
Harmadik alkalommal csendülnek fel kortárs magyar egyházzenei művek Kolozsvár templomaiban
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
Kolozsvár tizenkét templomában mintegy negyven zeneszerző közel száz műve szólal meg a Magyar Egyházzenei Biennálén. Potyó István egyházzenésszel arról beszélgettünk, miként éli reneszánszát az évszázados hagyomány, hogyan szólítja meg az egyházzene a templomba nem járókat, és miért erősebb Erdélyben a közösségi éneklés, mint a Kárpát-medence más területein.
2026. augusztus 14., 14:022026. augusztus 14., 14:02
2026. augusztus 21., 09:272026. augusztus 21., 09:27
Az egyházzene évszázados hagyományokra épül, mégsem tekinthető lezárt zenei örökségnek: napjainkban is folyamatosan születnek új, liturgikus használatra szánt művek. Ezek megszólaltatásának és szélesebb körű megismertetésének egyik Kárpát-medencei fóruma a Magyar Egyházzenei Biennálé, amelyet augusztus 14. és 17. között harmadik alkalommal rendeznek meg Kolozsváron, a Kolozsvári Magyar Napok társrendezvényeként.
A négynapos rendezvény programjába Kolozsvár tizenkét magyar temploma kapcsolódik be, ahol mintegy negyven magyar zeneszerző csaknem száz műve csendül fel. A biennálé apropóján Potyó István egyházzenésszel, a Szent Mihály-templom kántor-karnagyával, a rendezvény egyik művészeti vezetőjével arról beszélgettünk, valóban reneszánszát éli-e a kortárs magyar egyházzene, miként fér meg egymás mellett az évszázados hagyomány és a kortárs zenei nyelv, és mi szükséges ahhoz, hogy egy ma születő kompozíció idővel az élő egyházzenei gyakorlat részévé váljon.
Évszázados hagyomány új köntösben. Reneszánszát éli az egyházzene Erdélyben is
Fotó: Kincses Kolozsvár Egyesület
Potyó István szerint a kortárs magyar egyházzene a rendszerváltás óta különösen termékeny időszakát éli. Az 1990 előtti évtizedek politikai és társadalmi körülményei kevéssé kedveztek az egyházzenei alkotásnak, a rendszerváltást követően azonban ezen a téren is új lehetőségek nyíltak. Azóta számos új mű született, többek között olyan meghatározó magyar komponistáktól, mint Orbán György, Vajda János vagy Kocsár Miklós.
A fellendüléshez az is hozzájárul, hogy
„Eközben maga a kortárs zenei nyelv is változott: míg a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek avantgárd törekvései sok hallgatót eltávolítottak a kortárs zenétől, az ezredforduló után számos szerző ismét olyan megszólalásmódot keresett, amely új marad, ugyanakkor közvetlenebbül befogadható. A kétezres évektől nagyon sokan próbáltak visszatalálni egy olyan nyelvezethez, amely mégis új, de szerethető” – mutatott rá Potyó István.
Potyó István, a kolozsvári Szent Mihály-templom kántor-karnagya, a Magyar Egyházzenei Biennálé egyik művészeti vezetője
Fotó: Facebook/Kincses Kolozsvár KIválóságai
A kolozsvári kántor-karnagy felhívta a figyelmet, az egyházzene megújulása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az új műveknek szakítaniuk kellene az évszázadok alatt kialakult hagyománnyal.
Mint magyarázta, az egyházzene más műfajokhoz képest mindig visszafogottabban követte a legújabb zenei irányzatokat, az új alkotások pedig ma is gyakran a hagyományból,
Hozzátette, az egyházzene esetében ezért nem önmagában az újszerűség határozza meg egy alkotás értékét. Potyó István úgy látja,
Bár azt gondolhatnánk, hogy a hívek elsősorban a jól ismert, generációkon át öröklődő dallamokhoz ragaszkodnak, az egyházzenész tapasztalatai szerint a kortárs kompozíciókra is fogékonyak, amennyiben azok megfelelő előadásban és kellő kontextusba helyezve jutnak el hozzájuk.
