
Fotó: Haáz Vince
Egyre több ortodox kereszt jelenik meg a marosszéki magyar többségű települések főútja mentén. A bizánci jelképek felállítói általában mellőzik a törvényes lépések megtételét, és építkezési engedély nélkül helyezik el a kereszteket. A hatóságok tétlenül szemlélik az ortodox térfoglalást.
2018. november 17., 07:522018. november 17., 07:52
Szinte nincs olyan útvonal Maros megyében, ahol az utóbbi években ne jelent volna meg a semmiből egy ortodox kereszt valamelyik település bejáratánál, két falu közt, a domboldalon vagy éppenséggel a városközpontban. Ott is kezdenek elszaporodni a bizánci jelképek, ahol hívek alig vannak.
Ennek dacára ritka az az eset, amikor felvállalják a kereszt eltávolításával járó etnikai és vallási konfliktust, vagy legalább az engedély nélkül építkezők megbírságolását.
Legutóbb a Marosvásárhely melletti Koronkán, a Vácmány aljában jelent meg egy pravoszláv szimbólum. Állítói, bár nem folyamodtak engedélyért, nem az éj leple alatt, hanem a nyilvánosság előtt helyezték el a keresztet. Egyházi méltóságokat, politikusokat, közéleti személyiségeket hívtak meg, majd az áldási szertartás után szabadtéri zenés, táncos ünnepélyt rendeztek. A kezdeményező maga a falu pópája volt, Gabriel Man, akinek ötletét két román tanácsos is felkarolta. Az eseményen ott volt és felszólalt Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) más esetekben a „törvényesség bajnokaként” pózoló szenátora is. Takács Szabolcs polgármester idejében értesült a görögkeleti egyház szándékáról, azonban eltekintett a jogrend betartásának megkövetelésétől. A Krónika meg szerette volna szólaltatni a román tanácsosokkal szinte állandó háborúban lévő RMDSZ-es elöljárót, ő azonban nem válaszolt.
Ugyancsak a görögkeleti egyház kezdeményezésére, és szintén engedély hiányában jelölték meg az építkezés helyét Nyárádszeredában: több környékbeli lelkész jelenlétében a főtéren nemcsak keresztet, hanem egy templom alapkövét is elhelyezték az ortodoxok. Mindez még 2008 karácsonyában történt. Dászkel László,
Szilveszter éjszakáján ismeretlen tettesek eltávolították a keresztet, amelynek felirata szerint ott épült volna fel a település harmadik ortodox temploma. „A keresztet eltüntették, de az alapkövet kotrógéppel ástuk ki a megfagyott földből” – emlékszik vissza a nyárádmenti település jelenlegi vezetője, Tóth Sándor, aki 2008-ban alpolgármesteri tisztséget töltött be. Akkoriban a városvezetés ezer lejjel büntette meg az egyházat, azonban a bíróság érvénytelenítette a jegyzőkönyvet. „Nem tudom, hogy lemondtak-e a főtér felső felének elfoglalásáról az ortodoxok, vagy sem, de egy dolog biztos: azóta csend van Nyárádszeredában” – mondta el lapunknak Tóth.
A városhoz tartozó, vegyes lakosságú Székelymosonban szintén egyik napról a másikra jelent meg az ortodox kereszt. Tóth Sándor is akkor vette észre a falu egyik dombjára elhelyezett hatalmas keresztet, amikor polgármesteri teendői Mosonba szólították. A falubeliektől tudta meg, hogy az azóta menesztett pópa, a saját egyházával összetűzésbe került Cristian Pomohaci jelölte meg a helyet.
Marosvásárhely nyugati részében – közel a kolozsvári kijárathoz, az egykori konzervgyáron túl – az évtizedekig álló hagyományos keresztet cserélte ki valaki, szintén építkezési engedély nélkül pravoszláv keresztre. Tíz évvel ezelőtt a város másik határában, a hagymásbodoni kijáratnál egy remeteként élő ortodox szerzetes az erdőbe „ültetett” jókora keresztet, majd egy kisebb kolostort épített. A hatóságok a Krónikától szereztek tudomást a törvénysértésről, legalábbis ezt nyilatkozták. Illegális kezdeményezése révén a magát Calinicnak nevező szerzetes az ortodox egyházzal is szembekerült, ennek ellenére a városatyák rábólintottak az építkezési engedély utólagos megadására.
