A BBTE két magyar rektorhelyettese is lemondhat Hantz és Kovács menesztése miatt.
Lemondását fontolgatja a Babeº-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két magyar rektorhelyettese, Nagy László és Salat Levente az egyetemen kialakult feszült helyzet következtében. Az egyetem magyar tanárai szolidaritást vállaltak a hétfőn kirúgott két magyar oktatóval, és a vezetői tisztségeikről való lemondást fontolgatják. Hantz Péter és Kovács Lehel hétfői menesztése tiltakozáshullámot váltott ki a politikai és civil szférában is
2006. november 29., 00:002006. november 29., 00:00
Rendkívüli szenátusi ülést követelnek “Még nem döntöttünk, de mindketten a lemondásunkat fontolgatjuk” – közölte lapunkkal Nagy László. A BBTE rektorhelyettese elmondta, a gondolat nem a táblaügy következtében merült fel, hanem Salat Leventével közösen így tiltakoznának Nicolae Bocºan rektor vezetési módszerei ellen. Nagy László szerint a csúcsvezetés kifogásolt módszereit példázza az a döntéshozási forma, amelyet a rektor hétfőn Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusokkal szemben alkalmazott. “A napokban megbeszéljük esetleges lemondásunkat a magyar tagozat vezetőtanácsával, és ha a többség úgy látja jónak, azonnal távozunk tisztségünkből” – magyarázta Nagy László. Nagy László és Salat Levente egyébként még hétfő este eljuttatta írásos tiltakozását a rektorhoz. A dokumentumban helytelenítik annak módját, ahogy a BBTE vezetősége kezelte a magyar táblák kifüggesztését kezdeményező oktatók ügyét. Úgy vélik, a vezetőség több eljárási hibát is elkövetett: a két oktató munkaszerződésének felbontására vonatkozó javaslatot előzetesen nem mutatták be a szenátusban, és a szabályzat ellenére nem konzultáltak a magyar tagozat képviselőivel. A szavazáskor nem számolták össze a tartózkodásokat, így az eredmény sem egyértelmű; a két rektorhelyettes ezért rendkívüli szenátusi ülés összehívását követeli.
Egyed Emese már lemondott A Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője, Egyed Emese kedd délután már lemondott szenátusi tagságáról. Bakk Miklós, a Politikatudományi Tanszék magyar tagozatának vezetője lapunkkal közölte, amennyiben a szenátusi döntést nem vonják vissza, ő is lemond tanszékvezetői címéről.
A BBTE két magyar rektorhelyettese is lemondhat Hantz és Kovács menesztése miatt Tiltakozáshullám a kizárás ellen
Folytatás az 1. oldalról A szenátusi döntés elleni tiltakozás azon formája, hogy a magyar vezetők váljanak meg minden egyetemi tisztségüktől, tegnap délután merült fel lehetőségként a magyar oktatók között. Arról azonban, hogy ezt testületileg vagy egyenként tegyék meg, nem született döntés. Az intézet magyar tanárai ugyanakkor közös nyilatkozatban vállalnak szolidaritást két menesztett kollégájukkal, a dokumentumot tegnap délutánra már több mint hetven oktató írta alá. A nyilatkozatot aláírók elfogadhatatlannak tartják az 1959 óta példátlan eljárást. “A jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálják. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal” – áll a nyilatkozatban. A Matematikai és Informatikai Kar magyar tagozata kollégájuk, Kovács Lehel menesztése ellen lépett fel. “Diktatorikusnak, visszaélőnek, szakmaiságában hiányosnak, méltóságon alulinak és hamis érveken alapulónak” tartják a BBTE vezetőségének módszereit. Kétségbe vonják a kizárás törvényességét is, mivel a fegyelmi megrovás csak azután alkalmazható, hogy a tetteket kivizsgálták, az érintetteket meghallgatták és a tényeket ellenőrizték. A kar 20 oktatójának aláírásával ellátott dokumentumban a kizárás törvénytelenné nyilvánítását kérik. Hasonlóan jártak el a Fizikai Kar oktatói is; tiltakozó levelük szerint – bár nem értenek egyet Hantz Péter tetteivel – a munkaszerződés felbontása nem illeszkedik az egyetem demokratikus hagyományaiba.
Civil és politikai felháborodás Jogszerűtlennek nevezte a két oktató kizárását Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Az RMDSZ elnöke szerint a két oktató politikai okokból való eltávolítása azt bizonyítja, hogy igen komoly gondok merültek fel a BBTE vezetésének mentalitásával kapcsolatban. Markó az önálló magyar karok létrehozásának megakadályozásával és a kétnyelvű feliratok hiányával is elégedetlen. Nyilatkozatban fejezték ki felháborodásukat az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői is. “Tiltakozunk a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen, és felkérjük a Babeº-Bolyai Tudományegyetem vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét” – áll az Eckstein-Kovács Péter szenátor, illetve Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők által aláírt dokumentumban. “Megdöbbenéssel és felháborodással értesültünk arról, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatókat, a kommunizmus idején diktatórikus módon megszüntetett Bolyai Tudományegyetem helyreállításáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőit, a Babeº–Bolyai Tudományegyetem szenátusa önkényesen eltávolította állásukból” – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalásában. Az EMNT állásfoglalásában kifejti, az oktatók eltávolítása híven tükrözi a BBTE kirakati multikulturalizmusát, ennek révén pedig a romániai kisebbségpolitika kétarcúságát. Tőkés László EMNT-elnök és Szilágyi Zsolt alelnök az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, hogy azonnali hatállyal indítson kivizsgálást a BBTE-n tapasztalható etnikai-nyelvi hátrányos megkülönböztetés, illetve az ebből fakadó megfélemlítő intézkedések ügyében.
Közös MIT-Miért állásfoglalás Közös állásfoglalásban lépett fel a BBTE intézkedése ellen a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért). “A román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturálisnak álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. Az egyetem vezetősége részéről külföldön tovább folyik a félretájékoztatás, valamint alárendeltségi viszonyt tartanak fenn a román és a magyar oktatók között” – fogalmazták meg az ifjúsági szervezetek vezetői, akik a döntés visszavonására szólítják fel az egyetem vezetőségét. Állásfoglalásukban leszögezték: ha erre nem kerül sor, minden rendelkezésükre álló törvényes eszközt felhasználnak a tiltakozáshoz.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötven év után újult meg a gyerővásárhelyi református templom, méghozzá egy alig 170 lelket számláló közösség összefogásának köszönhetően. A B kategóriás műemlék épület felújítását szinte teljes egészében adományokból valósították meg.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.