„Azt látjuk, hogy van nyitottság a hívek részéről, ezt mutatják a biennálé tapasztalatai is. Ha ezeket a műveket megfelelően szólaltatják meg, valamelyest megmagyarázzák, kontextusba helyezik, akkor el lehet jutni a közösséghez” – mondta.
Hozzátette, éppen ezért a biennálét sem hagyományos kórusfesztiválként képzelték el. A meghívott együttesek a hangversenyek mellett liturgikus szolgálatot is vállalnak: vasárnap Kolozsvár tizenkét templomában szentmiséken és istentiszteleteken énekelnek. A kortárs kompozíciók így nem csupán koncertdarabként hangzanak el, hanem eredeti közegükben, a liturgia részeként is megszólalnak.
Élő hagyomány. Erdélyben ma is erősebb a közösségi éneklés, mint a Kárpát-medence más vidékein
Fotó: forrás: Bíró János archívuma
A kolozsvári Szent Mihály-templom kántor-karnagya arról is beszélt, hogy az egyházzene közönsége ugyanakkor nem korlátozódik a vallásgyakorlókra, a hangversenyeken olyanok is szívesen hallgatják ezeket a műveket, akik nem járnak templomba, és elsősorban zenei élményként közelítenek hozzájuk.
Ebben magának a templomi térnek is szerepe van: építészeti, akusztikai és szakrális karaktere sajátos közeget teremt a zene befogadásához ” – fogalmazott.
A rendszerváltást követő évtizedek új lendületet hoztak a magyar egyházzenei alkotásban
Fotó: Pexels
Potyó István arra is kitért, miközben a kortárs egyházzene az egyházi közösségeken kívül is képes közönséget találni, hosszú távú fennmaradásához arra is szükség van, hogy legyenek, akik megszólaltatják és továbbadják a műveket. Mint mondta, bár a fiatalok részéről van érdeklődés az egyházzene iránt, és a szakmai felkészülést képzések, továbbképzések is segítik, a pálya hosszú távú vonzerejét alapvetően meghatározzák a megélhetési lehetőségek.
„Nagyban függ a megélhetéstől és attól, hogy az egyházaink milyen feltételeket tudnak teremteni azoknak, akik kántorként, karnagyként vagy más egyházzenei szolgálatban szeretnének dolgozni, mennyit tudnak erre áldozni. Ugyanakkor megvan a törekvés arra, hogy képzéssel és továbbképzéssel minőségi egyházzenei szolgálat legyen” – fogalmazott.
Potyó István tapasztalatai szerint Erdély ebből a szempontból továbbra is kedvezőbb helyzetben van a Kárpát-medence több más vidékénél, bár a nagyvárosi gyülekezetekben – így Kolozsváron is – kevésbé erőteljes a közös éneklés.
„Úgy látom, az éneklési készség még mindig erősebb Erdélyben. Sok helyen azt tapasztalom, hogy a hívek aktívan részt vesznek a liturgiában az énekükkel. Talán ez nálunk még mindig valamivel erősebb, mint más régiókban” – mondta a Szent Mihály-templom kántor-karnagya.
A kolozsvári Szent Mihály-templom zenei életének meghatározó szereplője a Szent Cecília Kórus, amely fellép a biennálé idei kiadásán is
Fotó: Facebook/Magyar Egyházzenei Biennálé
A biennálé helyszínválasztása sem véletlen. Potyó szerint Kolozsvár felekezeti sokszínűsége és a történelmi egyházak közötti együttműködés olyan közeget teremt, amely jól illeszkedik a rendezvény ökumenikus szemléletéhez. A kezdeményezés a Kolozsvári Magyar Napok és Selmeczi György zeneszerző együttműködéséből született, az első elképzelések még a koronavírus-járvány idején kezdtek körvonalazódni,
A biennálé ugyanakkor nemcsak bemutatkozási lehetőséget kínál a kortárs egyházzenei műveknek, hanem azok szélesebb körű megismertetését és későbbi megszólaltatását is segíti. Ezt szolgálja a biennáléhoz kétévente megjelenő kórusantológia, amely immár harmadik alkalommal gyűjt egybe kortárs magyar egyházzenei kompozíciókat. A kiadvány révén a művek más karnagyokhoz és énekkarokhoz is eljuthatnak, és később saját repertoárjukba is bekerülhetnek.
