Fotó: Haáz Vince
Egyre több ortodox kereszt jelenik meg a marosszéki magyar többségű települések főútja mentén. A bizánci jelképek felállítói általában mellőzik a törvényes lépések megtételét, és építkezési engedély nélkül helyezik el a kereszteket. A hatóságok tétlenül szemlélik az ortodox térfoglalást.
2018. november 17., 07:522018. november 17., 07:52
Szinte nincs olyan útvonal Maros megyében, ahol az utóbbi években ne jelent volna meg a semmiből egy ortodox kereszt valamelyik település bejáratánál, két falu közt, a domboldalon vagy éppenséggel a városközpontban. Ott is kezdenek elszaporodni a bizánci jelképek, ahol hívek alig vannak.
Ennek dacára ritka az az eset, amikor felvállalják a kereszt eltávolításával járó etnikai és vallási konfliktust, vagy legalább az engedély nélkül építkezők megbírságolását.
Legutóbb a Marosvásárhely melletti Koronkán, a Vácmány aljában jelent meg egy pravoszláv szimbólum. Állítói, bár nem folyamodtak engedélyért, nem az éj leple alatt, hanem a nyilvánosság előtt helyezték el a keresztet. Egyházi méltóságokat, politikusokat, közéleti személyiségeket hívtak meg, majd az áldási szertartás után szabadtéri zenés, táncos ünnepélyt rendeztek. A kezdeményező maga a falu pópája volt, Gabriel Man, akinek ötletét két román tanácsos is felkarolta. Az eseményen ott volt és felszólalt Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) más esetekben a „törvényesség bajnokaként” pózoló szenátora is. Takács Szabolcs polgármester idejében értesült a görögkeleti egyház szándékáról, azonban eltekintett a jogrend betartásának megkövetelésétől. A Krónika meg szerette volna szólaltatni a román tanácsosokkal szinte állandó háborúban lévő RMDSZ-es elöljárót, ő azonban nem válaszolt.
Ugyancsak a görögkeleti egyház kezdeményezésére, és szintén engedély hiányában jelölték meg az építkezés helyét Nyárádszeredában: több környékbeli lelkész jelenlétében a főtéren nemcsak keresztet, hanem egy templom alapkövét is elhelyezték az ortodoxok. Mindez még 2008 karácsonyában történt. Dászkel László,
Szilveszter éjszakáján ismeretlen tettesek eltávolították a keresztet, amelynek felirata szerint ott épült volna fel a település harmadik ortodox temploma. „A keresztet eltüntették, de az alapkövet kotrógéppel ástuk ki a megfagyott földből” – emlékszik vissza a nyárádmenti település jelenlegi vezetője, Tóth Sándor, aki 2008-ban alpolgármesteri tisztséget töltött be. Akkoriban a városvezetés ezer lejjel büntette meg az egyházat, azonban a bíróság érvénytelenítette a jegyzőkönyvet. „Nem tudom, hogy lemondtak-e a főtér felső felének elfoglalásáról az ortodoxok, vagy sem, de egy dolog biztos: azóta csend van Nyárádszeredában” – mondta el lapunknak Tóth.
A városhoz tartozó, vegyes lakosságú Székelymosonban szintén egyik napról a másikra jelent meg az ortodox kereszt. Tóth Sándor is akkor vette észre a falu egyik dombjára elhelyezett hatalmas keresztet, amikor polgármesteri teendői Mosonba szólították. A falubeliektől tudta meg, hogy az azóta menesztett pópa, a saját egyházával összetűzésbe került Cristian Pomohaci jelölte meg a helyet.
Marosvásárhely nyugati részében – közel a kolozsvári kijárathoz, az egykori konzervgyáron túl – az évtizedekig álló hagyományos keresztet cserélte ki valaki, szintén építkezési engedély nélkül pravoszláv keresztre. Tíz évvel ezelőtt a város másik határában, a hagymásbodoni kijáratnál egy remeteként élő ortodox szerzetes az erdőbe „ültetett” jókora keresztet, majd egy kisebb kolostort épített. A hatóságok a Krónikától szereztek tudomást a törvénysértésről, legalábbis ezt nyilatkozták. Illegális kezdeményezése révén a magát Calinicnak nevező szerzetes az ortodox egyházzal is szembekerült, ennek ellenére a városatyák rábólintottak az építkezési engedély utólagos megadására.
