Szili Katalin a Tusványoson: a magyar állam számára már 800 éve is fontos volt a nemzeti kisebbségekkel való jó együttélés

A Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója, Pomozi Péter által moderált panelbeszélgetés résztvevői arra keresték a választ, miért fontos ma az Andreanumról beszélni, mit jelent a nemzetpolitika, az erdélyi magyar-szász, az erdélyi magyar-román kapcsolatok szempontjából. Az Andreanum 800 – Az európai önrendelkezés kezdetei a Magyar Királyságban című kiadványt is bemutatták, amelyben szerzőként a panelbeszélgetés részvevői is közreműködtek. A magyar-német nyelvű kötetnek angol, francia és román nyelvű kiadása is lesz.

Szili Katalin emlékeztetett: 1224-ben II. András király az Andreanumban megadta az erdélyi szászoknak az önrendelkezés jogát, ami évszázadokig biztosította a szász közösség fennmaradását és fejlődését.

Emlékeztetett: az Európai Unióba való belépéskor megvizsgálták, hogy a csatlakozó állam miként viszonyul a területén élő kisebbségekhez, de nem történt utánkövetés, és mára háttérbe szorult a kérdés. „Emiatt fontos felmutatni az európai intézményeknek, civil szervezeteknek a jó példát, hiszen miközben az unió nagy teret szentel a migráció kérdésének, az őshonos kisebbségek ügyével nem foglalkozik” – mondta Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott aláhúzta: el kell ismerni, hogy az őshonos kisebbségek ügye nem a tagállamok belügye, hanem európai ügy, a tagállamoknak nemzetalkotó tényezőként kellene elfogadni őket.

Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja rámutatott: az Andreanum működő autonómiamodell, amely meghozta az eredményt, képes volt megőrizni az erdélyi szász közösséget, fejlődési keretet biztosított neki. A brassói születésű szakember aláhúzta: új világrend van kialakulóban, amelyben azért kell küzdeni, hogy a következő 50 évben napirenden legyen a nemzeti kisebbségek kérdése. Ezek célja megmaradni és fejlődni, és mivel az európai kisebbségvédelmi keretegyezmények kötelezők, de nem kikényszeríthetők, kidolgoztak öt alapelvet, amelyeket európai szinten figyelembe kellene venni.

Az egyik fő törésvonal szerinte a globalizációs folyamat kapcsán alakult ki, amely helyi történelmi közösségeket „porlaszt el”, s amely ellen egyetlen erő tud szerveződni: a nemzetállam. Úgy vélte, ennek ellensúlyozásaként újra kell nyitni a multikulturalizmus fogalmával kapcsolatos vitát, és a migrációt kiszolgáló „szállodaállam” értelmezés helyett „vissza kell csempészni” az európai őshonosságot, mint értelmezést, amely szerint a nyelvében és identitásában

Mivel a mai politikai kontextus már nem feltétlenül kedvez a kisebbségeknek, a civil társadalmi szervezeteknek kezükbe kell venniük a sorsukat - mondta. Erdélyi jó példaként említette erre az erdélyi örökséget népszerűsítő Via Transilvanica turistaútvonalat, amit szerinte egy székelyföldi útvonallal is ki lehetne egészíteni.

Komlóssy József, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) volt alelnöke szerint az Andreanum kapcsán arra kell felhívni a figyelmet, hogy csak egy megelégedett népcsoport jó népcsoport, amely nem érzi veszélyeztetve saját identitását, kultúráját. Arra is kitért, hogy napjainkban az autonómia szó „vörös posztó”, így inkább helyi és regionális önkormányzatiságról kellene beszélni.

Szili Katalin szerint épp ezért nem a megnevezés kell legyen a cél, hanem az, hogy a mechanizmus működjön, így flexibilisebbnek kell lenni, és az érzelmi szempontok helyett az érdekek érvényesítését kell nézni.