A magyar nyelvű sajtón kívül a Pró Európa Liga merte szóvá tenni a törvénytelenséget, azonban
Szintén önkényes helyfoglalással és az engedélyeztetési folyamat mellőzésével épült a nagykórházzal szembeni, valamint a kövesdombi templom is. A Marosvásárhellyel összenőtt Maroskeresztúron a központi parkban ugyanígy szakított magának helyet az istenházat építő görögkeleti egyház.
A görögkeletiek a nagyrészt magyarok lakta Erdőszentgyörgyöt is elárasztották ortodox keresztekkel. Évekkel ezelőtt a városka Marosvásárhely, illetve Szováta felőli bejáratához állítottak egyet-egyet. Hét évvel ezelőtt a település akkori alpolgármestere, Hegyi László a Krónikának elmondta, hogy ezerlejes pénzbírságot szabtak ki, ugyanakkor beismerte, hogy nem vállalják a bizánci szimbólum eltávolításával járó cirkuszt.
Az önkormányzat határozatlansága egy harmadik kereszt elhelyezéséhez vezetett: a Nicolae Bălcescu utcában szemelt ki az egyház egy megfelelő területet. Erre az esetre a kisváros jelenlegi polgármestere, Csibi Attila is emlékszik. Mint mondja,
A negyedik, a központi parkban lévő ortodox kereszttől a zöldövezet teljes átalakításával készül megszabadulni Erdőszentgyörgy. A jelkép azonban máshol fog megjelenni, ugyanis Csibi a kereszt elköltöztetésére kérné fel az egyházat.
Jedden, a Nyárádszeredát Marosvásárhellyel összekötő megyei út mentén jelent meg egy több mint kétméteres ortodox kereszt. Bányai István polgármester elmondása szerint a szimbólum állítója, egy helyi román tanácsos engedélyt kért, majd saját költségén, cége területére helyezte ki. „Hiába próbáltam volna megakadályozni, attól nem haladnának jobban a község dolgai” – fejtette ki az engedélyeztetéssel kapcsolatosan kérdezett elöljáró.
Miközben nálunk sürgősségi kormányrendelettel teszik lehetővé, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék, ne gondoljuk, hogy csak Romániában, Erdélyben jelent aggasztó problémát a nagyvad és az ember közötti konfliktushelyzet.
Felfüggesztette állásából a bíróság azt a lugosi tanítót, aki ellen bűnvádi eljárás indult diákjai bántalmazása miatt. Az incidens nyomán őrizetbe vett pedagógust egyúttal hatósági felügyelet alá vonták.
Románia teljes síterülete összességében akkora, mint egyetlen síközpont Ausztriában vagy Franciaországban.
Jelenleg a külső medencék építése folyik a nagyszalontai Toldi Aquaparkban, amely várhatóan jövő nyáron fogadhatja az első vendégeket. Az Arany János Toldi-trilógiájának címszereplőjéről elnevezett élményfürdő építésével „adósságot” ró le a helyhatóság.
Migránscsempészet gyanújával őrizetbe vettek egy, a Máramaros megyei Havasmezőn élő testvérpárt, miután több száz euróért motokrossz motoron illegálisan szállítottak ukránokat a határon át – közölte vasárnap a határrendészet.
Jogosítvány nélküli vezetésen érték Paul Pintea szociáldemokrata párti (PSD) szenátort a rendőrök Zilahon pénteken este.
Ügyelet közben meghalt egy orvos a kolozsvári gyermekkórház gyermekgyógyászati klinikáján.
„Ha elkezdjük tanulmányozni az idén 800 éves Naphimnuszt, azon keresztül megközelíthető Szent Ferenc lelkülete, a ferences lelkiség” – mondta el a Krónikának Urbán Erik, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról elnevezett Rendtartományának vezetője.
A magyar kultúra egysége nem földrajzi, hanem lelki valóság, túlmutat a térképen jelölt országhatárokon – hangoztatta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár pénteken Nagyszebenben.
A kolozsvári városi tanács pénteki ülésén megszavazta a városközpontban álló Telefonpalota megvásárlását 3,23 millió euróért. Az önkormányzat az egykori telefonközpontként működő épületben múzeumot hozna létre.
1 hozzászólás