Egyszerű és nagyszerű. A SzalonnaFeszt fődíjasa a hagyományos receptre esküszik
Fotó: facebook szalonnafeszt
Egyszerű, régi, hagyományos recept szerint készített, sós lében pácolt, kéreg nélküli bükkfával füstölt szalonna nyerte a fődíjat a hétvégi kolozsvári SzalonnaFeszten. A mákófalvi háztáji finomság készítőjét, László Andrást arról kérdeztük, mi a titka a legfinomabb szalonna elkészítésének.
2019. február 03., 17:222019. február 03., 17:22
2019. február 03., 17:242019. február 03., 17:24
„Nem én nyertem, hanem az egyszerűség” – fogalmazott a Krónikának László András kolozsvári vállalkozó, cserkészvezető annak kapcsán, hogy az általa készített mákófalvi szalonna nyerte a hétvégén a kincses városban szervezett SzalonnaFeszt fődíját.
Új helyszínen, bővített programkínálattal tartották a hagyományosnak számító, háromnapos, háztáji finomságokat felvonultató rendezvényt a Tordai úti ROD étterem teraszán: pénteken a felvágottakat értékelték, szombaton a szalonnák kapták a főszerepet, míg tegnap a kolbászok és sonkák kerültek terítékre. László András úgy fogalmazott, meglepte, hogy az általa készített háztáji finomság nyerte a fődíjat, hiszen, mint mondta, rangos versenyzők termékeivel vetélkedett.
hiszen egy-egy versenyző többféle finomságot is vitt a vetélkedőre – mondta el a Krónikának Molnár Attila főszervező.
A szalonnákat nem mesterszakácsok értékelték, hanem közéleti személyiségek, „szalonnafüggő” emberek: György Attila író, Sabin Gherman publicista, Radu Zărnescu, az országos gasztronómiai egyesület (ACEEA) elnöke, Kovács Ferenc, a Bulgakov kávéház vezetője és Vincze Péter mangalicafarm-tulajdonos. Molnár Attila viccesen megjegyezte, a szervezők azon gondolkoznak, hogy a jövőben nemcsak a versenyzőket, hanem a zsűritagokat is díjazni kellene, mert nem kis megpróbáltatás végigkóstolni ötven féle szalonnát. László András úgy fogalmazott,
„A szalonna Mákófalván készült, a disznót ott nevelték, a szalonnát ott füstöltük. Felhasználtuk más vidékek szalonnakészítő szokásait is, kicsit a szamosújvári receptet is alkalmaztuk, így lett igazán jó a végeredmény. Nem tartom magam profi gasztro szakembernek, hagyományőrző vagyok, aki többek közt szervezője a mákófalvi kézműves tábornak, amit minden szeptemberben megszervezünk. Az a célunk, hogy minél szélesebb körben terjesszük a régi, hagyományos technikákat, kézműves módszereket” – fejtette ki a fődíjas. Hozzátette, a zsűritagok azzal indokolták a döntést, hogy a szalonna hagyományos, klasszikus, természetes, egyszerű finomság.
Csak semmi „hókuszpókusz”: „vissza kell térni a régi módszerekhez, amelyeket nagyanyáink, dédnagyanyáink ismertek és tanultak”
Fotó: facebook szalonnafeszt
„A lényeg, és ezt mindenkinek ajánlom: félre kell tenni a mostanában dívó szalonnakészítési hókuszpókuszokat, vissza kell térni a régi módszerekhez, amiket nagyanyáink, dédnagyanyáink ismertek és tanultak. Gyerekkoromban minden évben készített a család szalonnát és én erre az ízre vágytam, amit úgy találtam meg, hogy az egyik szomszédom Mákófalván ilyen szalonnát készít. Megkérdeztem, hogyan csinálja? A titka az, hogy nem kell elbonyolítani a dolgokat: egyszerű, sós pácban áztattuk heteken keresztül, és ami fontos, hogy az ember szívvel-lélekkel csinálja, kétnaponta megforgassa a lében, s amikor ez megvan, jön a szikkasztás, a paprikázás, és három napig volt füstön, kéreg nélküli bükkfával füstölődött” – mondta a díjazott. Kitért arra is, nem mindegy, hogy mivel etetik a disznót, lényeges, hogy ne kapjon vegyszert, tápszert, hanem lehetőleg csak természetes élelmet, ugyanakkor a perzselés is fontos, mert akkor adják meg tulajdonképpen a szalonna ízét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!