Magas energiaárak: Ivan szerint az energiaárak csökkentése nem politikai, hanem nemzetbiztonsági kérdés
Fotó: Orbán Orsolya
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
2025. november 17., 21:482025. november 17., 21:48
A miniszter szerint az elmúlt 15 év hibás döntései, a szénerőművek gyorsított bezárására vonatkozó vállalások, a szétaprózott finanszírozási programok és a gyenge szabályozás együttesen vezettek oda, hogy az ország jelenleg 1500–2000 megawattos napi villamosenergia-hiánnyal küzd, ami a magas energiaárak egyik fő oka.
Ivan rámutatott: Románia vállalta, hogy 2025 végéig bezárja szénerőműveinek nagy részét, jóval korábban, mint Lengyelország vagy Németország. Eközben 7000 MW-nyi gáz- és szénerőművi kapacitást vontak ki a rendszerből, miközben hat minisztérium és mintegy 40 külön program párhuzamosan, sokszor átfedéssel finanszírozott energetikai projekteket.
A miniszter bejelentette: a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé beterjesztett jogszabálytervezet nemzeti érdekűvé nyilvánítaná az energiatermelés és -szállítás stratégiai létesítményeit, ami gyorsabb beruházásokat tenne lehetővé. Ivan szerint tisztább és átláthatóbb piaci szabályokra is szükség van, hogy megakadályozzák a spekulatív árképzést.
A kormány a jövőben az energiaügyi projekteket egyetlen minisztérium alá centralizálná. A miniszter példaként említette, hogy négy hónap alatt a lakossági ajánlatok között már 1,30 lej/kWh alatti tarifák is megjelentek. Hangsúlyozta továbbá: az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások nyomán sikerült elhalasztani a CE Oltenia szénerőműveinek bezárását, így Románia elkerülte az 1,8 milliárd eurós büntetést.
A miniszter beszélt a radnóti 400 MW-os gázerőműprojekt újraindításáról, a marosnémeti erőműnél jövő év végéig üzembe helyezendő 1700 MW-ról, valamint arról, hogy 2025 végéig összesen 2200 MW új nap- és tárolókapacitás léphet működésbe.
Hangsúlyozta: sok alacsony jövedelmű ember már alapvető szükségletei között kénytelen választani a magas rezsiköltségek miatt.
Az AUR által benyújtott egyszerű indítvány a kormány teljes kudarcát állította az energiapolitika terén, de a képviselőház végül elutasította azt: 88 támogató és 193 ellenszavazattal.
Az európai átlagnál jóval magasabbnak feltüntetett hálózati veszteség is hozzájárul ahhoz, hogy Romániában ilyen magasak a villanyszámlák – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Románia alkalmazza a Lukoil elleni nemzetközi szankciókat, és nem kéri az amerikai hatóságok által november 21-re kitűzött határidő meghosszabbítását – közölte Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!