
Jövő szerdán, szeptember 18-án kezdődik az egészségügyben dolgozók sztrájksorozata; a fehér köpenyesek első körben Bukarestben tüntetnek, novemberben pedig általános sztrájkba lépnek.
Az egészségügyben dolgozók képviselői pénteken úgy határoztak, szeptember 18. és 27. között naponta az egészségügyi és a pénzügyminisztérium székháza elé vonulnak, míg októberben a kormánypalotát veszik célba. Amennyiben a minisztérium a tüntetéseket követően sem változtat álláspontján és nem tesz eleget kérésüknek, novemberben általános sztrájkba lépnek és csak tevékenységük egyharmadát biztosítják. Mint mondták, emellett tömeges lemondásokra is sor kerülhet, illetve arra is számítani kell, hogy a háziorvosok tömegesen bontják majd fel az Országos Egészségbiztosító Pénztárral (CNAS) kötött szerződéseket.
Mint arról beszámoltunk, az egészségügyben dolgozók elsősorban azt kérik, hogy az egészségügy kapja meg a bruttó hazai termék 6 százalékát a jelenlegi 3,4 százalék helyett. Ugyanakkor követelik, hogy ne változtassák meg a közkórházak működési formáját, illetve dolgozzanak ki új bérezési törvényt az egészségügyben tevékenykedők számára. Jövő év elejétől fizetésemelést és új kollektív munkaszerződés aláírását kérik.
Vasile Astărăstoae, az egészségügyi szakszervezetek képviselőit tömörítő egyeztető testület elnöke elmondta, amennyiben a kormány nem hívja tárgyalni őket, elkezdődik a tiltakozássorozat. Elmondta, míg az egészségügynek utalandó 6 százalék és a fizetésemelés tekintetében hajlandók belegyezni abba, hogy ez szakaszonként történjen, a rezidens orvosok számára azonnali hatállyal kérik a jelenlegi bérek megduplázását. Mint arról beszámoltunk, az Országos Orvosi Kamara korábban levélben szólította fel 40 ezer tagját a tiltakozó akciókon való részvételre, rámutatva: a hazai egészségügy helyzete kényszeríti arra az orvosokat, asszisztenseket, hogy külföldön vállaljanak munkát.
Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter pénteken ellenben Segesváron úgy nyilatkozott, hogy a Vasile Astărăstoae által bejelentett tiltakozó akcióknak semmi közük a minisztériumhoz, hiszen az teljesíti a kitűzött célokat. \"Nincs köze hozzánk, hiszen nem kérhetsz tőlem olyant, amit én már javasoltam neked\" – jelentette ki a tárcavezető példaként az orvosok új bérezési törvényét említve, melyet elmondása szerint még 2012-ben jelentett be, mikor szó sem volt még orvostiltakozásról.
Vasárnapi munkarend Horvátországban
Szeptember 18-ától a horvát orvosoknak és ápolónőknek 60–70 százaléka is sztrájkba lép meghatározatlan időre. Horvátországban ettől a naptól kezdve a sürgősségi és az alapellátásban dolgozókon kívül mindenki, azaz csaknem 46 ezer orvos és ápolónő teszi le a munkát. A sztrájk addig tart, amíg nem sikerül megállapodni a kormánnyal az új kollektív szerződésről. A tárgyalások augusztus 26-án szakadtak meg. A munkavállalók azt követelik, hogy a heti 40 órát meghaladó munkával eltöltött időt túlóraként rögzítsék az új kollektív szerződésben, és a plusz munkáért járó összeget 50 százalékkal emeljék meg. Addig, amíg nem teljesül a munkavállalók követelése, a kórházak vasárnapi munkarend szerint dolgoznak majd – a sztrájkot meghirdető horvát ápolónők szervezetének a bejelentése szerint.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
szóljon hozzá!