
Szilágyi Zsolt és Zatykó Gyula
Fotó: EMNP
Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetője nem lát esélyt arra, hogy a beiktatott új román kormány hosszabb életű legyen, mint az előzőek voltak, és úgy véli, az RMDSZ egy biankó csekket adott a kabinetnek.
2018. január 31., 16:362018. január 31., 16:36
Az RMDSZ újra egy biankó csekket adott a kormánynak, amikor feltételek nélkül támogatták azt, annak ellenére, hogy korábban kritikát fogalmaztak meg a kormányprogrammal kapcsolatban – jelentette ki Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerdai nagyváradi sajtótájékoztatóján. Mint mondta,
Egyebek mellett rendezni kell az autópályák ügyét, a visszaszolgáltatásokat, a nyelvi jogi és a szimbólumhasználattal kapcsolatos kérdéseket is – mutatott rá Szilágyi. „Mindannyiunk számára világos: Erdélyt az itt élő románokkal és magyarokkal együtt diszkrimináció éri, amikor megpróbálják gazdaságilag és infrastrukturálisan is ellehetetleníteni. Épp ezért szeretettel várjuk Viorica Dăncilă kormányfőt Erdélybe, hogy személyesen is felmérje a régió állapotát” – mondta a néppárt elnöke.
Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetője nem lát esélyt arra, hogy a beiktatott új román kormány hosszabb életű legyen, mint az előzőek voltak. „Új kormány, régi arcok, új esély, régi hibák. Bár a miniszterelnök személye a kormányválságot követően változott, a kormány tényleges vezetője ugyanaz maradt: Liviu Dragnea.
– fogalmazott Szilágyi Zsolt.
Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke továbbá elmondta: a kormányprogram legnagyobb vesztese Erdély, miközben épp ez a régió az ország gazdasági motorja. „A Bors–Brassó-autópályának nyoma sincs, és ez súlyosan veszélyezteti az erdélyi befektetések sikerét. Jól látható, hogy a jelentősebb erdélyi városokat ki akarják hagyni az autópályák hálózatából. Ezen áldatlan állapotot a néppárt már korábban – figyelemfelkeltő tüntetéssel – is jelezte, érdemi előrelépés azonban nem történt. A különböző törvénymódosítások adó- és pénzügyi zavart okoztak, melyek szintén a gazdaság destabilizálásához vezethetnek, összességében pedig elmondható: az új kormány is magára hagyta Erdélyt" – jelentette ki Zatykó Gyula.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
szóljon hozzá!