
A Gyalu és Magyarnádas közötti 8,7 kilométeres szakasz egyelőre használhatatlan, ugyanis még nem készült el a Szamoson átívelő híd
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A közlekedésügyi minisztérium azt állítja, hogy tavaly 23,78 kilométer autópályát építettek Romániában, holott gyakorlatilag arról van szó, hogy befejeztek két sztrádaszakaszt, amelyek kivitelezésének még 2013-ban, illetve 2014-ben láttak neki, és amelyek átadásának határideje eredetileg 2016 volt – hívta fel a figyelmet a Mediafax hírügynökség.
2018. április 10., 16:182018. április 10., 16:18
A kormánynak egyrészt sikerült befejeznie a Lugos és Déva közötti 2-es jelzésű, összesen 28,6 kilométeres autópálya 15 kilométeres szakaszát, ugyanakkor elkészült a Gyalu és Magyarnádas közötti 8,7 kilométeres szakasz, amely azonban egyelőre használhatatlan, mivel az ehhez kapcsolt, a Szamoson átívelő híd kivitelezésének csak nemrég láttak neki.
Az autópályákért és közutakért felelős országos társaság (CNAIR) honlapján elérhető információk szerint a dél-erdélyi sztráda Lugos–Déva-szakaszának 2-es jelzésű részét 2013 novemberében kezdték építeni, és 2016 májusában kellett volna megnyitni. A szakaszt, illetve annak is csak egy 15,8 kilométeres részét az eredeti határidőhöz képest közel egyéves késéssel, tavaly februárban adták át. Hasonló a helyzet az észak-erdélyi autópálya Gyalu–Magyarnádas-szakaszával is, amelynek kivitelezését 2014 áprilisában kezdték el, és két év alatt kellett volna elkészülni vele, a hivatalos átadásra viszont csak tavaly novemberben került sor.
állításuk szerint a megnövekedett csapadék földcsuszamlásokat okozott több építőtelepen. A dokumentumban ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a Gyalu–Magyarnádas-szakaszt csak a gyalui híd elkészülése után tudják megnyitni a forgalom előtt. Az országos társaság korábban azt ígérte, hogy a híd idén augusztusig megépül. Az átkelő kivitelezése egyébként azóta bizonytalan, amióta a kormány szerződést bontott az amerikai Bechtel vállalattal, amelyre 2004-ben rábízták a teljes észak-erdélyi autópálya megépítését.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
szóljon hozzá!