Fotó: Krónika
2008. október 20., 00:002008. október 20., 00:00
A vegyes lakosságú vidékeken be kell vezetni a magyar nyelv kötelező oktatását a román diákok számára – jelentette ki legutóbbi sajtótájékoztatóján Markó Béla.
A szövetségi elnök úgy érvelt: az Európai Unió tagjaként az országnak egy olyan európai társadalom kialakításán kell közösen dolgozni, amely megfelelő megoldást kínál a nyelvi és kulturális kérdésekre is.
Markó: tovább kell lépni
Markó szerint a bíráló nyilatkozatok ellenére a kérdés korántsem keltett akkora ellenérzést, mint tette ezt tizenöt évvel ezelőtt a kétnyelvű helységnévtáblák vagy a közigazgatásban történő anyanyelvhasználat ügye. „Akkor ezek a célok sokak számára megvalósíthatatlannak tűntek, következetes politikával azonban sikerült elfogadtatni a román partnerekkel, és ezek gyakorlása ma már természetes. Van esély tehát a magyar nyelv oktatásának bevezetésére a román tannyelvű osztályokban, tovább kell lépni ebben a kérdésben is” – mutatott rá a szervezet elnöke. – Mindenki számára természetes, hogy a gyerekek már az elemi osztályokban tanulják az angol nyelvet. Miért ne lenne akkor ugyanilyen fontos és természetes, milyen hátrány származhat abból, hogy Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön vagy Szatmárnémetiben, azokban a régiókban, ahol együtt él a két nemzet, a magyar és román gyerekek kölcsönösen elsajátítsák egymás nyelvét?”
Markó ugyanakkor közölte, tévednek azok, akik szerint összefüggés van a választási kampány és a régiók átszervezésére vonatkozó törvénytervezet benyújtásának időpontja között. Leszögezte: tévednek a román pártok is, ha azt hiszik, hogy a régiók újrafelosztása mögött alapvetően nemzetiségi megfontolások húzódnának, bár tagadhatatlanul figyelembe vettek sajátosan magyar szempontokat, például Hargita, Kovászna és Maros megye közös hagyományait, a történelmi, kulturális együvé tartozásra épülő regionális identitást. „Rendkívül fontos egész Románia számára, hogy az eddigi, nem jól működő gazdasági fejlesztési régiók helyett működőképes régiókat hozzunk létre, és a Székelyföld számára is fontos ez a tervezet, amely Kovászna, Hargita és Maros megyéből kívánna egy új gazdasági fejlesztési régiót létrehozni” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, az RMDSZ a héten benyújtotta a régiók átszervezésére vonatkozó törvénytervezetét, amelyben a jelenlegi 8 helyett 16 gazdasági fejlesztési régió kialakítását irányozza elő, és amely egy önálló régióba tömörítené a székelyföldi megyéket.
„Az átszervezés országos érdek”
A tervezettel szembeni többségi ellenérzéseknek két oka van a szövetségi elnök szerint: egyrészt a román politikum vagy hátsó szándékokat, vagy pedig sajátosan magyar érdekeket vél felfedezni minden RMDSZ-kezdeményezés mögött, másrészt van egyfajta tehetetlenség is, azaz senki sem kíván hozzányúlni egy olyan rendszerhez, amely már valamilyen formában működik, habár – tette hozzá – az mindenki számára egyértelmű, hogy gond van a jelenlegi régiók kialakításával. Mint mondta, mindeddig egyetlen meggyőző érvet sem hallott a jelenlegi régiós felosztás mellett. Úgy vélte, a jövőben meg lehetne őrizni a régiók jelenlegi hatásköreit, de el lehetne gondolkodni azon is, hogy ezeket közigazgatási régiókká alakítsák át.
Gyergyai csaba, Máthé Éva
Buda: Markó mondjon le!
Felelőtlennek és alkotmányellenesnek nevezte Daniel Buda demokrata-liberális képviselő Markó Béla azon kijelentését, hogy a vegyes lakosságú vidékeken be kellene vezetni a magyar nyelv kötelező oktatását a román diákok számára. A politikus sajtóközleményében leszögezte: az Erdélyben élő románság iránti tiszteletből Markó le kellene, hogy mondjon szenátori tisztségéről.
(fotó: RMDSZ)
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.