Az elárasztott parajdi sóbányát aligha lehet megmenteni
Fotó: László Ildikó
Az elárasztott parajdi sóbányát aligha lehet megmenteni, de nem hiába hívják a Parajdot is magába foglaló kisrégiót Sóvidéknek, itt a mélyben szinte mindenütt sóréteg található, így 5-10 kilométeres körzetben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani. Nagyjából ez derült ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári fiókjában kedd este rendezett beszélgetésen, ahol népes közönség előtt holland és magyar szakértők fejtették ki a Parajddal kapcsolatos álláspontjukat.
2025. október 29., 08:362025. október 29., 08:36
2025. október 29., 09:492025. október 29., 09:49
A Sóvidékre vonatkozó megjegyzés Serfőző Antal hidrogeológustól, a sóbányák revitalizációjával is foglalkozó GeoGold vállalatok társalapítójától származik, és az este kevés pozitív kicsengésű megállapításának az egyike volt. A másik pozitívum talán az volt, hogy vannak szakemberek, akik a kárpátaljai Aknaszlatinán elárasztott sóbányában az Európai Unió támogatásával alapos kutatást végeztek. Tudják, hogy mit és hogyan kell vizsgálni, és még egy bányarobotot is Parajdra küldhetnének, amellyel úgy lehet a mélyből információt nyerni, hogy ne kelljen emberek életét kockáztatni.
Az MCC szervezésében szakértők fejtették ki véleményüket a parajdi sóbánya megmentési esélyeiről
Fotó: Gazda Árpád
Valamennyi előadó egyetértett abban, hogy vizsgálatok sorozatát kell elvégezni annak a megállapítására, hogy megoldható-e a bánya hermetikus elzárása. Ha pedig nem oldható meg, a vizsgálatok abban is eligazíthatnak, hogy hónapok vagy csak évtizedek múlva következhet be a bányaomlás Parajdon.
Gerhard Winters holland hidrogeológus, az EU polgári védelmi szakértői csoportjának a tagjaként vett részt a parajdi bánya május végi elárasztása után összeverbuvált szakértői csoportban. Felidézte: közel egy héttel a bánya teljes elárasztása után érkezett Parajdra, ahol román, magyar, német, spanyol szakemberekkel együtt próbálták feltérképezni a helyzetet, és tanácsot adni a román hatóságoknak. Így szemtanúja lehetett a parajdi katasztrófának.
Megállapította: Parajdon katasztrófa történt, mely veszélybe sodorta a térség ökológiai egyensúlyát, és egyszerre sújtotta a helyi gazdaság két alappillérét: a bányászatot és a turizmust. Megjegyezte azonban, hogy a parajdi katasztrófa nem kizárólag természeti alapú, hiszen kialakulását az extrém időjárás mellett az emberi tényező is befolyásolta. Kijelentette: a bányászok tudják, hogy amikor egy üreget hoznak létre a földben, csak idő kérdése, hogy az mikor omlik be.
Gerhard Winters és Szűcs Péter a parajdi helyzetről értekezett
Fotó: Gazda Árpád
Winters úgy vélte: Parajdon végképp befellegzett a sóbányászatnak, de a turizmus újraélesztése nem reménytelen. Jelezte, hogy olvasta azokat az újságcikkeket, amelyek a vízszint fölötti Erzsébet bánya újra nyitásáról szóltak, és lát benne fantáziát, hogy a vízszint feletti üregekben hozzanak létre új látogatási szintet.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) fontolóra vette egy új bányászati szint megnyitását Parajdon – közölte a vállalat nemrég menesztett vezetősége a Hargita Népével.
Szűcs Péter hidrogeológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára és rektorhelyettese elmondta: 2015 és 2022 között részt vett az aknaszlatinai sóbánya környezeti revitalizációját célzó szakmai munkákban. A Tisza jobb partján, Máramarosszigettel szemközt fekvő településen hatalmas területen szakadt be az elárasztott sóbánya a település házait is veszélyeztetve. Mint elmondta: Aknaszlatinán évtizedeken át tartott a vízbeszivárgás, amit az is elősegített, hogy a bányászáshoz robbantásos technológiát használtak. A robbantásokkor keletkezett repedéseken pedig a víz is beszivárgott, és a beszivárgás egyre nagyobb mértékű volt. Megjegyezte: a több nemzetiségű kutatócsoport a Miskolci egyetemen kifejlesztett bányarobotot küldte le a mélybe a viszonyok feltérképezésére.
Erdély elveszett kincse. Sokan voltak kíváncsiak a parajdi sóbánya jelenlegi állapotáról és jövőbeli kilátásairól szóló szakértői értékelésre
Fotó: MCC
A kilátások tekintetében Szűcs Péter derűlátóbban nyilatkozott. Megemlítette: miután a sóoldat telítődik, a falak kioldása leáll. Elmondta: egy köbméter víz 300-350 kiló sót képes feloldani.
Azt tartotta kulcskérdésnek, hogy sikerül-e leállítani az édesvíz további behatolását a bányába. Jó megoldásnak találta, hogy csőbe vezették a bánya fölött a Korond patakot, de hozzátette, ez az esetleges árhullámokat nem képes levezetni. Arra lenne szükség, hogy a patakot új mederben vezessék át a parajdi sótömb fölött. Arról is beszélt azonban, hogy nemcsak a felszíni vizek jutnak be az elárasztott bányába, hanem a talajvíz is. A víz átfolyását nyomkövetési vizsgálatokkal lehetne pontosítani, és ezt követően lehetne tervet készíteni az átfolyás megakadályozására.
