Terítéken a Székelyföld : a közigazgatási átszervezéséről értekeztek Kolozsváron

 „Ebben az évben Traian Băsescu államfő az eddigieknél komolyabban vetette fel a közigazgatási átszervezés gondolatát, ennek az aktuális társadalmi kihívásnak próbálunk megfelelni” – indokolta a konferencia témaválasztását Benedek József  egyetemi tanár, a rendezvény főszervezője.
Nyitó előadásában Benedek kifejtette, földrajztudományi szempontból kétféleképpen lehet újraszervezni Románia közigazgatását: vagy a funkcionális szempontok szerint, azaz a különböző települések kapcsolatainak gyakorisága, intenzitása alapján, vagy egy adott régió homogenitásának figyelembevételével.

Az előadásban elhangzott: a funkcionális régió egy nagyobb településből és annak vonzáskörzetéből áll, az egyes települések polarizáló, vonzóerejét pedig a demográfiai mutatók határozzák meg. A székelyföldi városoknak sajnos hiányzik ez a képessége: például Kovászna megye és vele együtt Sepsiszentgyörgy Brassó vonzáskörzetéhez tartozik – mutatott rá a szakember. Ezért a leendő új közigazgatási területek lehatárolásánál ez a Székelyföldnek kedvezőtlen szempont. A Székelyföldnek leginkább az felelne meg, ha az új közigazgatási egységeket valamilyen homogenitási index és a kulturális hagyományok figyelembevételével hoznák létre. Amennyiben Maros megye is része lenne a székelyföldi régiónak, Marosvásárhely vonzáskörzete miatt más funkcionális érveket is fel lehetne hozni a székely régió mellett.

„Délibáb, hogy az alkotmánymódosítás megoldja a gazdaságfejlesztés gondjait, a politikusok ezzel csak arról akarják elterelni a figyelmet, hogy a problémák 90 százalékát anélkül is meg lehetne oldani” – jelentette ki A gazdaságfejlesztés néhány aktuális közjogi problémája című előadásában Veress Emőd adjunktus, a Sapientia EMTE jogtudományi intézeténak igazgatója. Kifejtette: addig nem lehet közigazgatási reformról beszélni, amíg a közigazgatási feladatkörök nincsenek megfelelően elosztva. A megyékkel jelenleg az az alapvető gond, hogy két párhuzamos megyei igazgatás működik egyszerre, a megyei önkormányzatoké valamint, a kormány területi kihelyezett intézményeié, amelyet a prefektúra irányít. Ami az igazságszolgáltatást illeti, ott már létezik egyfajta regionalizmus, hiszen  a perek jelentős része az összesen 15 ítélőtáblán dől el.

Balogh Márton, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közigazgatási intézetének adjunktusa szintén a feladatmegosztás hiányában, az egymást átfedő hatáskörökben látja a közigazgatás decentralizációjának legfőbb gondját. „Jelenleg csak részlegesnek mondható a decentralizáció, ugyanis a megyei, helyi önkormányzatok megkapják Bukaresttől a feladatokat, de az azok ellátáshoz szükséges anyagi forrásokat meg nem” – mutatott rá.