Torockó látványa a Székelykőről: a Torockóból és Torockósznetgyörgyből álló község mintegy ezer lakosú
Fotó: Orbán Orsolya
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. A szövetség pénteken Torockón rendezett tanácskozásán állásfoglalást fogadott el, amelyben leszögezi: népszavazás és a helyi közösségek beleegyezése nélkül nem lehet átrajzolni a közigazgatási határokat. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a Krónikának elmondta: a szövetség nem a közigazgatási reformot ellenzi, hanem azt, hogy Bukarestben, kizárólag lakosságszám alapján döntsenek évszázados magyar közösségek jövőjéről.
2026. november 06., 19:212026. november 06., 19:21
2026. november 06., 19:332026. november 06., 19:33
Egyelőre nehéz megmondani, pontosan hány erdélyi magyar községet fenyegethet a romániai közigazgatási-területi átszervezés, mert a bukaresti politikusok egymásnak ellentmondó elképzelésekkel állnak elő, miközben hiányzik a reform szakmai megalapozása. Az RMDSZ szerint a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által felvetett, a kistelepülések kötelező összevonását célzó elképzelés nem valódi reform, hanem a helyi önrendelkezés felszámolásához vezető intézkedés lehet.
A szövetség vezetői – köztük Kelemen Hunor elnök – pénteken Torockón tanácskoztak az 1500 lakos alatti erdélyi települések vezetőivel. A találkozón elfogadott nyilatkozat szerint Romániának valóban szüksége van közigazgatási átalakításra, de nem olyanra, amelyet szakmai előkészítés és társadalmi egyeztetés nélkül próbálnak keresztülvinni.
Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a Krónikának elmondta, az elsőként ismertetett elképzelés szerint a 2021-es népszámlálás adatai alapján az 1500 lakosnál kisebb községek önállósága szűnhetne meg. Ez országosan 429 közigazgatási egységet érintene, közülük 49 olyat, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 15 százalékot.
Horváth Anna szerint ez azért is vitatható, mert a statisztikai hivatal időszakos lakosságbecslései nem azonosak a népszámlálás adataival. Az ügyvezető alelnök szerint az újabb számítások lényegesen több magyar önkormányzatot érinthetnek. Olyan községek is veszélybe kerülhetnek, amelyek a népszámlálási adatok alapján még nem szerepeltek az összevonandó települések között. Példaként Kalotaszentkirályt és Magyarszovátot említette Kolozs megyéből.
Az RMDSZ politikusa szerint egyelőre nem beszélhetünk előkészített kormányzati reformról. Nincsenek ismert hatástanulmányok, kidolgozott módszertan vagy olyan kormányzati munkacsoportok, amelyek érdemi egyeztetést folytatnának az önkormányzatokkal.
A szövetség mégsem tekinti veszélytelennek a felvetéseket.
A közigazgatási-területi átszervezés nem új keletű politikai elképzelés Romániában. Az ország jelenlegi közigazgatási szerkezetének alapjait az 1968-as reform teremtette meg, amely a kommunista rendszerben alakította ki a ma is működő megyerendszert. A rendszerváltás után több román politikai erő is napirendre tűzte a közigazgatási térkép átrajzolását. Traian Băsescu államfősége idején elsősorban a megyék összevonása és nagyobb régiók kialakítása került előtérbe. Később más kormányzati és pártpolitikai kezdeményezések is születtek, de egyikből sem lett átfogó, széles társadalmi támogatottságú reform.
Horváth Anna szerint az RMDSZ ezekben az időszakokban is tárgyalt román politikai partnereivel, de nem született olyan átszervezési elképzelés, amelyet a szövetség támogatni tudott volna.
Ezekről munkacsoportokban is folytak egyeztetések, de a tárgyalások végül nem vezettek konkrét megállapodáshoz. Horváth hangsúlyozta: a szövetség soha nem zárkózott el a valódi közigazgatási reformtól, de ahhoz megfelelő szakmai előkészítésre, társadalmi konzultációra és a kisebbségi jogok maradéktalan tiszteletben tartására lenne szükség. Az RMDSZ a mostani átszervezések során sem támogat semmiféle községi összevonást.