A magyar nyelvű sajtón kívül a Pró Európa Liga merte szóvá tenni a törvénytelenséget, azonban
Szintén önkényes helyfoglalással és az engedélyeztetési folyamat mellőzésével épült a nagykórházzal szembeni, valamint a kövesdombi templom is. A Marosvásárhellyel összenőtt Maroskeresztúron a központi parkban ugyanígy szakított magának helyet az istenházat építő görögkeleti egyház.
A görögkeletiek a nagyrészt magyarok lakta Erdőszentgyörgyöt is elárasztották ortodox keresztekkel. Évekkel ezelőtt a városka Marosvásárhely, illetve Szováta felőli bejáratához állítottak egyet-egyet. Hét évvel ezelőtt a település akkori alpolgármestere, Hegyi László a Krónikának elmondta, hogy ezerlejes pénzbírságot szabtak ki, ugyanakkor beismerte, hogy nem vállalják a bizánci szimbólum eltávolításával járó cirkuszt.
Az önkormányzat határozatlansága egy harmadik kereszt elhelyezéséhez vezetett: a Nicolae Bălcescu utcában szemelt ki az egyház egy megfelelő területet. Erre az esetre a kisváros jelenlegi polgármestere, Csibi Attila is emlékszik. Mint mondja,
A negyedik, a központi parkban lévő ortodox kereszttől a zöldövezet teljes átalakításával készül megszabadulni Erdőszentgyörgy. A jelkép azonban máshol fog megjelenni, ugyanis Csibi a kereszt elköltöztetésére kérné fel az egyházat.
Jedden, a Nyárádszeredát Marosvásárhellyel összekötő megyei út mentén jelent meg egy több mint kétméteres ortodox kereszt. Bányai István polgármester elmondása szerint a szimbólum állítója, egy helyi román tanácsos engedélyt kért, majd saját költségén, cége területére helyezte ki. „Hiába próbáltam volna megakadályozni, attól nem haladnának jobban a község dolgai” – fejtette ki az engedélyeztetéssel kapcsolatosan kérdezett elöljáró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozs megyei hegyimentők szerint műszaki szempontból kifogástalan állapotban van a Tordai-hasadék via ferrata útvonala, ahol vasárnap egy 22 éves fiatal életét vesztette. A hatóságok továbbra is vizsgálják a tragédia körülményeit.
A várható erős szél és zivatarok miatt sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetéseket adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Egyelőre nem tudni, mikor kezdhetik meg a munkát a fúrópajzsok a kolozsvári metró építőtelepén – derült ki a napokban.
Medve sebesített meg két férfit hétfőn a Hargita megyei Kászonújfaluban. Mindkét áldozat több sérülést szenvedett, de nincsenek életveszélyben – számolt be az Agerpres hírügynökség.
A Hunyad megyei környezetvédelem friss adatai szerint a térségben több mint 1000 barnamedve él, miközben a Román Akadémia szerint a megyében az ideális állomány 250 példány lenne.
A Magyar Talajtani Társaság Év Talaja versenyének történetében először neveztek erdélyi talajszelvényt a megmérettetésre. A bálványosfürdői Apor-lányok feredőjénél feltárt különleges mintára június 16-án déli 12 óráig szavazhat a közönség.
A budapesti Csodák Palotájához hasonló, még annál is nagyobb szabású tudományos játszóházat alakítanak ki Sepsiszentgyörgyön.
„Egyre gyorsabban épülnek az A1-es autópálya Lugos–Déva szakaszán kivételezés alatt álló alagutak” – tudatta Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára egy Facebook-bejegyzésében.
Országszerte különösen meleg lesz a következő napokban, de záporokra, zivatarokra is gyakran lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat június 15. és 28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Hanyagsággal vádolta meg Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt Dorin Toma tartalékos tábornok, a NATO Délkeleti Többnemzetiségű Hadosztály Parancsnokságának 2022 és 2025 közötti volt parancsnoka.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás