Az út elején. Az A8-as autópálya építőtelepe és a Nurol pályaépítő cég telephelye a Maros megyei Ákosfalva közelében
Fotó: Gazda Árpád
Hol tartunk 2025-ben az Erdélyt Székelyföldön keresztül Moldvával összekötő A8-as autópályával? Mennyire súlyos következményei vannak az elmaradt finanszírozásnak? – többek között ezekre a kérdésekre ad választ helyzetelemzésében Adrian Covăsnianu volt államtitkár, a Moldva autópályát akar nevű mozgalom alapítója.
2025. augusztus 26., 19:042025. augusztus 26., 19:04
Adrian Covăsnianu a Ziarul de Iași lapban közölt elemzésében emlékeztet: 18 évvel Románia Európai Unióhoz való csatlakozása és három nagy európai finanszírozási lehetőség (POS-T 2007-2013, POIM 2014-2020 és PNRR 2021-2026) után, 9 évvel a stratégiai és beruházási keret, az általános közlekedési mesterterv jóváhagyását és 7 évvel az A8-as, egyesülésről is elnevezett autópálya megépítését rögzítő törvény elfogadása után a mérleg szerény.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy egy olyan nagy beruházási projekt sikeres megvalósításához, mint az A8-as autópálya, időre van szükség, de úgy véljük, hogy 18 év jelentős késedelem (az első megvalósíthatósági tanulmány 2007-ben készült), ami az egymást követő kormányok szándékos halogatására utal” – írja a közlekedési szakember. Aki elemzésében sorra vette az Erdélyt Székelyföldön keresztül Moldvával összekötő sztráda szakaszainak állását.
1a szakasz, Marosvásárhely–Nyárádszereda. Kivitelezés alatt álló beruházás; az országos helyreállítási tervbe (PNRR) 2020-ban javasolt szakasz 2025-ben elvesztette ezt a finanszírozási lehetőséget; az építési engedélyek teljes körű megszerzésétől és a finanszírozás azonosításától függően 2026 negyedik negyedévében vagy 2027 első negyedévében lehet befejezni.
1b szakasz, Nyárádszereda–Sóvárad. A 2025 májusában aláírt szerződés alapján a munkálatok megkezdésére vonatkozó megbízást ez év végéig kell kiadni, hogy a műszaki terv 2026-ban elkészülhessen, és az építési engedélyt ki lehessen adni. Így a 24 hónapos építkezés után és a kisajátítások befejezésével ez a tétel várhatóan 2028-ban készül el.
1c szakasz, Sóvárad–Gyergyóalfalu. A kivitelezőt már 2025 márciusában kijelöték, de még nincs előrelépés, az optimális cél az lenne, hogy a szerződést az év végéig odaítéljék és aláírják. Kedvező forgatókönyv esetén a műszaki tervezés hivatalosan 2026 második negyedévében kezdődhetne meg. A megvalósíthatósági tanulmány fennmaradó terepbejárásainak elvégzése jelentős kockázatot jelent, ami akár két évvel is meghosszabbíthatja ezt a szakaszt (2025 második negyedéve – 2027 második negyedéve).
A több mint 32 km hosszú és igen összetett szakasz – az útvonal mintegy felét műtárgymunkák, azaz hidak, átereszek, alagutak és ökoátjárók teszik ki – jelentős emberi és logisztikai erőforrások mozgósítását teszi szükségessé. Az építési engedélyek időben történő kiadásától függően a kivitelezés 2027–2032 között történhet.
1d szakasz, Gyergyóalfalu–Ditró. Bár első pillantásra ez a tétel rövid hossza és földrajzi elhelyezkedése miatt könnyebbnek tűnik, a helyzetet bonyolítja egy, a szerződés 2025 júliusában történt odaítélése után benyújtott óvás. A legjobb esetben ez az akadály az év végéig elhárulhat, így a tervezési és kivitelezési szerződés aláírható. Így 2026 második negyedévében születhetne meg a műszaki tervezés megkezdésére vonatkozó közigazgatási határozat. Amennyiben az építési engedélyt időben megkapják, a kisajátításokat véglegesítik és a költségvetésbe betervezik, a 14 km-es szakasz 2028-ban megnyílhat a forgalom előtt.
1e szakasz, Ditró–Gerinces (Grințieș). Az A8-as autópálya leghosszabb, mintegy 38 km hosszú szakaszának tervezési és kivitelezési szerződését 2025 első negyedévének végén írták alá. Az 54 hónapnyi időszak 2025 második negyedévének végén, a megbízás kiadásával kezdődött. Az év végére remélhető, hogy a tervezéssel jó előrehaladást érnek el, így 2026 végére/2027 elejére ez a munkafázis is lezárul. A 2027-2031/2032-es időszakban, az építési engedélyek kiadásától és a kisajátítási szakaszok befejezésétől függően, ez a tétel elkészülhet.
Az A8-as Erdélyt érintő része itt véget ér. Ugyanakkor Adrian Covăsnianu az általános problémák között hangsúlyozza, az idei hír, miszerint az országos helyreállítási tervbe felvett két szakasz – Erdélyből a Marosvásárhely–Nyárádszereda aszfaltcsík – PNRR-es finanszírozásának elvesztése a legnagyobb pénzügyi bizonytalanság, a költségvetési válság és a politikai feszültségek közepette történt.
„A PNRR-ből való kilépéssel az idő nyomása megszűnt, és csak a tehetetlenség maradt. A finanszírozási forrás megváltoztatásának szükségessége (valószínűleg a 2021-2027-es közlekedési programon és az állami költségvetésen keresztül) és a pénzügyi keret hosszabb határidőihez való alkalmazkodás valószínűleg a munkálatainak sokkal lassabb ütemét fogja eredményezni a Marosvásárhely–Nyárádszereda, illetve a Moțca-Leghin szakaszok 55 km-es távján” – vetítette előre a nagy infrastruktúrák, a városi mobilitás és a területrendezés szakértője.
Aki szerint a finanszírozási veszélyek, a kivitelezők esetleges érdektelensége, a haszonélvező hatóságok hanyagsága, a politikai kockázatok és a nehézkes műszaki tervezés mind-mind keresztbe tehetnek az előrehaladásnak. „Összefoglalva, a 2025-ös év apró, de döntő lépéseket hozott az A8-as autópályaprojekt visszafordíthatatlanná tétele felé. Majd kiderül, hogy ez a stratégiai projekt továbbra is valódi prioritás marad-e a döntéshozó hatóságok számára” – zárta elemzését Adrian Covăsnianu.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
Nem fogadja egyöntetű lelkesedés Temesváron az önkormányzat döntését, hogy egy jelenleg beépítetlen város széli telekre költöztetnék a településen működő játéktermeket.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!