Az RMDSZ szerint a jelenlegi átszervezési tervek egyik legsúlyosabb problémája, hogy figyelmen kívül hagyják a hatályos romániai törvénykezés kisebbségvédelmi rendelkezéseit. Horváth Anna emlékeztetett: az RMDSZ kezdeményezésére 2018-ban olyan módosítás került az 1968-as közigazgatási-területi törvénybe, amely tiltja a közigazgatási határok olyan módosítását, amelynek következtében sérülnének a nemzeti kisebbségek jogai.
Ez utóbbi akkor is érvényes, ha egy település lakosságának többsége egyébként támogatná az összevonást.
Az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke példaként egy olyan községet említett, ahol a magyar lakosság aránya jelenleg 30 százalék. Ha ezt egy nagyobb, román többségű községgel egyesítenék, a magyarok részaránya akár 12 százalékra csökkenhetne. Ez a változás az anyanyelvhasználati jogokat is érinthetné, hiszen a romániai közigazgatási szabályozásban a 20 százalékos kisebbségi arány fontos jogérvényesítési küszöb. Az ügyvezető alelnök szerint éppen ezért nem elegendő önmagában a helyi népszavazás: a kisebbségi jogok megőrzésének külön garanciát kell jelentenie.
Az RMDSZ attól is tart, hogy a kormány a parlamenti felelősségvállalás eszközével próbálhatja megkerülni a széles körű társadalmi egyeztetést, és módosíthatja az összevonásokat jelenleg korlátozó jogszabályokat.
Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a szövetség számára elfogadhatatlan a helyi közösségek megkérdezése nélküli területi átszervezés
Fotó: Beliczay László
Nem véletlenül választotta az RMDSZ a Fehér megyei Torockót a pénteki tanácskozás helyszínéül. A Torockóból és Torockószentgyörgyből álló, mintegy ezer lakosú község jól példázza, milyen következményekkel járhat egy kizárólag népességszámra épülő közigazgatási átszervezés.
Horváth Anna rámutatott:
Ebben az esetben a magyar közösség jó esetben néhány helyi tanácsossal rendelkezhetne, miközben elveszítené a lehetőséget, hogy önállóan határozzon fejlesztési prioritásairól, kulturális intézményeiről és helyi ügyeiről.
Torockó esetében a veszteség túlmutatna a politikai képviseleten. A település jellegzetes épített öröksége, magyar hagyományai és közösségi identitása európai jelentőségű kulturális értéket képviselnek. Torockó épített örökségének megőrzését Europa Nostra-díjjal is elismerték. Horváth szerint egy ilyen település sorsáról nem lehet pusztán minisztériumi kimutatás alapján dönteni.
Az RMDSZ szerint a kisebb magyar községek önállósága nem csupán identitásvédelmi kérdés, hanem a helyi gazdasági és intézményi fejlődés egyik legfontosabb feltétele is. Horváth Anna több olyan települést említett, amelyek önálló községként lényegesen kedvezőbb fejlődési pályára álltak, mint amikor nagyobb közigazgatási egységekhez tartoztak.
Mezőmadaras például önálló fejlesztési stratégiát dolgozhatott ki, saját intézményeire, iskolájára és közösségi létesítményeire fordíthatta erőforrásait. A politikus szerint az ilyen településeknek már nem kell egy nagyobb község nyolcadik vagy kilencedik falujaként versenyezniük a fejlesztési forrásokért.
Az önálló községi státusnak pénzügyi előnyei is vannak. A Cseke Attila által kezdeményezett Anghel Saligny országos vidékfejlesztési programban valamennyi közigazgatási egység számára meghatározott fejlesztési keretet biztosítottak, amelynek révén a kisebb önkormányzatok is saját beruházásokat indíthattak.
A fejlesztési pénzek elosztásáról már az új község vezetése döntene, ahol a korábbi kistelepülés érdekei könnyen háttérbe szorulhatnának. Az RMDSZ attól tart, hogy a magyar falvak egy része ismét a nagyobb, román többségű községek peremtelepülésévé válna, ahol kevesebb beleszólásuk lenne az iskolák, utak, vízhálózatok és közösségi intézmények fejlesztésébe.
