Idén negyedik alkalommal rendezték meg a Taste of Transylvania elnevezésű gasztrofesztivált
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Taste of Transylvania több mint egy gasztronómiai fesztivál, több mint a minőségi ételek közös élvezete. Egy olyan rendezvény, amely a különböző fogásokról szóló beszélgetések, bemutatók által megmutatja, hogy Erdély – illetve Románia – milyen értékekkel rendelkezik, hogy az ország multikulturalitása, soknemzetiségűsége tulajdonképpen közös kincsünk. Egy személyes hangvételű élménybeszámoló által igyekszem rámutatni, hogy a Taste of Transylvania nem valami gasztrosznob sokadalom, hanem egy élményt adó, az ember arcára mosolyt csaló találkozás a séfek és fine dining éttermek sokak számára elérhetetlen világával – persze nem olcsón.
2025. szeptember 08., 19:072025. szeptember 08., 19:07
2025. szeptember 08., 19:132025. szeptember 08., 19:13
A Taste of Transylvania Gasztrofesztivál nem más, mint néhány elszánt szakács, vendéglátós és helyi termelő közös álmának a megvalósulása. „Célunk, hogy együtt nyissuk meg az erdélyi gasztronómiai kultúra új fejezetét” – olvasható a Gyimesi Skanzenben immár negyedik alkalommal megszervezett fesztivál honlapján.
A lélegzetelállító gyimesi helyszínre idén szeptember 4. és 7. között özönlött a tömeg az ország minden szegletéből. A kanyargós úton Kolozs, Bihar, Szeben, Temes vagy épp Ilfov, Vrancea és Dolj megyei rendszámú autók kígyóztak felfelé, hogy utasaik Borospatakától körülbelül két kilométerre lovasszekerekre üljenek, melyek eljuttatják őket a fesztivál helyszínére. A fesztiválra látogatók közül sokaknak már a szekerezés is nagy élményt jelentett, szelfiket készítettek a mobiltelefonjaikkal, egy-egy döccenőnél nagyokat sikongattak.
Lovasszekerek
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A fesztiválhelyszín szinte idillikus, a különböző vendéglők, szakácsok, cukrászdák standjai a tájházak között vagy éppen azokban kaptak helyet.
Idilli helyszín
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Szombaton itt főzött például a baszk Iñaki Bolumburu nomádséf, akinek családja a születési helye hagyományaihoz hűen vadászokból, az erdőben gyűjtögető emberekből állt, így a természettel való szoros kapcsolat hatja át az egész munkásságát. Konyhájában a helyi tradíciók és alapanyagok innovatív elkészítési technikákkal találkoznak.
Azonban a Taste of Transylvaniában az a jó, hogy ez a hangzatos ars poetica nem marad elmélet, hanem a séf – aki ez esetben egyik helyszínről a másikra utazva dolgozik, pop-up vacsorákat és vendégszerepléseket tart világszerte (Volt már Bangkokban az Amalur étteremben, New Yorkban a Fulgurances Laundromat-ban, Szingapúrban és még Saigonban is), a helyi kultúrákat és alapanyagokat ötvözi saját baszk gyökereivel – bemutatta a közönségnek, hogy miről is beszél.
Baszk ihletésű gombás fogás
Fotó: Tóth Gödri Iringó
De hasonló szellemben főzött Radu Dumitrescu, aki a román gasztronómia egyik legismertebb alakja, és akinek
Az ételben a húst zakuszkával párosította, hisz mint mondta, szerinte a közönség soraiban ülők kamrájában is biztos akad belőle egy-két üveggel, mivel egy alap román/erdélyi étel.
A csűr a legnépszerűbb eseményhelyszín
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Vagy ugyanígy érdemes megemlíteni a szombati napot záró Alex Petriceant is, akinek nevéhez a NOUA vendéglő megalapítása és a „noua bucătărie românească”, azaz új román konyha gasztrofilózófia kapcsolódik, melynek lényege felfrissíteni, modernizálni a hagyományos román konyhát személyes kreativitással, miközben fontosak a helyi, szezonális alapanyagok és tiszteletben tartja a tradíciót. Ő egy dobrudzsai kiindulópontú édességet készített, a román gasztronómiát meghatározó, változatos tejtermékek felhasználásával (a ghișman, a sarailie és a plăcintă dobrogeană nevű desszerteket kombinálva) a térség etnikai sokszínűségére is rámutatva.
