Gulyás Gergely: Magyarország számára hihetetlen nagy erőtartalék az, hogy több millió magyar él a határainkon túl
Fotó: Orbán Orsolya
Ha csak az lett volna a cél, hogy a jelenlegi magyarországi kormánypártok hogyan kerülhetnek előnybe, akkor nem olyan szabályozást fogadunk el, amely limitált választójogot nyújt a külhoni magyaroknak – jelentette ki Gulyás Gergely a Krónikának adott interjúban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a Fidesz nem szól bele a külhoni szervezetek ügyeibe, eközben úgy véli, ha a határon túli magyar közösségek megerősödnek, az jó az anyaországnak is. Gulyás Gergely megnevezte lapunknak a magyar–amerikai egyezmény legfontosabb hozadékát, rossz reflexnek nevezte, hogy Romániában akadályozzák a magyar vállalatok beruházásait, és általánosságban kifejtette, miért lenne hasznos, ha a MOL vásárolná fel a Lukoil romániai érdekeltségeit.
2025. november 17., 19:042025. november 17., 19:04
2025. november 17., 19:162025. november 17., 19:16
– Orbán Viktor kormányfő és Donald Trump elnök washingtoni megbeszélésén több megállapodás született, ezek egyike az orosz energiahordozókkal szembeni szankciók alóli mentesség. Ezt azért is emelem ki, mert Románia és Bulgária jelenleg elég nagy árat fizet azért – elsősorban az üzemanyag drágulásával – hogy nem tudni, mi lesz a Lukoil itteni érdekeltségeivel. Ön szerint mi a magyar–amerikai egyezmény legfontosabb hozadéka?
– Nagy jelentőségű találkozóra került sor az Egyesült Államokban a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök között. Nehéz lenne fontossági sorrendet felállítani az ott meghozott döntések, érintett témák, jövőbeni célkitűzése között, de miután Ön említett egyet, a közép-európai energiabeszerzés kérdését, a földgáz- és kőolajvásárlás helyzetét, ezért akkor erre térnék ki.
Ezek a források szerintünk nem csak megbízhatóan érkeznek az elmúlt három és fél évtizedben, de a legolcsóbbak is, és pillanatnyilag nem látszik ennek alternatívája. Magyarország az energiabeszerzést nem ideológiai kérdésként kezeli. Ha valaki más hasonló biztonsággal, olcsóbban ajánl, akkor attól fogunk venni, de egyelőre ilyen ajánlat nem érkezett, akkor viszont érdekünk ezt fenntartani. Ez része az ország versenyképességének és része annak is, hogy a magyar fogyasztók lényegesen kevesebbet fizetnek gázért és áramért, mint például amit itt kell fizetni Kolozsváron is.
Érdemes hozzátenni, hogy Európa is nagyon sokat vesztett azon, hogy lemondott az orosz nyersanyagokról. Értjük azt, hogy Oroszország az, aki megtámadta Ukrajnát, ezt mi is elítéltük, de ettől még Európának meg kell tudnia határozni a saját érdekeit. Oroszország Európa szomszédságában marad akkor is, amikor ez a háború véget ér, éppen ezért valamilyen viszonyt ki kell alakítani, és jó lenne, ha ez olyan viszony lenni, ami Európa számára előnyös. Európa ezt feladta, és ha megnézzük, hogy milyen versenyképességi problémáink vannak, akkor abból talán a legnagyobb jelentőségű éppen az, hogy lemondtunk az orosz nyersanyag vásárlásáról. Mi, magyarok nem, de Európa nagy része igen.
– Akadnak, akik szerint az amerikai elnök kitüntető támogatása jó munícióként szolgál a Fidesznek a jövő évi választások elé. Volt ennek bármiféle ilyen jellegű időzítése?
– Az amerikai választópolgárok jól időzítettek, mert amikor megválasztották Donald Trumpot, akkor úgy alakult, hogy tíz hónappal ezelőtt, január 20-án lépett hivatalba. Tehát az időzítéshez ilyen értelemben nekünk nincs közünk. Ahhoz viszont van, és ez kifejezetten a magyar miniszterelnök érdeme, hogy 2016 nyarán elsőként és egyedüliként támogatta Donald Trumpot még amerikai republikánus elnökjelöltként, aki utána meglepetésre megnyerte a választást, majd 2020 után, amikor elvesztette a megmérettetést, szintén egyedüliként tartott ki Donald Trump mellett.
