
Halpusztulás a Kis-Küküllőben: évtizedekre van szükség az élet újraindulásához
A Kis-Küküllő teljes hosszában majdnem teljes mértékben kipusztult a halfauna a Korond-patakba, majd onnan a folyóba került magas sótartalom miatt – állapította meg a sajtónak szerdán szétküldött tanulmányában egy független szakemberekből álló csoport.
2025. június 18., 19:332025. június 18., 19:33
2025. június 19., 18:582025. június 19., 18:58
,,A Korond-patakba, majd onnan a folyóba került magas sótartalom sajnos várható következményekkel járt: nagy valószínűséggel kipusztult a halfauna és ezzel párhuzamosan a makrogerinctelen közösség is elpusztult” – írják a szakemberek, akik szerint az élővilág szempontjából a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik.
és nem állnak rendelkezésre menekülőhelyek, az ennél alacsonyabb koncentráció is jelentős károkat tud okozni.
A tanulmány szerzői szerint a Korond-patak és a Kis-Küküllő 5 g/L koncentrációban szállít konyhasót, az jelentős nátrium-klorid-mennyiség bejutását eredményezheti a folyók mentén fekvő kertek és mezőgazdasági területek talajvizébe. Ez a koncentráció pedig már meghaladja a legtöbb termesztett és vadon élő növény sótűrési küszöbét, beleértve az erdőalkotó fákat is.
A rendkívül magas sókoncentráció első következménye a folyók élővilágának szinte teljes kipusztulása; a következő lehetséges hatás a folyópartok növényzetének csökkenése - emlékeztetnek a szakemberek.

Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.
Megemlítik, hogy dr. Máthé István mérései szerint június 12-én a Korond-patakban a sótartalom meghaladta a 80 g/L értéket. Utólag Szováta közelében, a Kis-Küküllő vizében 15,7 g/L sótartalmat mutattak ki.
és azok is leginkább csak korlátozott számban – például paduc, rózsás márna, fejes domolykó.
A tanulmány szerint ez komoly problémát jelent, ugyanis ebben a vízgyűjtőben élő halpopulációk az adott élőhelyhez genetikailag alkalmazkodtak, a kívülről érkező egyedek telepítése a genetikai sokszínűség csökkenéséhez, degradálódásához vezethet.
A tanulmány szerzői: Dr. Nagy András-Attila, halbiológus – Babes-Bolyai Tudományegyetem, óraadó tanár drd. Imecs István, halbiológus – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Dr. Máthé István, mikrobiológus – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és Kelemen Alpár, segéd-halbiológus – SC Phoenixpert SRL.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
szóljon hozzá!