Amíg a közönség várta, hogy elkészüljön az „alkotás” és megkóstolhassa azt,
Országjárásuk során a különböző helyszíneken megnyitják saját vendéglőjüket – néhány napra, időszakosan – és bemutatják a helyi közönségnek, hogy ők hogyan gondolták újra az ételeiket.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
És épp az ilyen bemutatók nyomatékosítják a fesztivál egyik, talán nem is megfogalmazott üzenetét:
Sem vinetát (padlizsánkrémet), sem zakuszkát fogyasztva nem filozofálnak az emberek azon, hogy a dákok voltak előbb vagy a honfoglaló magyarok, ahogy Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen ugyanolyan természeteséggel vesszük a palaneț nevű román ételt, mint a magyar lángost. Jó volt ezt séfektől is látni, hallani, hogy értékelik, szeretik és felhasználják mind azt, ami körülöttünk van, amit magunkkal hozunk.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az ilyen főzéseket kóstolás is követte, néhány szerencsésnek – mindig bizonyos számú székeken ülőknek – jutott a fogásokból,
A Kövi Pál-sátor szintén izgalmas eseményeket kínált, Ugron Zsolna és Nyári Krisztián az irodalom felől közelítettek a gasztronómiához, volt Kövi Pálnak szentelt kiállítás és szó volt a régió gasztronómiai, gasztroturisztikai lehetségiről is, erősségeiról és gyengéiről.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A fesztivál persze nem csak látványos bemutatók, meg nem mellesleg hasznos és fontos kerekasztalbeszélgetés színhelye, a lényege az evés. A rendezvényre viszonylag borsos árú a belépő, ami kóstolókat nem foglal magába, de azért, ha valaki szemfüles és élelmes, igencsak sok ingyenfalat juthat neki.
(fizetni egyébként a fesztivál hivatalos fizetőeszközével, piculával kellett, egy picilát húsz lejért lehetett venni a kijelölt pontokon).
Pásztori István séf alkotás közben
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A jelenlevő vendéglők, séfek palettája nagyon széles, Kolozsvártól Budapesten át Székelyudvarhelyig megannyi helyszín képviseltette magát.
Utóbbit egyébként a magyarországi Konyhafőnök című műsort megnyert Pásztori István munkája nyomán lehetett megkóstolni egészen megfizethető áron.
Pásztori István neve az elmúlt hetekben Erdély-szerte ismertté vált, miután megnyerte Magyarország népszerű televíziós gasztronómiai műsorát, a Konyhafőnököt.
Az árak kapcsán érdemes megjegyezni, hogy bár a fesztiválközönség jó része tetemes összeget hagyott a helyszínen, szerényebb költségkerettel is tud élmény lenni a rendezvényen való étkezés,
Mivel minden étel a vásárló szeme előtt állt össze, kérdezősködhetett is róla, a lelkes amatőr szakácsok ötleteket is meríthettek a fesztiválon.
A Kövi Pál sátor gondolatébresztő beszélgetések helyszíne
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Természetesen az ételekhez megannyi nemes nedűt is lehet társítani, bor és pálinkakóstolók is zajlottak a rendezvényen. Az eszem-iszom pedig zenével, koncertekkel is kiegészült esténként. A skanzen magasabb, domboldali részein a gyerekeknek is jutott tér, ott egyébként a tábortüzek hangulatát idéző sütögetéseket tartottak, persze egy kis csavarral, izgalmas alapanyagokkal, receptekkel.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Mindezt olvasva is felmerül a kérdés, hogy de akkor tulajdonképpen ez mégiscsak egy gasztrosznob fesztivál, amelyen a főzés és az ételek szerelmesei jó pénzért esznek és isznak? Részben igen, és talán sokaknak igen.
hogy nemzetiségtől függetlenül sokan képzelik el ugyanúgy a hagyományos ételek újragondolását, és Erdélyben igenis ott a potenciál, nem csak a még tiszta és elérhető alapanyagok, a hagyományos receptek által, hanem a megannyi jó vendéglő, séf kreativitása és tenniakarása által is.
Szokatlan helyszínen, a parajdi sóbányában került sor a Taste of Transylvania gasztronómiai fesztiválra, amelyen erdélyi, bukaresti és budapesti csúcséttermek ételkínálatát kóstolhatta meg a rendezvényen részt vevő népes vendégsereg.
Szeptember 4-től az Amintiri Gustoase YouTube-csatornán debütál a Helyi gasztronómiai portré című dokumentumfilm-sorozat, amely az egész országból bemutatja a helyi gasztronómiai pontok példáit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!