Horváth Anna szerint a reformnak elsősorban a bürokrácia visszaszorítására, az önkormányzati hatáskörök ésszerűbb elosztására, az ügyintézés egyszerűsítésére és a közszolgáltatások digitalizációjára kellene összpontosítania. A helyi döntéshozatalt ugyanakkor a lehető legközelebb kell tartani az állampolgárokhoz.
A torockói nyilatkozat ezt határozottan fogalmazza meg: „Nem a közösségeket kell megszüntetni, hanem a fölösleges állami intézményeket!” A dokumentum arra is figyelmeztet, hogy egy közigazgatási összevonás következményeit nem lehet kizárólag a népességszám alapján felmérni. Nem mindegy például, hogy a szomszédos község három vagy harminc kilométerre található, és az sem, hogy az új közigazgatási központ megközelítése javítaná vagy rontaná a lakosság hozzáférését a közszolgáltatásokhoz.
A festői szépségű Torockó községet is beolvasztanák egy szomszédos, román lakosságú községbe
Fotó: Facebook/Torockó Község Önkormányzata
A torockói tanácskozáson az érintett magyar községek polgármesterei mellett részt vett Kelemen Hunor szövetségi elnök, Cseke Attila volt fejlesztési miniszter, Antal Árpád, az RMDSZ stratégiai igazgatója, Jakab Adorján területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök, valamint az érintett megyei és területi szervezetek vezetői is.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az RMDSZ-nek már a tervek előkészítésének kezdetén világossá kell tennie álláspontját. A nyilatkozat szerint a szövetség minden rendelkezésére álló parlamenti eszközzel fellép, ha a kormány megfelelő hatástanulmányok, a helyi közösségek beleegyezése és a kisebbségi jogok biztosítása nélkül terjeszt elő kötelező település-összevonásról szóló törvényjavaslatot.
Horváth Anna szerint a kérdés messze túlmutat néhány száz polgármester vagy helyi tanácsos mandátumának megőrzésén. Az elmúlt három és fél évtizedben kialakított kisebbségi önkormányzati képviselet, az anyanyelvhasználati jogok és a magyar közösségek helyi döntéshozatali lehetőségei kerülhetnek veszélybe.
Románia 14 megyéjében összesen 63 olyan, magyarok által is lakott közigazgatási egység szerepel, amelynek lakossága nem haladja meg az 1500 főt, és ahol a magyarok aránya meghaladja az 5 százalékot.
Arad megyében 2 község: Selénd és Nagyzerénd.
Beszterce-Naszód megyében 1 község: Mezőkecsed.
Bihar megyében 2 község: Feketekápolna és Érszőllős.
Brassó megyében 1 község: Szásztyúkos.
Fehér megyében 3 község: Magyarforró, Tompaháza és Torockó.
Hargita megyében 7 település: Tusnádfürdő, Gyergyóholló, Székelyderzs, Homoródalmás, Oklánd, Székelyandrásfalva és Kányád.
Hunyad megyében 1 község: Martinesd.
Kolozs megyében 9 község: Ajton, Nagyesküllő, Búza, Magyarszarvaskend, Gyeke, Körösfő, Magyargyerőmonostor, Magyarpalatka és Szépkenyerűszentmárton.
Kovászna megyében 8 község: Komandó, Barátos, Málnás, Maksa, Vargyas, Almás, Dálnok és Esztelnek.
Maros megyében 12 község: Cintos, Magyarbükkös, Kóródszentmárton, Székelyhodos, Nyárádmagyarós, Havad, Mezőbodon, Gödemesterháza, Mezősámsond, Székelyvécke, Mezőmadaras és Székelybere.
Máramaros megyében 1 község: Égerhát.
Szatmár megyében 8 község: Oláhcsaholy, Mezőpetri, Szilágypér, Érszakácsi, Sződemeter, Csanálos, Kálmánd és Csomaköz.
Szilágy megyében 4 község: Benedekfalva, Kárásztelek, Kusaly és Alsófüld.
Temes megyében 4 község: Bálinc, Óbéb, Fény és Gyér.
.jpg)
Ismét vita tárgya a területi-közigazgatási átszervezés, azonban a román politikum nem jutott tovább az ötletelés szintjén. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Krónikának kifejtette, az RMDSZ számára elfogadhatatlan a megyék összevonása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!