
A még megmaradt erdélyi magyar napilapokhoz hasonlóan a Háromszék is küzd a megváltozott olvasói szokásokkal
Fotó: Háromszék
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
2026. április 20., 20:032026. április 20., 20:03
2026. április 20., 20:432026. április 20., 20:43
A váltást maga a főszerkesztő hozta nyilvánosságra a Kovászna megyében megjelenő újság hétfői számában, valamint a honlapon megjelent írásában. Farcádi Botond személyes okokra hivatkozva hozta meg döntését. Közölte, hogy a szerkesztőség közgyűlésén a lap munkaközössége Farkas Réka jelenlegi főszerkesztő-helyettesnek szavazott bizalmat, aki május 8-tól veszi át a főszerkesztői teendőket.
Farcádi Botond 16 éve töltötte be a főszerkesztői tisztséget a Háromszéknél. (Korábban egyébként a távozó főszerkesztő és utódja egyaránt dolgozott a Krónikánál, amikor még nyomtatásban is megjelent a lap). Döntése kapcsán elárulta, ennek hátterében az áll, hogy másfél évtized alatt rengeteget változott a nyilvánosság működése, a sajtó helyzete, szerepe, megítélése, és egyre kevesebb az igény arra a fajta klasszikus újságírásra, amelyért még középiskolás korában ezt a pályát választotta. Hozzátette, ebben a közegben a társadalom egy része egyre inkább olyan elvárásokat támaszt a sajtó felé, amelyeknek felelős főszerkesztőként nem tud és nem is akar megfelelni.
„Nyomaszt, hogy polarizálódó, radikalizálódó világunkban egyre kisebb az igény a kiegyensúlyozott, higgadt, mértéktartó tájékoztatásra. Aggaszt, hogy a közbeszéd napról napra durvul, az értelmes viták helyét mindinkább átveszik a kommunikációs szakértők által kitalált és levezényelt lejáratások. Én még abban a fajta újságírásban hiszek, ahol nem influenszerek mondanak fel narratívákat, hanem értelmes, művelt, írni tudó újságírók formálnak véleményt, nem telefonjaikon pár másodperces videókat görgető »fogyasztók» figyelmét akarjuk felkelteni, hanem az olvasni tudó olvasókét” – olvasható Farcádi Botond leköszönő írásában.
Közölte, miközben sokan negyedik hatalmi ágként határozzák meg a médiát, és sokan azt várják el, hogy egyfajta szamizdat ügyészségként működjön, ő sokkal inkább szolgálati ágként tekint a helyi sajtóra. Amelynek szerepe túlmutat az aktuális politikai konfliktusokon, és küldetésében fontos szerepet játszik az is, hogy
Farcádi Botond közölte még, hogy újságíróként folytatja a lapnál, azzal a megnyugvással, hogy Farkas Réka vezetése alatt a lehető legjobb kezekben lesz a Háromszék sorsa.
A lap idén márciusban jelentette be, hogy áprilistól Sepsiszentgyörgyön kénytelen bezárni három újságosbódét, hétfőn és csütörtökön a lap mindössze 8 oldalon jelenik meg, több munkatársuk szerződését pedig felbontják. Az Erdélyben még megjelenő négy megyei nyomtatott napilap – kolozsvári Szabadság, Hargita Népe, marosvásárhelyi Népújság és Háromszék – sanyarú helyzete egyébként a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) hétvégi szovátai közgyűlésén is terítékre került.
A Háromszék független napilap a romániai forradalom kirobbanásának napjaiban, 1989. december 23-án indult; elődjének az 1968-ban alapított Megyei Tükör tekinthető. A lap első főszerkesztője Magyari Lajos költő volt, akit 1992-ben Farkas Árpád Kossuth-díjas író, költő, műfordító követett a lapvezetői székben. A főszerkesztést májustól ellátó Farkas Réka a 2021-ben elhunyt költő lánya.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
Hat, 25 és 50 év közötti személy ellen indított kivizsgálást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Krassó-Szörény megyei területi szolgálata és a megye rendőrsége szervezett bűnözői csoport létrehozása és migránscsempészet gyanúja miatt.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
szóljon hozzá!