Szélmalomharc a guberálókkal

Próbálkoztak már a kukák bekerítésével, a szemetesek föld alá történő elhelyezésével, a folyamatos ellenőrzéssel, mindhiába. A kukák környéke a hajléktalanok állandó szálláshelye is sok helyen, de ahol nem látni őket a szemét kivitelekor, ott is perceken belül megjelennek, hogy szétrámolják a legfrissebb „zsákmányt”. A Krónika éppen ezért arra volt kíváncsi, hogy az önkormányzatok hogyan próbálnak küzdeni az igen széles körben elterjedt jelenség ellen.

Macska-egér harc

Sepsiszentgyörgyön például macska-egér harc zajlik a köztisztasági járőrök és a kukázók között – fejtette ki lapunk megkeresésére Tóth Birtan Csaba, a Tega köztisztasági vállalat igazgatója. Mint részletezte, amióta megszigorodtak az ellenőrzések a kukák környékén, a guberálók őrszemet állítanak, aki figyelmezteti társait a járőr közeledtére. A rend őrei eközben próbálják folyamatosan zaklatni a kukákban keresgélőket, elkobozzák tőlük a kampós végű botot, amivel a süllyesztett szemetesekben kotorásznak. Crişan Mária, a Tega szóvivője szerint azonban bármilyen típusú tárolóedényt, tartályt helyeznek ki, a guberálók megtalálják a módját, hogy kiszedjék belőle a szemetet.

Tapasztalataik szerint az utóbbi időben inkább este indulnak el, hogy zavartalanul keresgéljenek a szemét között. A sepsiszentgyörgyi vállalat munkatársai délutánonként folyamatosan takarítják a szemétlerakók környékét, viszszarakják a tárolókba a kukázók által szétdobált hulladékot, szétválogatják a szelektív szemetet. A guberálók azonban hihetetlen gyorsasággal újra szétszórnak mindent.

A kukázás is lopás

Nem néz ki különben a kukák környéke Csíkszeredában sem. Antal Attila alpolgármester a Krónikának elmondta, az önkormányzat nemrég új szolgáltatóval kötött szerződést. Ez harang alakú hulladékgyűjtőket helyezett ki a város területén, amelyekből nehezebben lehet kiszedni a szemetet. Ugyanakkor – tudtuk meg az elöljárótól – a szelektíven gyűjtött szemét, például a pillepalack a szolgáltató tulajdona, tehát ha valaki a tartályt megrongálva ezt kiszedi, az lopásnak minősül, az elkövető ellen eljárás indulhat. „Megelőző jelleggel ezt próbáljuk az érintettek tudomására hozni, azon kívül a helyi rendőrség is folyamatosan járőröz a kukák környékén” – mondta el Antal Attila.

„Kevés a rendőr,
sok a kukázó\"

Az elmúlt években a nagyváradi önkormányzat is többféleképpen próbálta megakadályozni, hogy a guberálók gondot okozzanak a lakosságnak, a bevezetett intézkedések azonban nem járnak garantált sikerrel – közölte lapunk érdeklődésére Petri Csilla, a polgármesteri hivatal szóvivője. Mint részletezte, a bihari megyeszékhelyen 2011 eleje óta kezdték el ráccsal bekeríteni és lakattal bezárni a hulladékgyűjtő szigeteket, elsősorban a lakótelepeken, ahol egy-egy gyűjtőhelyen öt-hat konténer is áll.

Mára gyakorlatilag minden lakótelepi gyűjtőhelyet körbezártak, a lakathoz az azt használó lakóközösség kap kulcsot. Nagyobb baj – véli a szóvivő, hogy sokszor maguk a lakók mulasztják el bezárni a rácsajtókat, ami szinte fölöslegessé teszi a rácskerítés létét. A konténerekbe ugyanakkor nemcsak az ajtó kinyitásával lehet elhelyezni a szemeteszacskókat, hanem egy, a rácsba vágott lyukon keresztül is. A guberálókat viszont a rácsok sem riasztják el: sokan a körbezárt konténerek mellett tanyáznak, várva, hogy a lakók mikor érkeznek egy-egy zacskóval, amelyet sokszor ki is vesznek a kezükből.

A helyi rendőrség környezetvédelmi részlegének munkatársai egyébként gyakran ellenőrzik a szemétgyűjtő szigeteket, ám ha rendetlenséget is találnak, bírságolni legtöbbször nincs kit. „Kevés a rendőr, sok a kukázó” – fogalmazott a városházi szóvivő, hozzátéve: lakossági bejelentésre is bármikor kiszállnak a helyi rendőrök a guberálók által megszállt kukákhoz.

A szatmárnémeti önkormányzat is a szemeteskonténerek körbekerítésétől remélte, hogy tisztábbá válik a kukák környéke, azonban egyelőre nem úgy tűnik, hogy a befektetés meghozza a kívánt hatást. Igaz, elálltak az eredeti elképzeléstől, és nem teljesen körbekerített, zárt gyűjtőpontokat alakítottak ki, hanem olyanokat, amelyeken – a váradiakhoz hasonlóan – van egy-egy nyílás, és nem kell kinyitni a lakatot ahhoz, hogy az emberek hozzáférjenek a konténerekhez. A polgármesteri hivatal korábbi közlése szerint azért vetették el a teljesen körbezárt kukák ötletét, mert nagyon sok galibát okoztak volna a kulcsok, és attól tartottak, hogy sokan emiatt a dróthálón kívülre dobták volna a hulladékot. Így viszont továbbra is hozzáférnek a hajléktalanok a szeméthez, és szét is dobálják egy részét a kukák környékén.

Szelektíven lát a városháza

A marosvásárhelyi önkormányzat eközben úgy tűnik, nem is vesz tudomást az ott is széles körben jellemző problémáról. „Marosvásárhelyen nem számít jelenségnek a szemeteskukák és
-konténerek kiborítása” – szögezte le lapunk megkeresésére Aurel Trif városházi szóvivő. Szerinte a térfigyelő kameráknak és a polgármesteri hivatalba vagy a helyi rendőrséghez betelefonáló állampolgároknak köszönhetően aránylag gyorsan el lehet csípni azokat, akik úgy turkálnak a kukákban, hogy a szemetet szétszórják.

A sajtószóvivő állítását azonban némileg cáfolja a valóság. A városban szinte nincs olyan konténer, amely mellett ne állna halomban a szemét. Gyakori látvány a kukából ki- vagy bemászó guberáló is. A pillepalackok beszolgáltatásából élő romák újabban a szelektív hulladékgyűjtésre felállított műanyag konténereket is felborítják, felfeszítik az aljukat, így próbálva kiszedni azok tartalmát.

Miután pedig végeztek, az esetek zömében ezeket a konténereket még csak talpra sem állítják. Aurel Trif eközben azt mondja, hogy a szemetesládák körül ténykedők nem okoznak különösebb anyagi kárt, ezért a helyszínre érkező rendőrök nem is bírságolják meg őket, inkább csak figyelmeztetnek. Mindezt annak ellenére, hogy Dorin Florea polgármester többször is kikelt a kukák környékén szemetelő cigányok ellen, mondván, hogy példás büntetést kellene szabni azokra, akik kihányják a konténerek tartalmát.