SZKT-ülés Kolozsváron. Az RMDSZ-küldöttek kiálltak Crin Antonescu támogatása mellett
Fotó: Facebook/RMDSZ
Kelemen Hunornak, az RMDSZ szövetségi elnökének politikai beszámolóját hallgatták meg a küldöttek a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) pénteki kolozsvári ülésén. Az SZKT megszavazta, hogy az RMDSZ 17. kongresszusára 2025. július 14-én, Kolozsváron kerüljön sor. A felszólaló politikusok a kormánykoalíció közös államfőjelöltje, Crin Antonescu mellett foglaltak állást, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ kemény kampányt folytat a májusban sorra kerülő államelnök-választás közös jelöltjének sikeréért.
2025. március 14., 18:032025. március 14., 18:03
A romániai belpolitikát, az ország külpolitikáját és a romániai magyarság helyzetét értékelő beszédében Kelemen Hunor szövetségi elnök az SZKT-n úgy fogalmazott: ,,Nehéz helyzetben van az ország, és benne az erdélyi magyar közösség, Románia mély társadalmi és gazdasági válsággal küzd”. Az RMDSZ soron következő idei, nem tisztújító kongresszusát azért tartja kiemelten fontosnak, hogy érdemben át lehessen tekinteni a belföldi és a nemzetközi helyzetet, amely a romániai magyar közösség életét, és jövőjét egyaránt meghatározza.
,,Hiába nőttek a bérek, a nyugdíjak, hiába javultak jelentősen az életminőség feltételei, mert az emberek dühösek, amikor igazságtalanságot tapasztalnak” – summázta az RMDSZ elnöke, aki a bajok fő forrásának azt tartja, hogy az országnak nincs átfogó, közös célja, szerinte ennek hiánya növeli a bizonytalanságot.
Kelemen logikusnak nevezte az Alkotmánybíróság döntését Călin Georgescu államfőjelöltségének felfüggesztéséről, miután az államfőválasztás tavalyi első fordulója igazolta, hogy sérült az emberek szabad választási joga, és ezzel az emberi méltóság is sérülést szenvedett. Az RMDSZ-es politikus az állami intézmények felelősségét feszegette, akik nem tettek semmit azért, hogy a súlyos nemzetbiztonsági kockázat miatt Călin Georgescu ne indulhasson a 2024-es államelnök-választáson. Ez mély társadalmi káoszt okozott, aminek az ország polgárai lettek az áldozatai.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök: Nehéz helyzetben van az ország, és benne az erdélyi magyar közösség
Fotó: Facebook/RMDSZ
Kelemen Hunor a mai válságos helyzetből történő kivezető útnak Crin Antonescu államfővé választását nevezte. A nemzeti liberális politikusról elmondta, hogy a 2013-as kormányválság után – amikor az RMDSZ ellenzékbe került –, Antonescu kiállt a magyarság azon törekvése mellett, hogy államalkotó tényezőként szerepeljen a román alkotmányban. Az Alkotmánybíróság ezt végül leseperte az asztalról. Kelemen szerint a magyarság melletti korábbi kiállása késztette arra az RMDSZ-t, hogy közös államfőjelöltként támogassák Crin Antonescut.
A 35 éves törékeny román demokrácia előtt ugyanis 45 év kommunizmus, világháború, és királyi diktatúra volt, nincs ahova visszanyúlni demokratikus hagyományokért. Kelemen Hunor egyértelművé tette, hogy amennyiben Crin Antonescu nem nyeri meg az államelnök-választást, a jelenlegi kormánykoalíció rövid életűvé válik. Ezt igazolják a korábbi államfők ,,kormánybuktató és kormánycsináló” törekvései: Traian Băsescu, majd Klaus Iohannis regnálása idején több váratlan fordulat történt, ami a májusi államfőválasztások után is megismétlődhet, ha nem olyan jelölt nyer, aki együtt tud dolgozni a parlamenti többséggel.
