Az lenne az ideális, ha az iskolában a diákok megszerezhetnék a megfelelő tudást és nem lenne szükség magánórákra
Fotó: Gecse Noémi
Az oktatási törvénybe foglalva erősítenék meg, hogy a pedagógusok ne adhassanak magánórát saját diákjaiknak. A Krónikának nyilatkozó illetékesek úgy látják, szakmailag nem helyes, és összeférhetetlenséget jelent, ha a tanár magánórán is tanítja diákjait, ugyanakkor hangsúlyozzák: az oktatást végre olyan módon kéne megreformálni, hogy ne legyen szükség magánórákra.
2022. május 19., 10:012022. május 19., 10:01
Miniszteri rendelettel lépett életbe három évvel ezelőtt a pedagógusok etikai kódexe, most a tanügyminiszter az oktatási törvénybe foglalva erősítené meg a tiltást, hogy a tanárok nem adhatnak magánórát saját diákjaiknak.
Sorin Cîmpeanu tárcavezető egy televíziós interjúban fejtegette, hogy miért tartja fontosnak a szigorítást. Arról is beszélt, hogy az oktatást szabályozó új törvénycsomag 2023 szeptemberétől lenne érvényes, viszont az előírás, hogy a tanár nem tarthat magánórát saját diákjainak, már ez év szeptemberétől hatályba léphet.
A minisztert arról is kérdezték, hogy a jelenlegi szabályozás be nem tartása esetén vannak-e szankciók. Azt mondta, ezt a jogászok határozzák meg az attól való eltérés súlyosságának függvényében.
A pedagógusok körében már a kódex életbe lépésekor megfogalmazódott, hogy valóban nem etikus, ha valaki a saját diákjának ad magánórát, hiszen vitatható, hogy ebben az esetben mit tükröz a jegy: azt, amit délelőtt ingyen, vagy amit délután pénzért tanított a tanár.
Szakmailag nem helyes, összeférhetetlenséget is jelent, ha a tanár ugyanazoknak a diákoknak tart magánórát, akiket az osztályban is tanít – állapította meg Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) szakmai alelnöke. Ilyen esetben felmerül az érdekellentét, ami erkölcsi aggályokat vet fel – szögezte le a szakmai szervezet képviselője.
Hangsúlyozta azt is, nem szabad elvitatni, és biztosítani kell a pedagógusok alkotmányos jogát, hogy munkaidőn kívül magántevékenységet folytassanak, vállalkozást indítsanak akár oktatási területen is. „Minden szakmának van etikai szabályozása, törvénybe vagy miniszteri rendeletbe foglalva.
és elejét veszik annak, hogy rövid idő alatt túl sokszor kelljen módosítani, mint ahogy az 1/2001-es oktatási törvénnyel több száz alkalommal megtörtént” – mondta a szakértő. Ferencz S. Alpár úgy véli, becsületes, mélyreható reformra lenne szükség, ami hatékonnyá teszi az osztálytermi oktatást.
„Az eredményesség és a felzárkóztatás érdekében lehetőséget kellene biztosítania a csoportbontásra, hogy a pedagógusok kisebb létszámú csoportokkal tudjanak foglalkozni, így eredményesebb lenne a fejlesztés, a tehetségápolás és a felzárkóztatás.
amivel automatikusan csökkenne az igény a magánórák iránt. A rendszer megújításának következménye lehetne, hogy kevesebb magánórát kell tartani” – mutatott rá a szakmai szövetség alelnöke.
A törvénybe foglalt szabályozás gyakorlatilag kiegészíti a jelenlegit, hiszen ha egy törvénysértésnek nincs következménye, a tiltás nem is létezik – fejtette ki megkeresésünkre Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke. Hangsúlyozta, a tiltás etikai vonzata egyértelmű, visszaélés, ha a pedagógus saját diákjának ad magánórát, ezt vissza kell szorítani.
– mondta a szülői szövetség elnöke, aki szerint ez bevett szokás volt Romániában, és ilyenkor a teljes országot kell nézni, a 2,4 millió diákkal és 700 ezer pedagógussal, mert ha csak a romániai magyar közoktatásra vetítjük ki, hamis képet kapunk. „Ez a tiltás rendjén van, a nyugati országokban rég működnek ezek a szabályozások, de ami ott evidencia, nálunk még csak most körvonalazódik” – szögezte le Csíky Csengele.
– mondta el megkeresésünkre Vass Péter, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnöke.
Hozzátette, a jelenlegi kerettantervhez igazodva ez nem minden esetben megvalósítható, emiatt érzik úgy a diákok, hogy szükségük van különórákra. „Az lenne az ideális, ha minden tudást és kompetenciát megszerezne az órán a diák, a tananyagot el tudná sajátítani az iskolában, és egyáltalán nem kellene magánórákra járnia. A helyzet ugyan tantárgyanként változik, de összességében változtatásra szorul a kerettanterv, az elavult ismereteket frissíteni kell, vagy teljesen kihagyni a tantervből, mert ezekkel csak feleslegesen telik az idő” – állapította meg Vass Péter.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
2 hozzászólás