Szennyezettek a vizek

Részben a mentalitásváltásnak, részben az Európai Unió által követelt környezetvédelmi beruházások, de főként az állatfarmok és szennyező ipari egységek csődbe jutásának köszönhetően Romániában is csökkent a talaj tápanyagszennyezése – állapították meg annak a kétnapos regionális környezetvédelmi konferenciának a résztvevői, akik csütörtökön és pénteken, Marosvásárhelyen találkoztak.

Kék halált okozó szennyezés

Az utóbbi tíz-húsz évben észlelt haladás ellenére az uniós államok közül még mindig Romániában a legszennyezettebb a talaj, és ennek következtében az ott lévő víz. A konferencia résztvevői megpróbálták megkongatni a vészharangot, mondván, hogy a nitritekben és nitrátokban a megengedettnél is jóval gazdagabb talaj nemcsak a mezőgazdaságnak, a vízfogyasztó lakosságnak is árt.

„A túlzott nitrit- és nitráttartalom a felnőtteknek nem okoz gondot, de a kisgyerekek és csecsemők esetében akár tragikus következményeket idézhet elő. Az ő szervezetükben ugyanis még nem alakul ki az az enzim, ami ezt lebontja. A nitrát a hemoglobin molekulában lévő vasiont átalakítja, aminek következtében már nem képes oxigénfelvételre. Így a bőr kékes színű lesz a szájon, fülön, orron. Ezért hívják kék halálnak” – hívták fel a figyelmet a környezetvédelmi minisztérium illetékesei.

Az előadók egy további tévhitet próbáltak eloszlatni, mégpedig azt, hogy a víz nitráttartalma forralással csökkenthető volna.

„Ahhoz, hogy az ivóvizünket nitrátmentesítsük, komolyabb víztisztító berendezésre van szükség” – hangzott el. A vizek nitráttal való szennyezettsége azért alakul ki, mert nem kezelték megfelelően az állatfarmokon, az ipari egységekben vagy a háztartásokban keletkező szennyvizet, vagy túl sok műtrágyát használtak.

Környezetvédelem az állások ellenében?

A tápanyagszennyezés integrált ellenőrzése címet viselő tanácskozás alkalmat kínált a környezetvédő szakemberek és a meghívott politikusok véleményének ütköztetésére. Míg előbbiek az uniós normákra átállni képtelen, mindmáig szennyező ipari és mezőgazdasági egységek felszámolása mellett foglaltak állást, Alexandru Petru Frătean Maros megyei prefektus arra intette a zöldeket, hogy a kérdésnek a szociális oldalát se tévesszék szem elől.

„Félreértés ne essék, semmi bajom a bezárásra ítélt szennyezőkkel, de figyelembe kell venni az érem másik oldalát is, mégpedig azt, hogy hány ember maradhat munka nélkül. Zárják be azt a gyárat vagy farmot, de kínáljanak alternatívát” – vélekedett Frătean.

Válaszként Vladimir Rojanschi egyetemi tanár elmondta: a környezetvédelmi tudat erősítésével és a normák szigorú ellenőrzésével az EU újabb munkahelyeket teremt. „Nem munkahelyek felszámolásáról, hanem teremtéséről beszélünk. Gondoljunk csak bele, az ellenőrzések végrehajtásához felállított laboratóriumokban is emberek fognak dolgozni” – mondta.

Nagyobb tudatosság kell

Jelentős uniós támogatással az utóbbi években Romániában is sikerült valamelyest megfékezni a talajvizek szennyezését. Monica Gheorghe vízügyi szakember szerint ez a beruházásoknak köszönhető, azonban ezek önmagukban nem bizonyulhatnak elégségesnek; szükség lenne tudatos magatartásra is.

Azonkívül, hogy az emberek ne szemeteljenek a mezőn, az út mentén vagy a vizek partján, ne tárolják a trágyát az esőnek és hónak kitett földön, és ne engedjék az állatokat a kutak közelébe, a műtrágyázásra is oda kell figyelni. A trágyából eredő túlzott tápanyagmennyiségnek ugyanis negatív hatása van. A tápanyagszennyezés gyengíti a vetést, kitéve azt a betegségek és károkozók támadásainak, és csökkenti a növények melegre, szárazságra vagy hidegre való ellenállási képességét. A víz tápanyagszennyezése az algák robbanásszerű elterjedéséhez vezet, ami a halak pusztulását okozza.

Úgy tűnik, sok mindent az ember a saját akarata ellenére is megold. Ioan Rus, a Hunyad megyei önkormányzat alelnöke elmondta, hogy a 90-es években „sikerült” felszámolnunk a nagyobb ipari egységeket, mostanság viszont a kis, háztáji állatgazdaságok száma is egyre csökken. „Maholnap nincs mi szennyezzen Romániában” – állapította meg némi öniróniával Rus.