A Donald Trump amerikai elnök beiktatása után kialakult nemzetközi helyzet kapcsán Kelemen úgy fogalmazott: lehet ezen csodálkozni, de olyan ember került hatalomra, aki azt teszi megválasztása után, mint amit a kampányában ígért.
,,Ez talán ráébreszti az Európai Uniót arra, hogy az utolsó pillanatban vagyunk” – fogalmazott az RMDSZ elnöke, aki hangsúlyozta, hogy Európában súlyos gazdasági problémák vannak: amerikai, kínai vagy indiai összehasonlításban az európai gazdaság nem versenyképes. Arra is rámutatott, hogy Románia leendő elnöke ezekre a kihívásokra is válaszokat kell adjon, hiszen a többi tagállamhoz hasonlóan, Romániát is súlyosan érintik a problémák.
Fotó: Facebook/RMDSZ
A július 14-én, Kolozsváron sorra kerülő 17. RMDSZ-kongresszus előkészületeinek kidolgozásáról szóló SZKT-döntés után a felszólalások rendjén az RMDSZ-politikusok egy emberként álltak ki Crin Antonescu államfő-jelöltségének támogatása mellett.
Winkler Gyula EP-képviselő arról beszélt, hogy az 1989-es esztendőhöz hasonló sorsfordító időket élünk, amikor a világpolitika korábban ismert felépítése megváltozik. Hangsúlyozta, hogy Romániának és az erdélyi magyaroknak is meg kell találniuk a helyüket a változó világban. Összegzésében kiemelte a Szórvány Cselekvési Terv vitáját is, ami a szórványban élő magyarság kihívásaira kíván érdemi válaszokat adni.
Cseke Attila Bihar megyei szenátor, fejlesztési miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai államapparátus hierarchikus felépítésű, ahol
Cseke kiemelkedő eredményként értékelte, hogy az Országos Helyreállítási Alapban sikerült a decemberi 15 százalékról 27 százalékra feltornászni a pénzek lehívását, hozzátéve, hogy a szám jelentősen növekszik a 2025-ös rekordméretű állami beruházásokkal.
Szabó Ödön Bihar megyei képviselő a 2025-ös esztendő legfontosabb eseményének nevezte a májusi államelnök-választás két fordulóját, szerinte ettől függnek a következő évek.
Csoma Botond Kolozs megyei parlamenti képviselő szerint egyetlen magyarázata van annak, hogy Romániában megerősödtek a fasiszták: a hatóságok hosszú éveken át szemet hunytak a tevékenységük fölött, egészen amíg ki nem derült, hogy mekkora társadalmi veszélyt hoztak az országra. Crin Antonescu támogatásáról szólva így fogalmazott:
Lőrincz Helga, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének vezetője a női frakció nevében szólalt fel, hangsúlyozva, mindent megmozgatnak az államfőválasztás kampányának sikeréért.
– hangsúlyozta Lőrincz Helga.
Vincze Lóránd EP-képviselő ,,szeptember 11-nek” nevezte a washingtoni Trump-Zelenszkij találkozót, mint fogalmazott, ugyanilyen sokkot élt át Románia a tavaly decemberi elnökválasztás első fordulója után is. Az RMDSZ-es politikus felhívta a figyelmet arra, hogy amikor ilyen súlyos társadalmi bizonytalanság uralkodik az országban és a világban, az nem kedvez a nemzeti kisebbségeknek, ezért résen kell lenni, hogy az erdélyi magyar közösség jogai ne csorbuljanak.
Elutasította vasárnapi ülésén a Központi Választási Iroda (BEC) a tavalyi elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelöltnek, Călin Georgescunak a megismételt államfőválasztáson történő indulását.
Heves szóváltás alakult ki Volodimir Zelenszkij és Donald Trump között pénteken este, amikor az Egyesült Államok elnöke a Fehér Házban fogadta ukrán hivatali kollégáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!