2011. november 22., 17:332011. november 22., 17:33
A dokumentumot megszavazó és aláíró gyergyószéki küldöttek szerint a székely identitás vállalása nem jelentett volna veszélyt, hiszen a székelyeket a népszámlálás során a magyar etnikum főcsoportjába sorolják. Viszont az, hogy a székelyek nem vállalták identitásukat, eltünteti őket a statisztikákból, ezzel megszűnik az önrendelkezési törekvéseik jogalapja, az autonómiaigény a kisebbségi jogok kategóriájába kerül.
„A három magyar politikai szervezet – az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) –, az SZNT elnöke és az egyházak összefogásával szervezett propaganda, amely a székelyeket identitásuk megtagadására biztatta hazugságokon alapult” – olvasható többek közt az állásfoglalásban.
Az aláírók szerint, azzal, hogy az SZNT megtagadta önazonosságát, elnöke ugyanerre biztatta a tagokat, olyan erkölcsi válságba sodorták a testületet, amelyből az egyetlen kiút a tanács feloszlatása, vagy a név megváltoztatása lenne Székelyföldi Magyarok Tanácsa névre.
Borsos Géza József, a gyergyószéki SZNT alelnöke a Krónikának kifejtette, a kérdést nem lehet elpalástolni, előbb-utóbb meg kell vitatni. Az SZNT hétvégi sepsiszentgyörgyi ülésén a küldöttek többsége arra szavazott, hogy ne olvassák fel az állásfoglalást.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke a Krónikának elmondta, nem kívánja kommentálni az esetet, sajnálja, hogy a szavazásra egyáltalán sor került, de azt egy gyergyói képviselő kérte, ülésvezetőként kényszerhelyzetbe hozva őt. Az állásfoglalás már korábban megjelent a világhálón, így aki arra szavazott, hogy ne olvassák fel, pontosan ismerte a tartalmát, mondta Izsák Balázs. Az SZNT elnöke hangsúlyozta, a szervezet egységes, a 2003-ban kijelölt úton halad.
Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke a Krónikának elmondta, az állásfoglalás szembemegy az SZNT statútumával, amely első cikkelyében megfogalmazza, hogy a szervezet tagjai magyarok. Ugyanakkor a vádaskodások nem kímélik a történelmi magyar egyházakat sem, amit a küldöttek többsége elfogadhatatlannak tart, szögezte le Gazda Zoltán.
„Az is a demokrácia megnyilvánulása, hogy a többség nem akarta, hogy az állásfoglalást felolvassák” – tette hozzá Gazda Zoltán. A széki elnök úgy véli, a kezdeményezők radikálisabb módon harcolnának az autonómiáért, de nem tudtak teret hódítani a szervezetben.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?