Fotó: Haáz Vince
Egyre több ortodox kereszt jelenik meg a marosszéki magyar többségű települések főútja mentén. A bizánci jelképek felállítói általában mellőzik a törvényes lépések megtételét, és építkezési engedély nélkül helyezik el a kereszteket. A hatóságok tétlenül szemlélik az ortodox térfoglalást.
2018. november 17., 07:522018. november 17., 07:52
Szinte nincs olyan útvonal Maros megyében, ahol az utóbbi években ne jelent volna meg a semmiből egy ortodox kereszt valamelyik település bejáratánál, két falu közt, a domboldalon vagy éppenséggel a városközpontban. Ott is kezdenek elszaporodni a bizánci jelképek, ahol hívek alig vannak.
Ennek dacára ritka az az eset, amikor felvállalják a kereszt eltávolításával járó etnikai és vallási konfliktust, vagy legalább az engedély nélkül építkezők megbírságolását.
Legutóbb a Marosvásárhely melletti Koronkán, a Vácmány aljában jelent meg egy pravoszláv szimbólum. Állítói, bár nem folyamodtak engedélyért, nem az éj leple alatt, hanem a nyilvánosság előtt helyezték el a keresztet. Egyházi méltóságokat, politikusokat, közéleti személyiségeket hívtak meg, majd az áldási szertartás után szabadtéri zenés, táncos ünnepélyt rendeztek. A kezdeményező maga a falu pópája volt, Gabriel Man, akinek ötletét két román tanácsos is felkarolta. Az eseményen ott volt és felszólalt Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) más esetekben a „törvényesség bajnokaként” pózoló szenátora is. Takács Szabolcs polgármester idejében értesült a görögkeleti egyház szándékáról, azonban eltekintett a jogrend betartásának megkövetelésétől. A Krónika meg szerette volna szólaltatni a román tanácsosokkal szinte állandó háborúban lévő RMDSZ-es elöljárót, ő azonban nem válaszolt.
Ugyancsak a görögkeleti egyház kezdeményezésére, és szintén engedély hiányában jelölték meg az építkezés helyét Nyárádszeredában: több környékbeli lelkész jelenlétében a főtéren nemcsak keresztet, hanem egy templom alapkövét is elhelyezték az ortodoxok. Mindez még 2008 karácsonyában történt. Dászkel László,
Szilveszter éjszakáján ismeretlen tettesek eltávolították a keresztet, amelynek felirata szerint ott épült volna fel a település harmadik ortodox temploma. „A keresztet eltüntették, de az alapkövet kotrógéppel ástuk ki a megfagyott földből” – emlékszik vissza a nyárádmenti település jelenlegi vezetője, Tóth Sándor, aki 2008-ban alpolgármesteri tisztséget töltött be. Akkoriban a városvezetés ezer lejjel büntette meg az egyházat, azonban a bíróság érvénytelenítette a jegyzőkönyvet. „Nem tudom, hogy lemondtak-e a főtér felső felének elfoglalásáról az ortodoxok, vagy sem, de egy dolog biztos: azóta csend van Nyárádszeredában” – mondta el lapunknak Tóth.
A városhoz tartozó, vegyes lakosságú Székelymosonban szintén egyik napról a másikra jelent meg az ortodox kereszt. Tóth Sándor is akkor vette észre a falu egyik dombjára elhelyezett hatalmas keresztet, amikor polgármesteri teendői Mosonba szólították. A falubeliektől tudta meg, hogy az azóta menesztett pópa, a saját egyházával összetűzésbe került Cristian Pomohaci jelölte meg a helyet.
Marosvásárhely nyugati részében – közel a kolozsvári kijárathoz, az egykori konzervgyáron túl – az évtizedekig álló hagyományos keresztet cserélte ki valaki, szintén építkezési engedély nélkül pravoszláv keresztre. Tíz évvel ezelőtt a város másik határában, a hagymásbodoni kijáratnál egy remeteként élő ortodox szerzetes az erdőbe „ültetett” jókora keresztet, majd egy kisebb kolostort épített. A hatóságok a Krónikától szereztek tudomást a törvénysértésről, legalábbis ezt nyilatkozták. Illegális kezdeményezése révén a magát Calinicnak nevező szerzetes az ortodox egyházzal is szembekerült, ennek ellenére a városatyák rábólintottak az építkezési engedély utólagos megadására.
A magyar nyelvű sajtón kívül a Pró Európa Liga merte szóvá tenni a törvénytelenséget, azonban
Szintén önkényes helyfoglalással és az engedélyeztetési folyamat mellőzésével épült a nagykórházzal szembeni, valamint a kövesdombi templom is. A Marosvásárhellyel összenőtt Maroskeresztúron a központi parkban ugyanígy szakított magának helyet az istenházat építő görögkeleti egyház.
A görögkeletiek a nagyrészt magyarok lakta Erdőszentgyörgyöt is elárasztották ortodox keresztekkel. Évekkel ezelőtt a városka Marosvásárhely, illetve Szováta felőli bejáratához állítottak egyet-egyet. Hét évvel ezelőtt a település akkori alpolgármestere, Hegyi László a Krónikának elmondta, hogy ezerlejes pénzbírságot szabtak ki, ugyanakkor beismerte, hogy nem vállalják a bizánci szimbólum eltávolításával járó cirkuszt.
Az önkormányzat határozatlansága egy harmadik kereszt elhelyezéséhez vezetett: a Nicolae Bălcescu utcában szemelt ki az egyház egy megfelelő területet. Erre az esetre a kisváros jelenlegi polgármestere, Csibi Attila is emlékszik. Mint mondja,
A negyedik, a központi parkban lévő ortodox kereszttől a zöldövezet teljes átalakításával készül megszabadulni Erdőszentgyörgy. A jelkép azonban máshol fog megjelenni, ugyanis Csibi a kereszt elköltöztetésére kérné fel az egyházat.
Jedden, a Nyárádszeredát Marosvásárhellyel összekötő megyei út mentén jelent meg egy több mint kétméteres ortodox kereszt. Bányai István polgármester elmondása szerint a szimbólum állítója, egy helyi román tanácsos engedélyt kért, majd saját költségén, cége területére helyezte ki. „Hiába próbáltam volna megakadályozni, attól nem haladnának jobban a község dolgai” – fejtette ki az engedélyeztetéssel kapcsolatosan kérdezett elöljáró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás