
Izsák szerint Székelyföld elismertetése a magyar-magyar összefogás révén valósulhat meg
Fotó: Boda L. Gergely
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerint az áhított román-magyar megbékélésnek az az ára, hogy Romániának el kell ismernie Székelyföldet, és le kell mondania a tömbmagyar régió beolvasztásáról.
2017. május 15., 13:322017. május 15., 13:32
2017. május 15., 13:322017. május 15., 13:32
A szervezet elnöke hétfőn nyilatkozatban reflektált az RMDSZ szombati kongresszusán elhangzottakra, üdvözölve Semjén Zsolt kormányfőhelyettes kijelentését, miszerint „ha az erdélyi magyarok elfogadnák, hogy őket nem illeti meg az autonómia, azt fogadnák el, hogy Európa másodrangú állampolgárai.” Izsák Balázs szerint a következő időszak erdélyi magyar politikájának ez kell legyen az alaphangja, és az áhított román-magyar megbékélésnek is ez a kulcsa.
Ugyanakkor az SZNT szerint nem lehet elhallgatni a kongresszuson szintén jelenlévő Liviu Dragnea vezette kormányzó alakulatnak, a román Szociáldemokrata Pártnak (PSD) egészen más előjelű viszonyulását Székelyföld ügyéhez. Az SZNT több tízezer ember által megerősített beadványára adott válaszában ugyanis a román kormány idén áprilisban határozottan elutasítja Székelyföld autonómiáját, és megkérdőjelezi a puszta létezését is.
„Liviu Dragnea a közigazgatási átszervezés egyik leghangosabb szorgalmazója, és többedmagával kijelentette, hogy nem lesz magyar többségű régió Romániában. Erre egyetlen lehetséges válasz van, az áhított román-magyar megbékélésnek az ára: le kell mondani Székelyföld beolvasztásáról, amely Románia számos nemzetközi kötelezettségvállalását sérti, és ellentétes a román-magyar államközi szerződéssel is” – szögezi le nyilatkozatában Izsák.
Hozzátette, Romániának el kell ismernie Székelyföldet, természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt – amely nyelvi és kulturális határ is egyben –, területén a nyolc székely székkel és 149 önkormányzattal. „Ez lényegében a történelmi Székelyföldből és vele szomszédos magyar többségű településekből áll, és nem azonos – a részben tévesen székely megyékként emlegetett – Maros, Hargita és Kovászna megyék jelenlegi közigazgatási határaival” – állapította meg az SZNT elnöke.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóan a kolozsvári Hașdeu diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
szóljon hozzá!