
Fotó: Facebook/Consiliul Judetean Bihor
Két év múlva már az árut szállító repülőgépek fogadására is alkalmas lehet a nagyváradi nemzetközi repülőtér – a cargo terminál megépítéséről kedden kötött megállapodást a Bihar megyei és a nagyváradi önkormányzat képviseletében Ilie Bolojan megyei tanácselnök, illetve Florin Birta polgármester.
2021. június 29., 22:122021. június 29., 22:12
A beruházás azon a 14,4 hektáros területen valósulna meg, amelyet még 2013-ban bocsátott erre a célra a megyei közgyűlés rendelkezésére a védelmi minisztérium, a kikötés viszont az volt, hogy a teherterminálnak 10 év alatt meg kell épülnie. Az RMDSZ-es Pásztor Sándor által irányított előző megyevezetés idején nem történt egyetlen kapavágás sem, így most két év alatt meg kell épülnie az új létesítménynek.
a nagyváradi önkormányzat pedig adókedvezménnyel motiválja a beruházás megvalósulását.
„Reméljük, hogy szeptember első felében már lesz legalább egy komoly cég, amely érdeklődik a cargo terminál megépítése iránt, hogy 2023-ra elkészüljön a gurulóút, a repülőgép-parkoló és a csarnokok egy része” – jelentette ki a Florin Birta polgármesterrel közösen megtartott sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan, a repteret kezelő Bihar megyei önkormányzat elnöke.
Nem ez amúgy az egyetlen fejlesztési terv a nagyváradi légikikötőben. A megye tanácsa április végén fogadott el határozatot a repülőtér fejlesztéséről és korszerűsítéséről.
A tervezett beruházásnak négy célkitűzése van: a kifutó- és leszállópálya meghosszabbítása, az utasok ki- és beszállására használt övezet bővítése, az övezet körbekerítése és egy biztonságos útvonal létesítése, valamint a javításhoz és karbantartáshoz szükséges berendezések beszerzése.
Mint ismeretes, Ilie Bolojan – akkor még Nagyvárad polgármestereként – az előző négy évben minden alkalmat megtalált arra, hogy a repülőtér körüli gondok miatt bírálja a korábbi, PSD–RMDSZ-többségű megyei képviselő-testületet.
Új légitársaságokat azóta sem sikerült Váradra csábítani, a Ryanairt viszont 800 000 eurós önkormányzati támogatással sikerült „visszacsalni”. Az első bejelentések szerint úgy volt, hogy 2020 decemberében érkeznek az első gépek, ám a koronavírus-világjárvány és a pandémia megfékezése érdekében bevezetett óvintézkedések miatt július elejétől repülhetnek Londonba (Stansted), Milanóba (Bergamo), Bolognába és Düsseldorfba (Weeze) a váradiak és a környéken élők.
Jelenleg menetrend szerinti járatokkal mindössze Bukarestbe lehet eljutni a Tarom állami légitársaság, illetve a Blue Air gépeivel, valamint charter járatok közlekednek egyiptomi és törökországi tengerparti turistaparadicsomokba.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!