
Kakas Zoltán néprajzkutató (jobbra) átveszi a díjat Tamás Sándor tanácselnöktől
Fotó: Vargyasi Levente
A XIII. Székelyföld Napok rendezvénysorozat kiemelt eseményeként adták át Háromszéken a székelyföldi megyék alapította Orbán Balázs-díjakat. Az elismerésben idén Kovászna megyéből Kakas Zoltán néprajzkutató, a legendás Bao-Bao természet- és népismereti túrák szervezője, Hargita megyéből Demeter László biológus, ökológus, Maros megyéből pedig Sárkány-Kiss Endre biológus, hidrobiológus, a magyar ökológia szak elindítója részesült.
2022. október 15., 15:112022. október 15., 15:11
2022. október 15., 15:292022. október 15., 15:29
A díjazottak hivatása, tevékenysége alapján kiderül, hogy ebben az évben a Székelyföld természeti értékeinek elkötelezett védőire esett a választás, akik fáradhatatlanul azért munkálkodnak, hogy értékes természeti környezetünk fennmaradjon, tovább öröklődjön, hogy szülőföldünk az elkövetkező nemzedékek számára is gazdag és élhető legyen. ó A Sepsiszentgyörgyön, a Székelyföldi Vadászati Közgyűjtemény épületében pénteken este rendezett díjátadón Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke mindenkor felemelő és megható pillanatnak nevezte az Orbán Balázs-díjak odaítélését, amellyel megfogalmazása szerint Székelyföld „lámpásembereit” köszöntik.
„Mindeközben közösséget építettek, formális és nonformális intézményt alapítottak, haladtak előre a saját szakterületükön, így gyarapítva azt a gazdag szellemi-kulturális erőteret, amely szülőföldünket jellemzi. Munkájuknak köszönhetően nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nemcsak megismerték, de szeretik és értékelik Székelyföld, Erdély természeti értékeit, megtapasztalták az együvé tartozás örömét, a szülőföld megtartó erejét. Nagy köszönet érte és kívánom, hogy ezt az áldásos tevékenységet folytatni tudják még hosszú éveken át” – fogalmazott házigazdaként Tamás Sándor. Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja fontosnak és mindig erősítendőnek nevezte a díj üzenetét: a széki látókörön túlmutató, közös székelyföldi ügyekért végzett tevékenységek elismerését. Szerinte a díjban és az eseményben Székelyföld egységén és oszthatatlanságán van a hangsúly.
Kovászna megye díjazottjáról, Kakas Zoltán néprajzkutatóról, a Nemere Természetjáró Kör elnökéről, a Bao-Bao természet- és népismereti túrák szervezőjéről méltatásában Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a jó nevelőt nem az oklevél, hanem az elhivatottsága teszi alkalmassá a feladatra. „Mint az ókori görög bölcsek, a természetben sétálgatva, peripatetikusan adtad át a tudást a tanítványaidnak. A spontánul hirdetett túrákra, táborokba olyan emberek jelentkeztek, akik azóta Erdély és Székelyföld színe-javához tartoznak” – állapította meg a méltató. A díj átvétele után Kakas Zoltán az egyedi tájérték fontosságára hívta fel a figyelmet, majd arra ösztönözte a jelenlevő döntéshozókat, hogy érdemes feltérképezni Székelyföld egyedi tájértékeit, mert nem ismerik, nem értékelik eléggé, holott számos ilyen érték van a térségben.
