szerint 2600-as lakják, a lakosság kevesebb mint 6 százaléka magyar nemzetiségű.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!