Tehát két olyan időszak is volt, amikor az Egyesült Államokkal szövetségben álló NATO-tagállamok közül egyedül Magyarország vezetője volt az, aki politikailag és barátilag egyaránt Donald Trumppal tartotta a kapcsolatot és az ő győzelmét, illetve visszatérését tartotta fontosnak.
és abban bízunk, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok a következő években mind a magyar gazdaságnak, mind a politikai kérdésekben, mind pedig a béketeremtésben nagyon meghatározóak lehetnek.
A budapesti Miniszterelnökséget vezető miniszter kolozsvári látogatása során adott interjút a Krónikának
Fotó: Orbán Orsolya
– Az országgyűlési választásoknak nem csupán az anyaország, hanem az elcsatolt nemzetrészek számára is jelentős tétje van, többek között erről szól az Orbán-kormányok nemzetpolitikája. Miként kommentálja, hogy a jelenlegi ellenzék – de elmondható a korábbiakról is – szerint a kormánypártok mindössze a szavazatukért támogatják a külhoni magyarokat, hogy azok majd viszonozzák mindezt voks formájában, a határon túli magyarokat pedig úgymond megvásároltak a közösségeknek nyújtott támogatásokkal?
– Ezek a teljesen megalapozatlan vádak is azt mutatják, hogy az ellenzék, a Demokratikus Koalíció (DK) és a Tisza nemzetietlen párt, és ez még a legszívélyesebb megfogalmazás, durvábban is meg tudnám ugyanezt fogalmazni. A valóság ugyanis épp ennek az ellenkezője.
Ha a cél nem ez lett volna, akkor a magyar választójogi rendszert – annak betudhatóan, hogy tizenhat éve egy rövid megszakítással kétharmados többségünk van – máshogy is kialakíthattuk volna. Az, hogy ma a határon túli magyarságnak legfeljebb két-három mandátumra van befolyása – ha nagyon sokan mennek el, akkor talán három, de inkább kettő –, az jól mutatja, hogy nekünk ezzel ilyen célunk nem volt.
Hiszen ha arra gondolok, hogy több mint 2 millió magyar ember él a határon túl, akkor nyugodtan akár a képviselői helyek 20 százalékát is megválaszthatnák, és arányos lenne, sőt nem lenne idegen az európai példáktól és gyakorlattól. Mi nem ezt tettük, kifejezetten olyan szabályozást alkottunk meg, ami azt üzeni, hogy ha a magyar nemzet egységes, akkor a mi ügyeink közös ügyek, ezért természetesen a választójog megilleti az itt élőket is, de miután az egyéni választókerületekben csak az otthoniak szavazhatnak, ezért ez egy limitált választójog.
Ha csak az lett volna a cél, hogy a jelenlegi kormánypártok hogyan kerülhetnek előnybe, akkor nem egy ilyen szabályozást fogadunk el. Úgyhogy a valóság is cáfolja ezeket a méltatlan és az itt élő magyarokat joggal és alaptalanul sértő, a DK-tól és a Tisza Pártból származó vádakat.
Gulyás Gergely szerint társadalmi többsége van annak az anyaországban, hogy a határon túli magyarokat is megilleti a választójog
Fotó: Orbán Orsolya
– Egy nemrég bemutatott felmérés szerint a magyarországiak többsége helyesli a határon túli magyarok állampolgárságát, szűk többségük az anyagi támogatásukat is, de a szavazati joguk kérdése továbbra is megosztja az anyaországi közvéleményt. Mivel magyarázható ez? Ha a határon túli magyarok többsége történetesen nem a Fideszre szavazna, hanem más alakulatra, akkor nem lenne ekkora vita? A külföldön élő román állampolgárok politikai opciója kapcsán nem lehetett tapasztalni akkora indulatokat, mint magyar viszonylatban.
– Őszintén azt tudom mondani, hogy odahaza ezzel kapcsolatosan indulatokat nem látok, véleménykülönbségek vannak. Szerintem társadalmi többsége van annak, hogy a határon túli magyarokat is megilleti a választójog, hiszen ez minden állampolgárt megillet; ez lényegesen kisebb társadalmi többség, mint mondjuk ami az állampolgárság kiterjesztésére vonatkozott.
