A Mátyás-szobor megalkotója, Fadrusz János tiszteletére felavatott emléktáblát László Attila főesperes áldotta meg
Fotó: Vakarcs Loránd
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
2026. április 20., 08:072026. április 20., 08:07
2026. április 20., 08:072026. április 20., 08:07
A kolozsvári magyarság egyik legfontosabb jelképének számító Mátyás-szoborcsoport alkotója előtt tisztelegtek vasárnap délután Kolozsváron: fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Fadrusz János (1858–1903) életművét. Az emléktábla a Főtér 20. szám alatt található Rósás-ház homlokzatára került, arra az épületre, melyben a szobrász a Mátyás-szoborcsoport felállításának idején, 1902-ben lakott.
A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán berendezett tárlat fotóin a monumentális szoborcsoport létrejöttének folyamata elevenedik meg, de a képeken a művész más jelentős alkotásai is helyet kaptak, így például a zilahi Wesselényi-emlékmű vagy a kolozsvári Szent Mihály-templom egyik kápolnájában található feszület.
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke a Jubileum 700 Egyesülettel közösen szervezett eseményen elmondta, a kolozsvári magyarság nagy adósságot törleszt az emléktáblával, hiszen bár az erdélyi város sok kiváltságot és ajándékot kapott, a legnagyobb ajándékot Fadrusztól kapta.
Felidézte, hogy a pozsonyi születésű szobrász szegény legényként érkezett a városba, hogy megtudja, ki nyerte meg a szoborpályázatot, ahhoz is kölcsön kellett kérnie, hogy mennyasszonyának táviratozni tudjon: ő a nyertes.
„Fadrusz János bronzba öntötte az igazságos Mátyást, vagy azt is mondhatnánk, hogy Mátyás igazságát, melynek látványa a város lakóinak többletet ad, támogatást jelent” − mondta Gergely Balázs.
Arra is kitért, hogy a szobor az elmúlt évszázad során sokak számára jelentett lelki kapaszkodót: a főtéren állva nemzedékek merítettek belőle erőt és bátorítást nehéz időkben is. Felidézte azt is, hogy a közösség a közelmúltban, a 90-es években is kiállt a műemlék mellett, amikor élőlánccal védték meg.
Hangsúlyozta: a most felavatott emléktábla egyfajta adósságtörlesztés Fadrusz János felé. Az épületen korábban is volt egy szerényebb kivitelű emléktábla, amely azonban nem volt méltó a szobrászművész emlékéhez. A Rósás-házra felkerült emléktábla a Gergely család ajándéka, a márványtáblát Gergely Zoltán, rajta a Fadruszt ábrázoló bronzplakettet Gergely István szobrászművész készítette.
Fotó: Deák Szidónia
Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Mátyás király szoborcsoport Kolozsvár jelképe és elidegeníthetetlen része,
Mint fogalmazott, a sokat látott szobor azért maradhatott meg, mert a kolozsvári magyarság kitartása és szeretete megvédte.
Kovács Ferenc, a Rósás-házat birtokló cég képviseletében elmondta: az épület Nagy Elek vállalkozónak köszönhetően újult meg, akinek a gyalui kastély mellett több neves erdélyi műemlék épület, mint például a marosvásárhelyi Köpeczi-Teleki-ház felújítása is köszönhető. Bejelentette, hogy a következő kolozsvári projekt az Aranyműves házának felújítása lesz.
Grezsa Csaba főkonzul köszöntőjében hangsúlyozta: az emléktábla felavatása egy több éve zajló folyamat lezárását jelenti. Mint fogalmazott, a főkonzulátus ezzel egyszerre törleszt szellemi és adminisztratív értelemben vett adósságot, hiszen a kezdeményezést már 2022-re tervezték, de a megvalósítás a koronavírus-járvány, majd a Rósás-ház felújítása miatt elhalasztódott.
„Az emlékezet és az emlékezetpolitika a közösségi identitás meghatározó része, amelynek ápolása hosszú távú feladat.
– mutatott rá a főkonzul.
Hozzátette: Kolozsváron különösen szoros együttműködés alakult ki a civil szervezetekkel, mindenekelőtt a Kincses Kolozsvár Egyesülettel és a Házsongárd Alapítvánnyal, amelyekkel közösen több projekt is megvalósult, illetve jelenleg is folyamatban van.
Beszédében kiemelte a személyes történetek jelentőségét is: mint fogalmazott, a múlt megértéséhez egyre inkább az egyéni sorsokon keresztül vezet az út. „Ezek a történetek segítenek abban, hogy ne csak egy alkotást vagy egy történelmi korszakot lássunk, hanem közelebb kerüljünk azokhoz az emberekhez is, akik mindezt létrehozták” – fogalmazott, utalva Fadrusz János kolozsvári éveire.
Fotó: Deák Szidónia
A kiállításmegnyitón Zakariás Ágota művészettörténész, a főkonzulátus rendezvénytermében megnyílt tárlat kurátora a kolozsvári szoborállításról és a Mátyás-kultuszról beszélt Murádin Jenő nemrég elhunyt művészettörténész műveit idézve. Rövid történeti áttekintésében felidézte: a kolozsvári Mátyás-kultusz gyökerei a felvilágosodás és a reformkor időszakáig nyúlnak vissza. Mint elmondta,
A kezdeményezés a 19. század második felében erősödött meg: 1882-ben alakult meg az első szoborbizottság, majd 1888-ban egy hatékonyabban működő új testület vette át a szervezést. A szükséges anyagi források összegyűjtése után 1893-ban írták ki a pályázatot, amelyre több terv érkezett. A bírálóbizottság 1894. május 15-én egyhangú döntéssel Fadrusz János pályaművét jutalmazta első díjjal.
Zakariás Ágota rámutatott: Fadrusz ekkor még alig ismert művész volt, aki korábban nem járt Erdélyben. A pályázat megnyerése után érkezett először Kolozsvárra, ahol fokozatosan építette ki kapcsolatait, és egyre szorosabban kötődött a városhoz.
többek között a kolozsvári építész tervezte Fadrusz budapesti műtermét és házát is.
A művészettörténész kitért arra is, hogy a szobor helyének kijelölése külön figyelmet kapott:
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke elmondta, Kolozsvár a legnagyobb ajándékot Fadrusztól kapta
Fotó: Deák Szidónia
Az építkezés és az öntési munkálatok a századfordulóra felgyorsultak. 1900-ban a szobor makettje a párizsi világkiállításon is bemutatkozott, ahol megnyerte a rendezvény nagydíját. A monumentális alkotás elemei 1902 augusztusában érkeztek meg Kolozsvárra, majd október 12-én ünnepélyes keretek között felavatták a Mátyás-szoborcsoportot.
A felavatást követően Fadrusz Jánost a Ferenc József Tudományegyetem díszdoktorává avatta, a város pedig díszpolgárává választotta. Röviddel ezután azonban megbetegedett, és 1903-ban elhunyt. Zakariás Ágota hangsúlyozta,
A kiállításmegnyitót követően a résztvevők a konzulátus szomszédságában található, Főtér 20. szám alatti Rósás-házhoz vonultak át, ahol az új emléktáblát Gergely Balázs leplezte le, majd László Attila kolozs-dobokai főesperes mondott rá áldást.
Fotó: Vakarcs Loránd
Fotó: Vakarcs Loránd
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Vakarcs Loránd
Elmarad Mátyás király kolozsvári szülőházának tervezett felújítása, miután az épület tulajdonosaként a Művészeti és Formatervezési Egyetem (UAD) elállt a korábbi megállapodástól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!