Temesvár: új, értékes maradványokra bukkantak a Hunyadi-kastély restaurálása során

Ugyanakkor napvilágra kerültek a 14. századi falak töredékei is, amelyek a Károly Róbert által épített királyi rezidencia részét képezték – ő volt az első, aki stratégiai és adminisztratív funkciójú várat épített Temesváron.

A leletek kiegészítik a 2004 és 2012 között végzett ásatások eredményeit, amikor a belső udvarban a középkori erődítmények egyéb elemeit, köztük a donjont is azonosították.

korábban írtuk

Kezdődhet a közel húsz éve bezárt temesvári Hunyadi-kastély restaurálása

Aláírták a szerződést a nagyközönség által közel húsz éve nem látogatható temesvári Hunyadi-kastély restaurálási és megerősítési munkáinak elvégzésére – jelentette be pénteken Alfred Simonis, a Temes megyei közgyűlés elnöke.

Alfred Simonis leszögezte:

A régészeti ásatások a munkálatok előrehaladtával folytatódnak, a feltárt leleteket megőrzik és kiállítják azon a helyen, ahol megtalálták őket, hogy a jövőbeli látogatók is megcsodálhassák őket.

A politikus meglátogatta a Hunyadi-kastélyt, ahol találkozott az építőkkel és a szakemberekkel, akik a legrégebbi temesvári épület megerősítésén és helyreállításán dolgoznak.

Elmondása szerint a kivitelező és a történészcsapat egyes területeken párhuzamosan fog dolgozni, így 2027-ben a Bánsági Nemzeti Történeti Múzeum több terme is újra megnyílhat a látogatók előtt.

„Továbbra is figyelemmel kísérjük a kivitelező munkáját, de a régészekét is, akik Temesvár történelmének fontos töredékeit mentik meg” – hangsúlyozta Alfred Simonis.

Mint arról beszámoltunk,

korábban írtuk

Román–magyar együttműködéssel adnák vissza a Hunyadi-kastély patináját Temesváron

A Temes megyei közgyűlés a Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűléssel közösen nyújt be pályázatot vissza nem térítendő európai uniós támogatásra a határon átnyúló együttműködés programja keretében.

„A Hunyadi-kastélyban, Temesvár legrégebbi és egyik legszebb épületében a legátfogóbb restaurálási és megerősítési munkálatok kezdődnek. Aláírtuk a kivitelezésre vonatkozó szerződést, az építészeti emlékmű felújítására szánt összeg közel 150 millió lej.
Közel 30 éve az önkormányzat igyekezett újjáéleszteni ezt a Temesvár belvárosában álló ékszerdobozt, de minden kísérlete kudarcba fulladt. A bürokrácia, a források hiánya, egyes építők komolytalansága és egyes vezetők alkalmatlansága hozott minket a mai helyzetbe. Mandátumom átvételekor egyértelműen kijelentettem, hogy vissza kell adni a Hunyadi-kastélyrégi pompáját és vissza kell adni a közösségnek. Ma már elmondhatjuk, hogy nekilátunk a munkának. Megtaláltuk a finanszírozási forrásokat, a pályázat és a fellebbezések lezárultak, a tervezés is befejeződött, így ténylegesen megkezdjük a munkálatokat” – tudatta Alfred Simonis akkori bejegyzésében.

Mint arról beszámoltunk, tavaly novemberben a Temes megyei közgyűlés tagjai megszavazták azt a határozattervezetet, amelynek értelmében

A műemléképületet, amely 2007-ig a Bánság Múzeumának otthonául szolgált, és amelynek a restaurálása azóta is akadozik, a régió kulturális-turisztikai nevezetességként szeretnék hasznosítani.

Az Integrált kulturális és turisztikai útvonalak a határ menti térségben elnevezésű projekt keretében a két megyei önkormányzat 8–10 millió eurós támogatást remélt, a Temes megyei közgyűlésre mint projektvezetőre ebből 6,5 millió „esik”, aminek mindössze 2 százaléka az önrész, a többi vissza nem térítendő támogatás.

korábban írtuk

Bár még távolról sincs meg a teljes összeg, ismét csurrant némi pénz a temesvári Hunyadi-kastély felújítására

Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.

A Hunyadi-kastélyt a mai temesvári köznyelv hajlamos a város legrégebbi, még ma is álló középkori épületeként említeni, de ez nem egészen helytálló megállapítás:

Károly Róbert király – aki 1315 és 1323 Magyarország fővárosává tette Temesvárt – még 1307-ben kezdte várának építését a Béga több ága által közre zárt szigeten (a lápos, ingoványos talaj miatt tölgyfacölöpöket vertek le, és azon állt az épületkolosszus), majd

Az épületben rendezte be székhelyét a török hódoltság idején a temesvári pasa.

Évszázadokkal később egy földrengés rongálta meg, majd az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc során ágyúlövések érték, úgyhogy 1856-ban átépítették, és akkor nyerte el jelenlegi formáját – írta Vicze Károly temesvári történész Az vég Temesvárban… című könyvében.