Székelyföld Napok: „visszacsatolták” Maros megyét

Láthatóvá tenni Székelyföldet – ez a cél vezérli többek között Kovászna, Hargita és Maros megye önkormányzatát, a három megye művelődési intézményeit és civil szervezeteit az október 12–23. között tartandó 7. Székelyföld Napok megszervezésében. A három megye önkormányzata rendkívül fontosnak tartja, hogy idén a Maros Megyei Tanács is visszakapcsolódik Székelyföld vérkeringésébe.

Sok a bepótolnivaló

Mint ismeretes, az elmúlt négy esztendőben, Ciprian Dobre elnöksége alatt csak bizonyos kulturális intézmények képviseltették magukat a tíznapos ünnepen. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat vezetője a normalitás jeleként értékelte, hogy a nyár óta, amióta Péter Ferenc lett a megyei tanács elnöke, Maros megye is Székelyföld szerves részének tekinti magát. „Az elnökváltás óta mintha a hangulat is jobb lenne a két megye határán, Maros megye keleti részén és Hargita nyugati felén. Jobban elmélyült az együttműködés, erősebbek a kulturális kapcsolatok” – értékelt Borboly, hangsúlyozva, hogy a három megye együttműködése korántsem merül ki a tíznapos rendezvényben.

Mint mondta, nagyon sok a teendő és főleg a bepótolnivaló. Grüman Róbert, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke is üdvözölte Maros megye „visszatérését”, jelzésértékűnek tartva a lépést. Szerinte nemcsak a tanácselnökök, hanem a hagyományosan októberben tartott rendezvény résztvevői is egyre inkább érzik az együvé tartozás fontosságát.

A románokra is gondoltak

Október 12-étől 23-áig mintegy hetven településen százötven esemény várja az érdeklődőket. A rendezvénysorozat keretében szervezik meg többek között a negyedik Székelyföldi Grafikai Biennálét és a harmadik Székelyföldi Dokumentumfilm Szemlét, de a számos kiállítás, konferencia, gyermekprogram, vásár, vigasság mellett ekkor adják át az Orbán Balázs-díjakat is.
Bár a szervezést Borboly Csaba igazi, hagyományos székely kalákának nevezte, a tanácselnökök fontosnak tartották kiemelni, hogy a térség román lakosságára is gondoltak, ami a programok sokszínűségében tükröződik. Az egykori székely székek lakóin kívül a szomszéd megyék, Moldva és Bukarest románságát is szívesen látják a rendezvénysorozaton. „Azt szeretnénk, hogy minél többen lássák, a mi kultúránk lényegében az egész ország kultúráját erősíti” – jelentette ki Borboly.

„Közösen bebizonyítottuk szűkebb és tágabb környezetünknek, hogy a hagyományokhoz való ragaszkodás, az élő népi kultúra dacára a Székelyföld nem skanzen, nem múzeumi környezet, amelyben népviseletbe bújt emberek énekelnek és táncolnak, s közben góbéságokat mondanak, hanem az itt élők saját értékeiket ismerve és éltetve a vidéket az egyetemes kulturális körforgásba bekapcsoló, mindenhol érthető, elismerést kiváltó értékeket teremtenek” – olvasható a három székely megye tanácselnökének közös nyilatkozatában.