
Szolgálati lakásokat adtak át a Felső-Maros mentén gyógyító orvosok számára Marosszentgyörgyön
Fotó: Haáz Vince
Tizenkilencedik épületét adta át hétfő délután a Marosvásárhelyen székelő Studium–Prospero Alapítvány, amely közel három évtizedes fennállása óta a fiatal orvosok, gyógyszerészek és művészek Erdélyben való boldogulását tűzte ki célul. Ezúttal a Marosvásárhellyel összenőtt Marosszentgyörgyön avattak szolgálati lakást és logisztikai központot.
2022. október 31., 18:562022. október 31., 18:56
Az avató ünnepségen részt vevő Potápi Árpád János, aki hosszú ideje követi és támogatja a vásárhelyi civil szervezet tevékenységét, ennek a közhasznú jellegét méltányolta.
Az anyaországi politikus tréfásan jó egészséget, de ugyanakkor sok beteget is kívánt a szentgyörgyi lakást elfoglaló ifjú szakembereknek.
A tizenkilencedik épületnek és a számára választott helyszínnek a leginkább Marosszentgyörgy polgármestere örült. Sófalvi Szabolcs meg is jegyzete, hogy az általa vezetett község nagyon kedveli az itt megtelepedő beruházókat, de talán még annál is jobban az orvosokat. A szimpátia kölcsönös, hisz a rohamosan fejlődő Szentgyörgyön már több mint száz orvos épített vagy vásárolt lakást.
A karbantartó és logisztikai központ pedig azt a 65 szolgálati lakást látná el, amelyet húsz év alatt az alapítvány Erdély-szerte felépített. Az alapítvány legutóbb ezelőtt tizenegy hónappal avatott ingatlant; azóta a marosvásárhelyi Bolyai téren átadott Oroszlán–Studium Hub épülete számtalan sikeres rendezvénynek, kiállításnak, könyvbemutatónak és találkozónak adott otthont. Vass Levente egészségügyi államtitkár, az alapítvány ügyvezető elnöke már most bejelentette, hogy 2023-ban is sor kerül avatásra, illetve alapkőletételre: előbbi a Székelykeresztúrhoz közeli Medeséren, utóbbi két Maros megyei helyszínen is Nyárádszeredában, valamint az egyik mezőségi településen.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
szóljon hozzá!