Demeter László azt nevezte a legnagyobb elismerésnek, ha a közösségre és annak vezetőire hatással van
Fotó: Vargyasi Levente
„Az az egyetemi tanár, aki tud kaszálni, de kaszát verni is, és az a kutatóbiológus, aki tud szekeret is hajtani” – olvasható a laudációban. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az ünnepségen közölte, olyan embert díjaztak, aki a rossz politikai döntések és a felelőtlen politikusok társadalommegosztó tevékenysége mentén próbált „tiszta vizet önteni a pohárba”. Sokan és sokáig úgy gondolták, hogy a természetvédelem a legnagyobb bűn, amit a székely ember elkövethet a világon, idő és kitartás kellett ahhoz, hogy ez a szemlélet megváltozzon. Demeter László, biológus volt az, aki konszenzusteremtő és okító magatartásával az elmúlt hat év során olyan tevékenységet fejtett ki, amelynek európai szinten is visszhangja van” – hangzott Borboly méltatása. Demeter László rámutatott: nagy megtiszteltetés számára a díj, azonban a legnagyobb elismerés az, ha a közösségre, a közösség vezetőire hatással van, gondolatait, véleményét figyelembe veszik és remélhetőleg ez az egész vidéknek, az egész Székelyföldnek a javát szolgálja.
Elévülhetetlen érdemek az egységes Székelyföld-kép kialakításában
Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzata közösen hozta létre az Orbán Balázs-díjat. A névválasztást az indokolja, hogy Orbán Balázs alakította ki elsőként Székelyföldről a legátfogóbb és leghitelesebb képet, kora közállapotait felmérve pedig a jövőt megalapozó fejlesztést, modernizációt szorgalmazott. A Székelyföldi Orbán Balázs-díj kör alakú, 70 mm-es átmérőjű, 4,5 mm vastagságú, két oldalas ezüstből készült vert érme, amelyet emléklap és pénzjutalom kíséretében adományoznak a megye elöljárói egy külön, erre az alkalomra szervezett ünnepségen a Székelyföld Napok keretében. A díjat olyan személyiségeknek ítélik, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott modernizációjában. Az Orbán Balázs-díjat először 2011-ben a Marosvásárhelyi Kultúrpalotában adták át, majd évi rendszerességgel, felváltva a három székelyföldi megyeszékhelyen.
„Székelyföld kulturális értékeinek gazdagságát, amelyre mindannyian büszkék vagyunk, az itt élő és alkotó művészeknek, tudósoknak, íróknak és a közösségi életben aktív szerepet vállaló székelyföldi embereknek köszönhetjük. Ez a fajta áldozatvállalás pedig nem fakadhat másból, mint abból, hogy szeretik a szülőföldjüket és közösségüket, és szívükön viselik a székelyföldi magyarság sorsát” – jelentette ki Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke. Ismertetése szerint Maros megye idén olyan személynek ítélte az Orbán Balázs-díjat, akit munkássága során a természet szeretete vezérelt, akinek nemcsak a környezet védelme, hanem az annak fontosságáról való tájékoztatás, a fiatal generációk nevelése is szenvedélye.
Sárkány-Kiss Endre biológus (jobbra) elmondta: különösen jó érzés számára, hogy itthonról érkezik az elismerés
Fotó: Vargyasi Levente
Az egyetemi oktató szerint a díjazott egyszemélyben intézményteremtő, közösségépítő, kutató és tanár, és mai napig, idős kora ellenére is, jó pár évvel nyugdíjazása után is végzi, teszi munkáját töretlenül. „Sárkány-Kiss Endre életműve nem mérhető csupán hosszú, tekintélyes publikációs listájával, számtalan pályázatával, kutatási programjával. Életművének szerves része a kolozsvári, erdélyi magyar biológus- és ökológusképzés újraindítása és fejlődő pályára állítása, valamint számtalan erdélyi magyar szakember, egyetemi és iskolai tanár pályájának egyengetése. És mai napig is mindezek jegyében tevékenykedik” – hangsúlyozta laudációjában Markó Bálint. Sárkány-Kiss Endre bevallotta: kapott már magyarországi állami kitüntetéseket is, de az különösen jó érzés, hogy itthonról érkezik az elismerés. „Nem ezért dolgozik az ember, de jólesik” – fogalmazott Maros megye díjazottja.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.
szóljon hozzá!