Csúszópénz ellenében elkerülhették a nagy sorokat egyes kamionsofőrök (képünk illusztráció)
Fotó: Korpos Attila
Filmbe illő módszerrel buktatták le a nyomozó hatóságok a román–magyar határ borsi átkelőhelyén dolgozó, a teherfuvarozóktól rendszerint csúszópénzt követelő hat román határőrt.
2021. december 28., 10:562021. december 28., 10:56
2021. december 28., 10:572021. december 28., 10:57
Amint arról beszámoltunk, kenőpénz elfogadása miatt őrizetbe vettek hat román határrendészt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy 50 lej és 100 euró közötti pénzösszegeket kértek és kaptak kamionsofőröktől, cserébe pedig felgyorsították átjutásukat a román–magyar határon, ahol gyakran kígyóznak teherautósorok.
A román rendőrség belső korrupcióellenes főosztályának munkatársai december 7-én házkutatást tartottak a borsi határátkelőnél – a rajtaütés a Bihar megyei ügyészek irányításával zajlott. A határátkelő épületeit, az ellenőrzési pontokat vizsgálták át az ország ki- és bejáratánál egyaránt. December 10-én a hatból öt határőrt 30 napos előzetes letartóztatásba helyezett a Bihar megyei törvényszék, ám a nagyváradi táblabíróság később 15 napos házi őrizetre módosította az intézkedést.
Kenőpénz elfogadása miatt őrizetbe vettek hat román határrendészt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy különböző pénzösszegeket kértek és kaptak kamionsofőröktől, cserében pedig felgyorsították átjutásukat a román–magyar határon.
Ugyanakkor az enyhítésről nem azért döntöttek, mert az ügyészek híján lennének a bizonyítékoknak. Mint a Bihoreanul napilap által kikért nyomozati anyagból kiderül, a hatóságok már tavaly elkezdték felgöngyölíteni az ügyet: feljelentések nyomán, illetve hivatalból indított eljárás keretein belül.
A nyomozati anyag szerint már az első vizsgálódások szinte általánossá vált korrupcióra világítottak rá a borsi határátkelőhelyen. Egyes fuvarozó cégek tulajdonosai közvetlen kapcsolatot tartottak fenn a határőrökkel, akiknek már szolgálatba állásuk előtt jelezték, mely kamionokat kell ellenőrzés nélkül átengedniük. Ezekben az esetekben nem a sofőröknek kellett fizetniük: a megvesztegetett egyenruhások egy vendéglőben kapták meg a csúszópénzt.
Ugyanakkor a korrupt határőrök a leggyakrabban közvetlenül a kamionsofőröktől kértek kenőpénzt. Így tettek idén tavasszal a fedett nyomozóval is több alkalommal. Három esetben – két különböző határőr – 50 lejt kértek tőle azért, hogy az egyre növekvő kamionsor láttán gyorsabban átengedjék a határon. Egy másik esetben egy harmadik határőr 100 eurót kért a sofőrtől azért, hogy beutazáskor ne regisztrálja, mert ellenkező esetben a gépjárművezetőnek karanténba kellett volna vonulnia. Júniusban egy negyedik, illetve egy ötödik határrendész két esetben 60, illetve 80 eurót kért, hogy cserébe ne ellenőrizze a szállítási iratokat.
Amint a Bihoreanul cikkéből kiderül, a lista ennél jóval bővebb. A pénzt rendszerint a sofőr markából, kézfogás révén vették át.
A nyomozati anyag szerint hat hónapon keresztül gyűjtötték a bizonyítékokat, amelyek arra világítanak rá, hogy a hat határőr által elkövetett törvénysértések „szokásjoggá váltak”, a borsi határátkelőnél tapasztalt korrupció „endémiává” terebélyesedett, azaz olyan betegséggé, amely végeláthatatlanul befészkelte magát. Mindezek ellenére a hat határőr nem tett beismerő vallomást, hallgatásba burkolózott.
A borsi határőrök annak ellenére folytatták szerteágazóan törvénytelen tevékenységüket, hogy a korrupcióellenes ügyészek tavaly is lecsaptak soraikban: két másik határőr ellen azért emeltek vádat, mert csúszópénz ellenében karanténmentességet biztosítottak beutazóknak. A vádlottak például 200 euróért cserébe hivatásos kamionsofőrként regisztráltak hét személyt, akikre amúgy otthoni elkülönítés várt volna a hatályos szabályok szerint. Az utasok között olyan is volt, aki még gépjárművezetői jogosítvánnyal sem rendelkezett.
Törvényellenes, veszélyes, első látásra elítélendő magánakciókba kezdett egy szilágysági magyar kamionsofőr, aki a határőröket lefizető kollégák útjának elállásával, teherautójuk visszapillantó tükrének, szélvédőjének bezúzásával érte el.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Függő sétányt alakítanak ki a Resicabánya központja felett átívelő egykori ipari drótkötélpályából. Az egykori ipari létesítmény több mint 700 méter hosszú, gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt sétálóutcává alakul át a város fölött 30 méteren.
szóljon hozzá!