Fotó: Alexandru Pînzar
A székely jelképekről, Erdély szimbólumairól tartott többek között előadást Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus a múlt héten Iaşi-ban, a 18. Országos Genealógiai és Heraldikai Kongresszuson.
2018. május 14., 09:342018. május 14., 09:34
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke – egyetlen magyar résztvevőként –a szombaton befejeződött kongresszus nyitányaként Erdély címeréről tartott előadást.
majd Erdélynek Romániával való egyesülését követően a Román Királyság 1921-ben elfogadott, Keöpeczi Sebestyén József által készített címerében szintén a negyedik mezőbe került.
Szekeres Attila István továbbá bemutatta a résztvevőknek az általa szerkesztett, a székelyudvarhelyi székhelyű Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadásában az elmúlt év végén román nyelven megjelent Simboluri istorice secuieşti (Székely történelmi jelképek – szerk. megj.) című tanulmánykötetet, melynek címertani fejezetét ő írta, pecséttani részét Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, zászlótörténeti fejezetét Mihály János lövétei történész, a Nemzetstratégiai Kutatóközpont munkatársa jegyzi.
Szekeres Attila István heraldikust az elmúlt év végén választották a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagjává. A Román Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottsága 2005-ben akkreditálta, hites címergrafikussá minősítette, az egyetlen magyar az ország hat hites címertervezője közül. Hitvallása szerint a múltat próbálja átmenteni a jövő címereibe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!