Volt egy állampolgársági népszavazás, ahol többségben voltak, akik meg akarták adni az állampolgárságot, de épp hogy néhány százalékkal, ma pedig ezt a kérdést egy elsöprő, szerintem négyötödös többség helyesnek gondolja. Szerintem ugyanígy lesz a választójoggal is. Az, hogy a másik oldal részéről ez egy elvi álláspont, vagy pedig politikai haszonszerzés szempontjából kialakított vélemény, arra azt tudom mondani, hogy a helyzet rosszabb, szerintem elvi álláspont, mert a mi politikai ellenfeleinknek a magyar nemzet és Magyarország határai egybeesnek.
Mi azt reméltük a rendszerváltozással – és Antall József is ezt remélte, aki lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát –, hogy 1989-90-ben túlléptünk azon a korszakon, amikor nem lehet arról beszélni, hogy egy nemzet határai nem esnek egybe az országhatárokkal, a magyar történelem pedig arra kényszerített bennünket, hogy ezzel újra és újra szembesüljünk.
„Magyarországnak és Romániának is jó, ha magyar cégek terjeszkednek a régióban”
Fotó: Orbán Orsolya
– Ugyanígy elhangzik a Fidesz és az RMDSZ viszonylatában is, hogy Önök egyfajta lojalitást várnak el az erdélyi magyar szervezettől a külhoni közösségeknek nyújtott támogatások fejében. Miként tekint a Fidesz általában a határon túli magyar szervezetekkel, ezen belül az RMDSZ-szel fennálló kapcsolatára?
– Mi a nemzetpolitikában mindig is elvi alapokon álltunk, sőt ugyanez a magyar jobboldalra is igaz, tehát nem csak a Fideszre 1998 és 2010 után, hanem már az Antall-kormányra is érvényes volt. Ezért nem gondoljuk azt, hogy bármit azért kell tenni, mert azt mások valamilyen formában majd viszonozni fogják. Hanem úgy véljük, hogy Magyarország és főleg a magyar nemzet akkor lesz erős, ha egységes tud lenni, és ennek az egységnek a megteremtéséhez szükségesek mindazok az eszközök, amelyekről eddig beszéltünk.
Örülünk annak, hogy egyébként nagyon jó a viszony a határon túli magyarság politikai szervezeteinek képviselőivel, vezetőivel, nagyra becsüljük az ő tevékenységüket, Kelemen Hunor elnök tevékenysége előtt is csak kalapot emelni tudok. De mi az ő mindennapi ügyeikbe egyáltalán nem szólunk bele, az RMDSZ meghatározza a saját politikáját. Az, hogy ők arra jutottak a mögöttünk hagyott bő évtizedben, vagy jó néhány politikus már ennél korábban is, hogy számukra egy olyan nemzetpolitika az előrevivő, az őket megerősítő, amelyet a jelenlegi kormány folytat, ennek mi örülünk, de még egyszer mondom, mi nem várunk semmilyen viszonzást.
– Milyennek értékeli a jelenlegi román–magyar kapcsolatokat? Az RMDSZ kongresszusán is kiderült, hogy a bukaresti vezetők hálásak Magyarországnak a Románia schengeni csatlakozásában nyújtott szerepéért, eközben viszont azt látjuk, hogy a román hatóságok nem nézik jó szemmel magyar vállalatok – MVM, Bonafarm – romániai beruházásait, mégpedig nemzetbiztonsági okokból. Ez miként csapódik le Budapesten?
– Úgy gondolom, hogy ez egy múltból itt maradt rossz román reflex. Mert ha Románia befektetőket keres – márpedig úgy látjuk, hogy keres, ez a következő években még inkább így lesz –, akkor sokkal jobban jár, ha ezek a befektetők Magyarországról vagy Közép- Európából érkeznek, mint ha távolabbi országokból. Sokkal inkább számíthat arra, hogy ezek a cégek hosszú távon terveznek, ha itt befektetnek, adott esetben bővíthetik a tevékenységüket, és sokkal nagyobb kockázatot vállal azzal, ha ezt távoli országok teszik.
