Teljesültek a gyulafehérvári ígéretek a székelyföldi románok szerint

A határozatban egyebek mellett rámutatnak: „a románok és magyarok számára egyaránt káros, komoly gazdasági veszteségeket okoz, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyéről az a kép alakult ki, miszerint ez potenciális konfliktuszóna\". Éppen ezért a román szervezetek szerint időszerű, hogy a három megye stabil régióvá alakuljon. A dokumentum szerint eljött az ideje, hogy a magyar közösség politikai és civil vezetői elismerjék, Románia a nemzetközi szerződésekben vállalt valamennyi kötelezettségét teljesítette a kisebbségekkel szemben.

„99 évvel a nagy egyesülés után a romániai magyar közösségnek joga van ahhoz, hogy saját soraiból származó egyének által anyanyelvén éljen a közoktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban (fordítók biztosításával), hogy az egyének számarányának megfelelően képviseleti jogot kapjon a törvényhozásban és az ország kormányzásában. Teljesült az ország valamennyi felekezetének szabadsága is. Tehát a gyulafehérvári kiáltvány nemes lelkű szellemisége teljes egészében érvényesül. Itt az ideje, hogy a területi követelésekre épülő, Székelyföldnek nevezett kezdeményezés támogatói megértsék, hogy azt a románok soha nem fogadják el\" – idézi az Agerpres hírügynökség a határozatot.

A dokumentum szerint a régióban többségben élő magyaroknak „minden lehetőségük adott ahhoz, hogy kifejezzék és megőrizzék kulturális és etnikai identitásukat\", és éppen a számbeli kisebbségben lévő románoknak van szükségük segítségre, hogy identitásukat megőrizzék.

„Tiszteljük és értékeljük székely-magyar polgártársaink örökségét, hagyományait, kultúráját és történelmét, de ugyanakkor kitartunk azon igazság mellett, hogy a Kovászna, Hargita és Maros megye helyi történelme nem teljes a régióban élő románok öröksége, történelme és kultúrája nélkül\" – zárul a határozat.

A székelyudvarhelyi találkozón részt vettek Andrei, Kovászna és Hargita ortodox püspöke, Sebastian Cucu és Adrian-Jean Andrei, Kovászna, illetve Hargita megye prefektusa, parlamenti képviselők, polgármesterek, ortodox papok, román kulturális egyesületek és román tannyelvű iskolák igazgatói, megyei tanácsosok, dekoncentrált intézmények vezetői, a három megye több politikusa. A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumát, amelyhez jelenleg 36 szervezet tartozik, 2005-ben hozták létre azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a három megyében élő románság nemzeti identitásának megőrzéséhez és fejlődéséhez.