– mutatott rá Potyó István.
Az idei kiadvány újdonsága, hogy első alkalommal gyermekkórusok számára komponált művek is helyet kapnak benne. Potyó szerint erre a repertoárra a kórusvezetők és zenepedagógusok részéről is komoly igény mutatkozik.
Képzések és továbbképzések segítik a jövő kántorainak szakmai felkészülését
Fotó: Facebook/Szent Mihály Római Katolikus Plébánia - Kolozsvár
Az idei biennálé péntek esti nyitóhangversenyén a budapesti Te Deum Kamarakórus, valamint a kolozsvári Szent Cecília Kórus és Zenekar lép fel, a műsorban pedig ősbemutatók is helyet kapnak, köztük Orbán György 42. zsoltár-megzenésítése.
Vasárnap délután a Szent Mihály-templomban a Kolozsvár Magyar Gyermekkórusa és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kórus lép közönség elé. Ugyanezen a napon
A négynapos találkozó hétfő este a Farkas utcai református templomban zárul, ahol a négy történelmi felekezet népénekei eredeti formájukban és kortárs kórusfeldolgozásokban egyaránt felcsendülnek, Kaposi Brúnó orgonaművész pedig ezek témáira improvizál. A részletes program itt böngészhető.
Kárpát-medencei kórusok és zenekarok tolmácsolásában kelnek életre a kortárs egyházzenei alkotások
Fotó: Kincses Kolozsvár Egyesület
A biennálén bemutatott művek közül korántsem mindegyik talál majd tartós helyet az egyházzenei repertoárban. Potyó István szerint éppen ezért a rendezvény egyik fontos feladata, hogy az új kompozícióknak lehetőséget adjon a megszólalásra és a megmérettetésre. Minden meghívott kórustól azt kérik, hogy legalább két, kifejezetten erre az alkalomra kapott új művet tanuljon meg.
– fogalmazott Potyó István.
Megjegyezte, hogy egy kompozíció egyszeri bemutató után feledésbe merül, vagy más kórusok is műsorukra tűzik, számos tényezőn múlik. Számít a mű kifejezőereje és szépsége, a választott szöveg, technikai nehézsége és liturgikus használhatósága, de az első megszólaltatás minősége is.
„A kortárs magyar egyházzene jelenlegi pezsgése önmagában még nem dönti el, mely művek maradnak fenn. A valódi próba azután kezdődik, hogy elhangzott az ősbemutató: lesz-e kórus, amely újra előveszi, és lesz-e közösség, amely évtizedek múlva már nem kortárs újdonságként, hanem az egyházzenei hagyomány részeként énekli” – összegzett a kolozsvári egyházzenész.

Egyedülálló, úttörőnek számító kezdeményezés a templomok éjszakája Kolozsváron: hat felekezet 18 istenháza nyitja meg tereit az érdeklődők előtt július 25-én.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
A brassói városháza arra kéri a lakosokat, hogy ne etessék többé a kóbor állatokat, mert az utcán hagyott étel vonzza a medvéket – számolt be a BZB helyi portál.
Kiköltözött az MCC a kolozsvári Belvedere Szállodából, és megszűnt a diákoknak ingyenes lakhatást biztosító kollégium is – erősítette meg a Krónikának Talpas Botond, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi igazgatója.
Halálos medvetámadás történt Brassó megyében: egy 55 éves férfit sebesített meg halálosan a nagyvad. Eközben Marosvásárhelyen csendőrök siettek egy kerékpározó gyermekcsoport segítségére, miután a kiskorúak medvével találkoztak a Somostető erdős részén.
A kolozsvári metró új, európai uniós forrásokból származó finanszírozási szerződést kapott – jelentette be Emil Boc polgármester a városi tanács csütörtöki rendes ülésén. Közlése szerint a teljes metróhálózatnak 2032-ig el kell készülnie.
Nyolcszáz évvel ezelőtt, 1226. október 3-án halt meg Assisi Szent Ferenc, az évfordulót Erdélyben több helyszínen megünneplik a kolostorokban, templomokban.
szóljon hozzá!