Szűcs Péter az elvégzendő parajdi vizsgálatokhoz felajánlotta a Miskolci Egyetemen kifejlesztett robotot.
Sikerült leváltani az Országos Sóipari Társaság (Salrom) vezetőségét, amelynek tagjai helyett ideiglenes mandátummal szakértőket fogunk kinevezni – jelentette be kedden este Radu Miruță gazdasági miniszter.
A parajdi konkrét helyzetet az előadók közül Serfőző Antal ismerte a legjobban. Mint elmondta: az 1990-es évektől foglalkoztatta a parajdi sóhegy, és barlangász társakkal a terület sok víznyelőjét és karsztos barlangját végigjárták. Akkor látták, hogy a bánya fölött, egy sókarsztrendszer van, amit a bányászati szakemberek teljesen elhanyagoltak. Úgy vélte:
A szakértő kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy újra sót lehessen kitermelni a bánya jelenleg elárasztott tárnáiban. Hozzátette: a beáramló vízzel nagy mennyiségű üledék is bekerült az üregekbe. Azt is problémásnak látta, hogy a víz sókioldása által a bányászattal kialakított üregek mellett új üregrendszer is létrejöhetett a mélyben. Elmondta, a parajdi sódiapír egy kavicsteraszhoz kapcsolódik, amelyen keresztül folyamatos a talajvíz beáramlása.
A parajdi konkrét helyzetet az előadók közül Serfőző Antal ismerte a legjobban
Fotó: MCC
Serfőző Antal elmondta: Aknaszlatinában elkészültek a tervek arra, hogy hermetikusan elzárják a Tiszától a sóréteget. Ott kiderült, hogy meg lehet állítani a víz beszivárgását. A műszaki és technológiai terv elkészült, csak politikai akarat és pénz kellene a megvalósításhoz. Az időközben kitört háború azonban bizonytalanná tette a tervek megvalósítását. Szerinte ott egyszerűbb a helyzet, mert nincs gázbetörés. Parajdon egyelőre nem ismerik a földtani adottságokat. „Tudjuk, hogy mit akarunk, de nem tudjuk hogy hogyan?” – jelentette ki a szakértő.
A szakértők a bányából kifolyó sós víz környezeti hatásait, veszélyeit is megemlítették, és elsőrendű fontosságúnak tartották az ivóvíz biztosítását a Kis-Küküllő medencéjében. A hallgatóságból érkezett kérdésre válaszolva Serfőző Antal elmondta: megvan a technológia a víz sótalanítására, de ez túlságosan költséges ahhoz, hogy az érintett térség önkormányzatai ezt önerőből működtethetnék.
Lehetséges megoldásnak tartotta, hogy más vízmedencéből pumpáljanak ivóvizet a térségbe, de megemlítette: Romániában 5-10 évbe telik egy regionális vízhálózat kiépítése.
A beszélgetést moderáló Dana Coțovan újságíró azért is fontosnak tartotta a szakértők megszólalását, mert szerinte a katasztrófa óta nehéz hiteles információt szerezni a parajdi helyzetről. A hatóságok kommunikációja ugyanis nem volt kielégítő, a helyi bányászati szakembereknek pedig megtiltották, hogy tájékoztassák a sajtót.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zajlanak a munkálatok az alagútfúrók indítóaknájánál Szászfenesen, a majdani kolozsvári metró nyugati végénél: elkészült 86 műanyag cölöp, amelyek a fúrópajzs várva várt behatolását segítik elő.
Új térrel bővül és új hangsúlyokat kap a 17. Kolozsvári Magyar Napok: a „nagykorúság küszöbéhez” érkező rendezvény idén nemcsak gazdag programkínálattal készül, hanem egy egész évben működő kulturális központ megnyitásával is.
Életét vesztette egy 58 éves nő csütörtök reggel, miután Beszterce területén egy vasúti átjárón elgázolta egy vonat – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei rendőrség.
Az iráni háború miatt számos romániai turista kénytelen lemondani Közel-Keletre tervezett utazását. Kelemen Barna turisztikai szakemberrel beszélgettünk a visszamondásokról, alternatív úti célokról és arról, hogyan hat a háború a térség idegenforgalmára.
A Krónika megkérdezte a hétfői kolozsvári tragikus közlekedési baleset kapcsán Titi Aur volt autóversenyzőt, defenzív vezetési oktatót.
Az időjárási körülmények javulásával a munkagépek ismét dolgoznak A király útja építésén, a Marospetres községtől a Hunyad megyei határig tartó szakaszon.
Havonta 20 ezerszer hajtottak át a piroson felelőtlen sofőrök egyetlen városban a közúti kamerák felvételei szerint, amelyek eddig csak „figyeltek”, mostantól azonban élesben is bevetik őket a bírságosztó e-Sigur rendszer beüzemelésével.
Alfred Simonis megyei tanácselnök közölte: elrendelte a Temesvár belvárosában található ingatlan kisajátítását és az Intercenter vállalat felszámolását.
A Kolozsvár közeli Magyarlétán helyezik örök nyugalomra Mihai Alettát, akit a járdán gázolt halálra egy személygépkocsi a kincses város központjában hétfőn. A szörnyű baleset mélyen megdöbbentette a lakosságot.
Az országos adóhatóság (ANAF) nevében tévesztette meg telefonon egy gyulafehérvári cég képviselőjét egy csaló, aki közel 90 ezer lejt emelt le a vállalkozás számlájáról.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!