Székely-magyar identitásvita az SZNT-ben

A dokumentumot megszavazó és aláíró gyergyószéki küldöttek szerint a székely identitás vállalása nem jelentett volna veszélyt, hiszen a székelyeket a népszámlálás során a magyar etnikum főcsoportjába sorolják. Viszont az, hogy a székelyek nem vállalták identitásukat, eltünteti őket a statisztikákból, ezzel megszűnik az önrendelkezési törekvéseik jogalapja, az autonómiaigény a kisebbségi jogok kategóriájába kerül.

„A három magyar politikai szervezet – az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) –, az SZNT elnöke és az egyházak összefogásával szervezett propaganda, amely a székelyeket identitásuk megtagadására biztatta hazugságokon alapult” – olvasható többek közt az állásfoglalásban.

Az aláírók szerint, azzal, hogy az SZNT megtagadta önazonosságát, elnöke ugyanerre biztatta a tagokat, olyan erkölcsi válságba sodorták a testületet, amelyből az egyetlen kiút a tanács feloszlatása, vagy a név megváltoztatása lenne Székelyföldi Magyarok Tanácsa névre.

Borsos Géza József, a gyergyószéki SZNT alelnöke a Krónikának kifejtette, a kérdést nem lehet elpalástolni, előbb-utóbb meg kell vitatni. Az SZNT hétvégi sepsiszentgyörgyi ülésén a küldöttek többsége arra szavazott, hogy ne olvassák fel az állásfoglalást.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke a Krónikának elmondta, nem kívánja kommentálni az esetet, sajnálja, hogy a szavazásra egyáltalán sor került, de azt egy gyergyói képviselő kérte, ülésvezetőként kényszerhelyzetbe hozva őt. Az állásfoglalás már korábban megjelent a világhálón, így aki arra szavazott, hogy ne olvassák fel, pontosan ismerte a tartalmát, mondta Izsák Balázs. Az SZNT elnöke hangsúlyozta, a szervezet egységes, a 2003-ban kijelölt úton halad.

Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke a Krónikának elmondta, az állásfoglalás szembemegy az SZNT statútumával, amely első cikkelyében megfogalmazza, hogy a szervezet tagjai magyarok. Ugyanakkor a vádaskodások nem kímélik a történelmi magyar egyházakat sem, amit a küldöttek többsége elfogadhatatlannak tart, szögezte le Gazda Zoltán.

„Az is a demokrácia megnyilvánulása, hogy a többség nem akarta, hogy az állásfoglalást felolvassák” – tette hozzá Gazda Zoltán. A széki elnök úgy véli, a kezdeményezők radikálisabb módon harcolnának az autonómiáért, de nem tudtak teret hódítani a szervezetben.