„Magyarország profitál Donald Trump és Orbán Viktor személyes kapcsolatából”
Fotó: Orbán Orsolya
– A román energiaügyi miniszter megerősítette, hogy többek között a MOL is érdeklődik a Lukoil romániai érdekeltségeinek megvásárlása iránt. Ön szerint az előzmények, magyar cégek tervezett akvizícióinak megakadályozása tükrében milyen reményei lehetnek a magyar energiavállalatnak arra, hogy megvalósuljon ez a beruházás?
– A MOL üzletpolitikájáról a MOL tud nyilatkozni, én általánosságban tudom ismertetni a magyar kormányzati álláspontot. Mi mindig is nagyon támogattuk, hogy azok a magyar gazdasági társaságok, nagyobb cégek, akár a bank-, akár az energetikai szektorban, amelyek képesek arra, hogy regionális multikká, nagy cégekké váljanak, azok ezt a tevékenységüket a határainkon túl, más országokra is terjesszék ki. Elsősorban két ilyen sikertörténet van:
Általánosságban úgy gondoljuk, hogy ez megint csak egy olyan ügy, ami a régiónak is jó.
Van, ahol az a legjobb, és Magyarországnak arra kell törekednie, hogy mindenhonnan a csúcstechnológia és a legjobb befektetés érkezzen, de azért azt látni kell, hogy ha baj van, vagy ha egy protekcionista gazdaságpolitika jut érvényre, akkor azok a cégek, amelyek távolabbi térségekből érkeznek, sokkal előbb fogják elhagyni az országot, mint amelyek itt, a közép-európai régióból ruháznak be. Úgyhogy általánosságban szerintem jó Magyarországnak, és ha fölismerné, jó lenne Romániának is, ha akár az OTP, a MOL, a Bonafarm, akár más cégek terjeszkednének. Egyébként ez nem kell, hogy egyirányú és egyoldalú legyen.
Befolyásolhatja a helyi tejipari piac szerkezetét a tranzakció, amellyel a Bonafarm Csoport át kívánja venni a FrieslandCampina Romániától a Napolact márkát – áll a Versenytanács által pénteken közzétett jelentésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aranyosszéki fiatalember lelte halálát az Aranyos völgyében, miután járműve egy patakmederbe zuhant.
Ingadozó hőmérsékleti értékekre és szinte minden nap csapadékra lehet számítani a következő két hétben az egész országban – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett, november 17-30. időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Két Bihar és egy Temes megyei kábítószer-forgalmazót vett őrizetbe a rendőrség, a Bihar Megyei Törvényszék pedig elrendelte harmincnapos előzetes letartóztatásukat. A rendőrök lefoglaltak több drogmennyiséget.
Újabb afrikai sertéspestisgócot azonosítottak Arad megyében, ezúttal a megyeszékhelytől északnyugatra fekvő Varsánd községben, egy hizlaldában. A hatóságok elrendelték mintegy 700 állat megsemmisítését.
Befejeződtek a nyáron beomlott rónaszéki sóbánya helyén keletkezett kráter feltöltési munkálatai, és a helyi szintű veszélyhelyzetet is feloldották a Máramaros megyei településen – közölte a Krónikával Zahoránszki Brigitta RMDSZ-es parlamenti képviselő.
Újból be kívánja terjeszteni a Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét a román parlament elé az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) – tájékoztatta a Krónikát hétfőn az EMSZ sajtóirodája.
Bánsági, erdélyi és partiumi városok szerepelnek a legélhetőbb romániai városok rangsorának élmezőnyében a főváros, Bukarest mellett.
Frontális ütközés következtében halálos áldozattal járó, súlyos baleset történt vasárnap délelőtt, 11 óra körül, Kolozsvár feleki kihajtójánál, az E60-as országúton. A vasárnapi balesetnek három súlyos sér
A szórványban a magyarság nemcsak velünk született adottság, hanem döntés, feladat és küldetés is, amit vállalni, ápolni és továbbadni kell – hangsúlyozta Bodoczi Annamária, a Jövőnk a szórványban egyesület elnöke szombaton a torockói Duna-házban.
A Temesvári Ítélőtábla döntést hozott a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) temesvári egysége által vizsgált, a Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdő „kifosztására” vonatkozó ügyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!