Fotó: Haáz Vince
Egyre több ortodox kereszt jelenik meg a marosszéki magyar többségű települések főútja mentén. A bizánci jelképek felállítói általában mellőzik a törvényes lépések megtételét, és építkezési engedély nélkül helyezik el a kereszteket. A hatóságok tétlenül szemlélik az ortodox térfoglalást.
2018. november 17., 07:522018. november 17., 07:52
Szinte nincs olyan útvonal Maros megyében, ahol az utóbbi években ne jelent volna meg a semmiből egy ortodox kereszt valamelyik település bejáratánál, két falu közt, a domboldalon vagy éppenséggel a városközpontban. Ott is kezdenek elszaporodni a bizánci jelképek, ahol hívek alig vannak.
Ennek dacára ritka az az eset, amikor felvállalják a kereszt eltávolításával járó etnikai és vallási konfliktust, vagy legalább az engedély nélkül építkezők megbírságolását.
Legutóbb a Marosvásárhely melletti Koronkán, a Vácmány aljában jelent meg egy pravoszláv szimbólum. Állítói, bár nem folyamodtak engedélyért, nem az éj leple alatt, hanem a nyilvánosság előtt helyezték el a keresztet. Egyházi méltóságokat, politikusokat, közéleti személyiségeket hívtak meg, majd az áldási szertartás után szabadtéri zenés, táncos ünnepélyt rendeztek. A kezdeményező maga a falu pópája volt, Gabriel Man, akinek ötletét két román tanácsos is felkarolta. Az eseményen ott volt és felszólalt Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) más esetekben a „törvényesség bajnokaként” pózoló szenátora is. Takács Szabolcs polgármester idejében értesült a görögkeleti egyház szándékáról, azonban eltekintett a jogrend betartásának megkövetelésétől. A Krónika meg szerette volna szólaltatni a román tanácsosokkal szinte állandó háborúban lévő RMDSZ-es elöljárót, ő azonban nem válaszolt.
Ugyancsak a görögkeleti egyház kezdeményezésére, és szintén engedély hiányában jelölték meg az építkezés helyét Nyárádszeredában: több környékbeli lelkész jelenlétében a főtéren nemcsak keresztet, hanem egy templom alapkövét is elhelyezték az ortodoxok. Mindez még 2008 karácsonyában történt. Dászkel László,
Szilveszter éjszakáján ismeretlen tettesek eltávolították a keresztet, amelynek felirata szerint ott épült volna fel a település harmadik ortodox temploma. „A keresztet eltüntették, de az alapkövet kotrógéppel ástuk ki a megfagyott földből” – emlékszik vissza a nyárádmenti település jelenlegi vezetője, Tóth Sándor, aki 2008-ban alpolgármesteri tisztséget töltött be. Akkoriban a városvezetés ezer lejjel büntette meg az egyházat, azonban a bíróság érvénytelenítette a jegyzőkönyvet. „Nem tudom, hogy lemondtak-e a főtér felső felének elfoglalásáról az ortodoxok, vagy sem, de egy dolog biztos: azóta csend van Nyárádszeredában” – mondta el lapunknak Tóth.
A városhoz tartozó, vegyes lakosságú Székelymosonban szintén egyik napról a másikra jelent meg az ortodox kereszt. Tóth Sándor is akkor vette észre a falu egyik dombjára elhelyezett hatalmas keresztet, amikor polgármesteri teendői Mosonba szólították. A falubeliektől tudta meg, hogy az azóta menesztett pópa, a saját egyházával összetűzésbe került Cristian Pomohaci jelölte meg a helyet.
Marosvásárhely nyugati részében – közel a kolozsvári kijárathoz, az egykori konzervgyáron túl – az évtizedekig álló hagyományos keresztet cserélte ki valaki, szintén építkezési engedély nélkül pravoszláv keresztre. Tíz évvel ezelőtt a város másik határában, a hagymásbodoni kijáratnál egy remeteként élő ortodox szerzetes az erdőbe „ültetett” jókora keresztet, majd egy kisebb kolostort épített. A hatóságok a Krónikától szereztek tudomást a törvénysértésről, legalábbis ezt nyilatkozták. Illegális kezdeményezése révén a magát Calinicnak nevező szerzetes az ortodox egyházzal is szembekerült, ennek ellenére a városatyák rábólintottak az építkezési engedély utólagos megadására.
A magyar nyelvű sajtón kívül a Pró Európa Liga merte szóvá tenni a törvénytelenséget, azonban
Szintén önkényes helyfoglalással és az engedélyeztetési folyamat mellőzésével épült a nagykórházzal szembeni, valamint a kövesdombi templom is. A Marosvásárhellyel összenőtt Maroskeresztúron a központi parkban ugyanígy szakított magának helyet az istenházat építő görögkeleti egyház.
A görögkeletiek a nagyrészt magyarok lakta Erdőszentgyörgyöt is elárasztották ortodox keresztekkel. Évekkel ezelőtt a városka Marosvásárhely, illetve Szováta felőli bejáratához állítottak egyet-egyet. Hét évvel ezelőtt a település akkori alpolgármestere, Hegyi László a Krónikának elmondta, hogy ezerlejes pénzbírságot szabtak ki, ugyanakkor beismerte, hogy nem vállalják a bizánci szimbólum eltávolításával járó cirkuszt.
Az önkormányzat határozatlansága egy harmadik kereszt elhelyezéséhez vezetett: a Nicolae Bălcescu utcában szemelt ki az egyház egy megfelelő területet. Erre az esetre a kisváros jelenlegi polgármestere, Csibi Attila is emlékszik. Mint mondja,
A negyedik, a központi parkban lévő ortodox kereszttől a zöldövezet teljes átalakításával készül megszabadulni Erdőszentgyörgy. A jelkép azonban máshol fog megjelenni, ugyanis Csibi a kereszt elköltöztetésére kérné fel az egyházat.
Jedden, a Nyárádszeredát Marosvásárhellyel összekötő megyei út mentén jelent meg egy több mint kétméteres ortodox kereszt. Bányai István polgármester elmondása szerint a szimbólum állítója, egy helyi román tanácsos engedélyt kért, majd saját költségén, cége területére helyezte ki. „Hiába próbáltam volna megakadályozni, attól nem haladnának jobban a község dolgai” – fejtette ki az engedélyeztetéssel kapcsolatosan kérdezett elöljáró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás