
Egyszerű és nagyszerű. A SzalonnaFeszt fődíjasa a hagyományos receptre esküszik
Fotó: facebook szalonnafeszt
Egyszerű, régi, hagyományos recept szerint készített, sós lében pácolt, kéreg nélküli bükkfával füstölt szalonna nyerte a fődíjat a hétvégi kolozsvári SzalonnaFeszten. A mákófalvi háztáji finomság készítőjét, László Andrást arról kérdeztük, mi a titka a legfinomabb szalonna elkészítésének.
2019. február 03., 17:222019. február 03., 17:22
2019. február 03., 17:242019. február 03., 17:24
„Nem én nyertem, hanem az egyszerűség” – fogalmazott a Krónikának László András kolozsvári vállalkozó, cserkészvezető annak kapcsán, hogy az általa készített mákófalvi szalonna nyerte a hétvégén a kincses városban szervezett SzalonnaFeszt fődíját.
Új helyszínen, bővített programkínálattal tartották a hagyományosnak számító, háromnapos, háztáji finomságokat felvonultató rendezvényt a Tordai úti ROD étterem teraszán: pénteken a felvágottakat értékelték, szombaton a szalonnák kapták a főszerepet, míg tegnap a kolbászok és sonkák kerültek terítékre. László András úgy fogalmazott, meglepte, hogy az általa készített háztáji finomság nyerte a fődíjat, hiszen, mint mondta, rangos versenyzők termékeivel vetélkedett.
hiszen egy-egy versenyző többféle finomságot is vitt a vetélkedőre – mondta el a Krónikának Molnár Attila főszervező.
A szalonnákat nem mesterszakácsok értékelték, hanem közéleti személyiségek, „szalonnafüggő” emberek: György Attila író, Sabin Gherman publicista, Radu Zărnescu, az országos gasztronómiai egyesület (ACEEA) elnöke, Kovács Ferenc, a Bulgakov kávéház vezetője és Vincze Péter mangalicafarm-tulajdonos. Molnár Attila viccesen megjegyezte, a szervezők azon gondolkoznak, hogy a jövőben nemcsak a versenyzőket, hanem a zsűritagokat is díjazni kellene, mert nem kis megpróbáltatás végigkóstolni ötven féle szalonnát. László András úgy fogalmazott,
„A szalonna Mákófalván készült, a disznót ott nevelték, a szalonnát ott füstöltük. Felhasználtuk más vidékek szalonnakészítő szokásait is, kicsit a szamosújvári receptet is alkalmaztuk, így lett igazán jó a végeredmény. Nem tartom magam profi gasztro szakembernek, hagyományőrző vagyok, aki többek közt szervezője a mákófalvi kézműves tábornak, amit minden szeptemberben megszervezünk. Az a célunk, hogy minél szélesebb körben terjesszük a régi, hagyományos technikákat, kézműves módszereket” – fejtette ki a fődíjas. Hozzátette, a zsűritagok azzal indokolták a döntést, hogy a szalonna hagyományos, klasszikus, természetes, egyszerű finomság.
Csak semmi „hókuszpókusz”: „vissza kell térni a régi módszerekhez, amelyeket nagyanyáink, dédnagyanyáink ismertek és tanultak”
Fotó: facebook szalonnafeszt
„A lényeg, és ezt mindenkinek ajánlom: félre kell tenni a mostanában dívó szalonnakészítési hókuszpókuszokat, vissza kell térni a régi módszerekhez, amiket nagyanyáink, dédnagyanyáink ismertek és tanultak. Gyerekkoromban minden évben készített a család szalonnát és én erre az ízre vágytam, amit úgy találtam meg, hogy az egyik szomszédom Mákófalván ilyen szalonnát készít. Megkérdeztem, hogyan csinálja? A titka az, hogy nem kell elbonyolítani a dolgokat: egyszerű, sós pácban áztattuk heteken keresztül, és ami fontos, hogy az ember szívvel-lélekkel csinálja, kétnaponta megforgassa a lében, s amikor ez megvan, jön a szikkasztás, a paprikázás, és három napig volt füstön, kéreg nélküli bükkfával füstölődött” – mondta a díjazott. Kitért arra is, nem mindegy, hogy mivel etetik a disznót, lényeges, hogy ne kapjon vegyszert, tápszert, hanem lehetőleg csak természetes élelmet, ugyanakkor a perzselés is fontos, mert akkor adják meg tulajdonképpen a szalonna ízét.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
szóljon hozzá!