Egy hete őrtüzekkel fejezték ki Székelyföld-szerte az autonómia-igényt
Fotó: Beliczay László
Székelyföld területi autonómiája nem áll ellentétben a román alkotmánnyal, csak annak téves értelmezéseivel és a politikai gyakorlat torzulásaival – állapította meg hétfőn kiadott állásfoglalásában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Izsák Balázs „értelmező állásfoglalásában” úgy véli, hogy Románia alkotmányának első cikkével kapcsolatban „súlyos félreértések élnek, amelyek politikai torzulásokhoz vezetnek”, s ezek a téves értelmezések nemcsak az autonómia kérdését torzítják, hanem az állampolgári egyenlőség és „a modern román demokrácia eszméjét” is gyengítik.
2025. november 03., 18:392025. november 03., 18:39
Az autonómia-törekvést a zászlajára tűző SZNT-nek tehát „nem az alkotmánnyal magával” van vitája, hanem a román politikai gyakorlatban meglévő „hallgatólagos értelmezéssel”, amely torzítja az alaptörvény szellemét – állítja az elnök a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményben. A román alaptörvény első cikkét idézve („Románia szuverén, független, egységes, oszthatatlan nemzetállam”) kifejti:
„A szuverenitás tehát nem a román etnikumhoz, hanem Románia minden állampolgárához tartozik, akik egyenlő jogokkal rendelkeznek az államon belül” – írja Izsák Balázs, aki nyomatékosítja: a szuverenitás hordozója nem az állami apparátus, hanem az állampolgárok közössége, amely a hatalmat az alkotmány keretein belül gyakorolja. „A szuverenitás nem etnikai, hanem politikai fogalom: az állampolgári közösség egységét fejezi ki, nem pedig annak etnikai homogenitását” – hangsúlyozza.
Ezzel szemben – teszi hozzá – a román politikai diskurzus a szuverenitást a központi hatalom kizárólagos jogaként értelmezi, szembeállítva a decentralizáció vagy autonómia iránti igénnyel.
„Székelyföld területi autonómiája nem korlátozná a román állam szuverenitását, hanem tartalmában erősítené azt, minden állampolgár – köztük a magyar közösség – számára lehetőséget adva a felelős részvételre a közéletben” – húzza alá az MTI által is idézett közleményben az elnök.
A Székelyföldön idén is őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap, a Székelyföld autonómiájának napján, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
Izsák Balázs arra is rávilágít, hogy az „egységes állam” kifejezésben az egység nem egyformaságot, hanem koherens együttműködést jelent. Székelyföld autonómiája nem szüntetné meg az egységet, hanem európai szellemben megújítaná azt – jelenti ki. Az „oszthatatlan állam” kifejezésben az oszthatatlanság értelmezése szerint nem a területi integritást érinti, hanem a hatáskörök merevségét. Kifejti: ez földrajzi és jogi fogalom, de a közbeszédben gyakran az autonómia elleni érvként használják, mintha az önrendelkezés az állam feldarabolásához vezetne.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke
Fotó: Haáz Vince
„Ez jogi hiba. Az autonómia nem a szuverenitás felosztását jelenti, hanem annak decentralizált módon történő gyakorlását” – írja. Hozzáteszi: sok európai állam rendelkezik területi autonómiával anélkül, hogy oszthatatlansága veszélybe kerülne.
Következtetésként leszögezi: Románia alkotmánya nem akadálya, hanem alapja lehet a Székelyföld területi autonómiájának. A probléma nem az alaptörvényben, hanem annak hallgatólagos, etnicista értelmezésében van – teszi hozzá az SZNT elnöke.
Az SZNT elnöke szerint a Székelyföld számára területi autonómiát előirányzó, a bukaresti parlament által decemberben elutasított törvénytervezetet az év végén esedékes parlamenti választások után kell ismét a törvényhozó testület elé terjeszteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!