Egyszerű és nagyszerű. A SzalonnaFeszt fődíjasa a hagyományos receptre esküszik
Fotó: facebook szalonnafeszt
Egyszerű, régi, hagyományos recept szerint készített, sós lében pácolt, kéreg nélküli bükkfával füstölt szalonna nyerte a fődíjat a hétvégi kolozsvári SzalonnaFeszten. A mákófalvi háztáji finomság készítőjét, László Andrást arról kérdeztük, mi a titka a legfinomabb szalonna elkészítésének.
2019. február 03., 17:222019. február 03., 17:22
2019. február 03., 17:242019. február 03., 17:24
„Nem én nyertem, hanem az egyszerűség” – fogalmazott a Krónikának László András kolozsvári vállalkozó, cserkészvezető annak kapcsán, hogy az általa készített mákófalvi szalonna nyerte a hétvégén a kincses városban szervezett SzalonnaFeszt fődíját.
Új helyszínen, bővített programkínálattal tartották a hagyományosnak számító, háromnapos, háztáji finomságokat felvonultató rendezvényt a Tordai úti ROD étterem teraszán: pénteken a felvágottakat értékelték, szombaton a szalonnák kapták a főszerepet, míg tegnap a kolbászok és sonkák kerültek terítékre. László András úgy fogalmazott, meglepte, hogy az általa készített háztáji finomság nyerte a fődíjat, hiszen, mint mondta, rangos versenyzők termékeivel vetélkedett.
hiszen egy-egy versenyző többféle finomságot is vitt a vetélkedőre – mondta el a Krónikának Molnár Attila főszervező.
A szalonnákat nem mesterszakácsok értékelték, hanem közéleti személyiségek, „szalonnafüggő” emberek: György Attila író, Sabin Gherman publicista, Radu Zărnescu, az országos gasztronómiai egyesület (ACEEA) elnöke, Kovács Ferenc, a Bulgakov kávéház vezetője és Vincze Péter mangalicafarm-tulajdonos. Molnár Attila viccesen megjegyezte, a szervezők azon gondolkoznak, hogy a jövőben nemcsak a versenyzőket, hanem a zsűritagokat is díjazni kellene, mert nem kis megpróbáltatás végigkóstolni ötven féle szalonnát. László András úgy fogalmazott,
„A szalonna Mákófalván készült, a disznót ott nevelték, a szalonnát ott füstöltük. Felhasználtuk más vidékek szalonnakészítő szokásait is, kicsit a szamosújvári receptet is alkalmaztuk, így lett igazán jó a végeredmény. Nem tartom magam profi gasztro szakembernek, hagyományőrző vagyok, aki többek közt szervezője a mákófalvi kézműves tábornak, amit minden szeptemberben megszervezünk. Az a célunk, hogy minél szélesebb körben terjesszük a régi, hagyományos technikákat, kézműves módszereket” – fejtette ki a fődíjas. Hozzátette, a zsűritagok azzal indokolták a döntést, hogy a szalonna hagyományos, klasszikus, természetes, egyszerű finomság.
Csak semmi „hókuszpókusz”: „vissza kell térni a régi módszerekhez, amelyeket nagyanyáink, dédnagyanyáink ismertek és tanultak”
Fotó: facebook szalonnafeszt
„A lényeg, és ezt mindenkinek ajánlom: félre kell tenni a mostanában dívó szalonnakészítési hókuszpókuszokat, vissza kell térni a régi módszerekhez, amiket nagyanyáink, dédnagyanyáink ismertek és tanultak. Gyerekkoromban minden évben készített a család szalonnát és én erre az ízre vágytam, amit úgy találtam meg, hogy az egyik szomszédom Mákófalván ilyen szalonnát készít. Megkérdeztem, hogyan csinálja? A titka az, hogy nem kell elbonyolítani a dolgokat: egyszerű, sós pácban áztattuk heteken keresztül, és ami fontos, hogy az ember szívvel-lélekkel csinálja, kétnaponta megforgassa a lében, s amikor ez megvan, jön a szikkasztás, a paprikázás, és három napig volt füstön, kéreg nélküli bükkfával füstölődött” – mondta a díjazott. Kitért arra is, nem mindegy, hogy mivel etetik a disznót, lényeges, hogy ne kapjon vegyszert, tápszert, hanem lehetőleg csak természetes élelmet, ugyanakkor a perzselés is fontos, mert akkor adják meg tulajdonképpen a szalonna ízét.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!