Fotó: Haáz Vince
Egyre több ortodox kereszt jelenik meg a marosszéki magyar többségű települések főútja mentén. A bizánci jelképek felállítói általában mellőzik a törvényes lépések megtételét, és építkezési engedély nélkül helyezik el a kereszteket. A hatóságok tétlenül szemlélik az ortodox térfoglalást.
2018. november 17., 07:522018. november 17., 07:52
Szinte nincs olyan útvonal Maros megyében, ahol az utóbbi években ne jelent volna meg a semmiből egy ortodox kereszt valamelyik település bejáratánál, két falu közt, a domboldalon vagy éppenséggel a városközpontban. Ott is kezdenek elszaporodni a bizánci jelképek, ahol hívek alig vannak.
Ennek dacára ritka az az eset, amikor felvállalják a kereszt eltávolításával járó etnikai és vallási konfliktust, vagy legalább az engedély nélkül építkezők megbírságolását.
Legutóbb a Marosvásárhely melletti Koronkán, a Vácmány aljában jelent meg egy pravoszláv szimbólum. Állítói, bár nem folyamodtak engedélyért, nem az éj leple alatt, hanem a nyilvánosság előtt helyezték el a keresztet. Egyházi méltóságokat, politikusokat, közéleti személyiségeket hívtak meg, majd az áldási szertartás után szabadtéri zenés, táncos ünnepélyt rendeztek. A kezdeményező maga a falu pópája volt, Gabriel Man, akinek ötletét két román tanácsos is felkarolta. Az eseményen ott volt és felszólalt Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) más esetekben a „törvényesség bajnokaként” pózoló szenátora is. Takács Szabolcs polgármester idejében értesült a görögkeleti egyház szándékáról, azonban eltekintett a jogrend betartásának megkövetelésétől. A Krónika meg szerette volna szólaltatni a román tanácsosokkal szinte állandó háborúban lévő RMDSZ-es elöljárót, ő azonban nem válaszolt.
Ugyancsak a görögkeleti egyház kezdeményezésére, és szintén engedély hiányában jelölték meg az építkezés helyét Nyárádszeredában: több környékbeli lelkész jelenlétében a főtéren nemcsak keresztet, hanem egy templom alapkövét is elhelyezték az ortodoxok. Mindez még 2008 karácsonyában történt. Dászkel László,
Szilveszter éjszakáján ismeretlen tettesek eltávolították a keresztet, amelynek felirata szerint ott épült volna fel a település harmadik ortodox temploma. „A keresztet eltüntették, de az alapkövet kotrógéppel ástuk ki a megfagyott földből” – emlékszik vissza a nyárádmenti település jelenlegi vezetője, Tóth Sándor, aki 2008-ban alpolgármesteri tisztséget töltött be. Akkoriban a városvezetés ezer lejjel büntette meg az egyházat, azonban a bíróság érvénytelenítette a jegyzőkönyvet. „Nem tudom, hogy lemondtak-e a főtér felső felének elfoglalásáról az ortodoxok, vagy sem, de egy dolog biztos: azóta csend van Nyárádszeredában” – mondta el lapunknak Tóth.
A városhoz tartozó, vegyes lakosságú Székelymosonban szintén egyik napról a másikra jelent meg az ortodox kereszt. Tóth Sándor is akkor vette észre a falu egyik dombjára elhelyezett hatalmas keresztet, amikor polgármesteri teendői Mosonba szólították. A falubeliektől tudta meg, hogy az azóta menesztett pópa, a saját egyházával összetűzésbe került Cristian Pomohaci jelölte meg a helyet.
Marosvásárhely nyugati részében – közel a kolozsvári kijárathoz, az egykori konzervgyáron túl – az évtizedekig álló hagyományos keresztet cserélte ki valaki, szintén építkezési engedély nélkül pravoszláv keresztre. Tíz évvel ezelőtt a város másik határában, a hagymásbodoni kijáratnál egy remeteként élő ortodox szerzetes az erdőbe „ültetett” jókora keresztet, majd egy kisebb kolostort épített. A hatóságok a Krónikától szereztek tudomást a törvénysértésről, legalábbis ezt nyilatkozták. Illegális kezdeményezése révén a magát Calinicnak nevező szerzetes az ortodox egyházzal is szembekerült, ennek ellenére a városatyák rábólintottak az építkezési engedély utólagos megadására.
A magyar nyelvű sajtón kívül a Pró Európa Liga merte szóvá tenni a törvénytelenséget, azonban
Szintén önkényes helyfoglalással és az engedélyeztetési folyamat mellőzésével épült a nagykórházzal szembeni, valamint a kövesdombi templom is. A Marosvásárhellyel összenőtt Maroskeresztúron a központi parkban ugyanígy szakított magának helyet az istenházat építő görögkeleti egyház.
A görögkeletiek a nagyrészt magyarok lakta Erdőszentgyörgyöt is elárasztották ortodox keresztekkel. Évekkel ezelőtt a városka Marosvásárhely, illetve Szováta felőli bejáratához állítottak egyet-egyet. Hét évvel ezelőtt a település akkori alpolgármestere, Hegyi László a Krónikának elmondta, hogy ezerlejes pénzbírságot szabtak ki, ugyanakkor beismerte, hogy nem vállalják a bizánci szimbólum eltávolításával járó cirkuszt.
Az önkormányzat határozatlansága egy harmadik kereszt elhelyezéséhez vezetett: a Nicolae Bălcescu utcában szemelt ki az egyház egy megfelelő területet. Erre az esetre a kisváros jelenlegi polgármestere, Csibi Attila is emlékszik. Mint mondja,
A negyedik, a központi parkban lévő ortodox kereszttől a zöldövezet teljes átalakításával készül megszabadulni Erdőszentgyörgy. A jelkép azonban máshol fog megjelenni, ugyanis Csibi a kereszt elköltöztetésére kérné fel az egyházat.
Jedden, a Nyárádszeredát Marosvásárhellyel összekötő megyei út mentén jelent meg egy több mint kétméteres ortodox kereszt. Bányai István polgármester elmondása szerint a szimbólum állítója, egy helyi román tanácsos engedélyt kért, majd saját költségén, cége területére helyezte ki. „Hiába próbáltam volna megakadályozni, attól nem haladnának jobban a község dolgai” – fejtette ki az engedélyeztetéssel kapcsolatosan kérdezett elöljáró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás