
Megújul. A Hunyadi-kastély restaurálása mintegy 150 millió lejbe kerül
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Aláírták a szerződést a nagyközönség által közel húsz éve nem látogatható temesvári Hunyadi-kastély restaurálási és megerősítési munkáinak elvégzésére – jelentette be pénteken Alfred Simonis, a Temes megyei közgyűlés elnöke.
2025. augusztus 08., 12:312025. augusztus 08., 12:31
„A Hunyadi-kastélyban,
Közel 30 éve az önkormányzat igyekezett újjáéleszteni ezt a Temesvár belvárosában álló ékszerdobozt, de minden kísérlete kudarcba fulladt. A bürokrácia, a források hiánya, egyes építők komolytalansága és egyes vezetők alkalmatlansága hozott minket a mai helyzetbe. Mandátumom átvételekor egyértelműen kijelentettem, hogy vissza kell adni a Hunyadi-kastélyrégi pompáját és vissza kell adni a közösségnek. Ma már elmondhatjuk, hogy nekilátunk a munkának. Megtaláltuk a finanszírozási forrásokat, a pályázat és a fellebbezések lezárultak, a tervezés is befejeződött, így ténylegesen megkezdjük a munkálatokat” – tudatta Alfred Simonis egy bejegyzésben.
A munkálatok kapcsán kifejtette:
„Figyelemmel fogjuk kísérni a történéseket, folyamatosan járni fogunk a helyszínre, ahogyan azt a többi projektünknél is tesszük, mind Temesváron, mind a megyében. És a három évig tartó munkálatok végén szeretném, ha együtt örülhetnénk a Hunyadi-kastély szépségének, amely ismét a Bánság Múzeuma otthona lesz” – mondta Alfred Simonis.
Mint arról beszámoltunk, tavaly novemberben a Temes megyei közgyűlés tagjai megszavazták azt a határozattervezetet, amelynek értelmében az önkormányzat a Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűléssel közösen nyújthat be pályázatot vissza nem térítendő európai uniós támogatásra a határon átnyúló együttműködés programja keretében a Hunyadi-kastély felújítására.

A Temes megyei közgyűlés a Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűléssel közösen nyújt be pályázatot vissza nem térítendő európai uniós támogatásra a határon átnyúló együttműködés programja keretében.
Az Integrált kulturális és turisztikai útvonalak a határ menti térségben elnevezésű projekt keretében a két megyei önkormányzat 8–10 millió eurós támogatást remélt, a Temes megyei közgyűlésre mint projektvezetőre ebből 6,5 millió „esik”, aminek mindössze 2 százaléka az önrész, a többi vissza nem térítendő támogatás.
A pénz felhasználásával (tekintettel a román–magyar–szerb hármas határ menti eurorégióra, annak sok tekintetben közös történelmi múltjára) egy regionális kulturális központot szeretnének kialakítani, és egyúttal visszaadnák az épület múzeumi státusát is.
„A temesvári közemlékezetben még mindig múzeumként él, ezért is szeretnénk egy modern, kortárs, sokoldalú múzeumot létrehozni benne, amely mind a kulturális örökség őrzését és bemutatását, mind oktatási-nevelési célokat szolgálna, valamennyi korosztályú látogató számára” – közölte akkor Simonis.
A Hunyadi-kastélyt a mai temesvári köznyelv hajlamos a város legrégebbi, még ma is álló középkori épületeként említeni, de ez nem egészen helytálló megállapítás:
(a lápos, ingoványos talaj miatt tölgyfacölöpöket vertek le, és azon állt az épületkolosszus), majd másfél évszázaddal később, 1443 és 1447 között annak az alapjaira emelte az Oszmán Birodalom elleni hadjárataival hírnevet szerzett Hunyadi János temesi főispán, Mátyás király apja a családi kastélyt. Az épületben helyezte be székhelyét a török hódoltság idején a temesvári pasa. Évszázadokkal később egy földrengés rongálta meg, majd az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc során ágyúlövések érték, úgyhogy 1856-ban átépítették, és akkor nyerte el jelenlegi formáját – írta Vicze Károly temesvári történész Az vég Temesvárban… című könyvében.

Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Ennek ellenére 1947-től oda költöztették a megyei múzeum történelmi és természettudományi részlegét, amely 2007-ig működött benne, de az addigra veszélyessé vált kastélyt lezárták a látogatók előtt, a közgyűjteményt kiköltöztették. A tervezett állagmegőrzés és restaurálás azonban nagyon lassan haladt, elsősorban a költségek magas volta miatt.
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
szóljon hozzá!