Az elárasztott parajdi sóbányát aligha lehet megmenteni
Fotó: László Ildikó
Az elárasztott parajdi sóbányát aligha lehet megmenteni, de nem hiába hívják a Parajdot is magába foglaló kisrégiót Sóvidéknek, itt a mélyben szinte mindenütt sóréteg található, így 5-10 kilométeres körzetben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani. Nagyjából ez derült ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári fiókjában kedd este rendezett beszélgetésen, ahol népes közönség előtt holland és magyar szakértők fejtették ki a Parajddal kapcsolatos álláspontjukat.
2025. október 29., 08:362025. október 29., 08:36
2025. október 29., 09:492025. október 29., 09:49
A Sóvidékre vonatkozó megjegyzés Serfőző Antal hidrogeológustól, a sóbányák revitalizációjával is foglalkozó GeoGold vállalatok társalapítójától származik, és az este kevés pozitív kicsengésű megállapításának az egyike volt. A másik pozitívum talán az volt, hogy vannak szakemberek, akik a kárpátaljai Aknaszlatinán elárasztott sóbányában az Európai Unió támogatásával alapos kutatást végeztek. Tudják, hogy mit és hogyan kell vizsgálni, és még egy bányarobotot is Parajdra küldhetnének, amellyel úgy lehet a mélyből információt nyerni, hogy ne kelljen emberek életét kockáztatni.
Az MCC szervezésében szakértők fejtették ki véleményüket a parajdi sóbánya megmentési esélyeiről
Fotó: Gazda Árpád
Valamennyi előadó egyetértett abban, hogy vizsgálatok sorozatát kell elvégezni annak a megállapítására, hogy megoldható-e a bánya hermetikus elzárása. Ha pedig nem oldható meg, a vizsgálatok abban is eligazíthatnak, hogy hónapok vagy csak évtizedek múlva következhet be a bányaomlás Parajdon.
Gerhard Winters holland hidrogeológus, az EU polgári védelmi szakértői csoportjának a tagjaként vett részt a parajdi bánya május végi elárasztása után összeverbuvált szakértői csoportban. Felidézte: közel egy héttel a bánya teljes elárasztása után érkezett Parajdra, ahol román, magyar, német, spanyol szakemberekkel együtt próbálták feltérképezni a helyzetet, és tanácsot adni a román hatóságoknak. Így szemtanúja lehetett a parajdi katasztrófának.
Megállapította: Parajdon katasztrófa történt, mely veszélybe sodorta a térség ökológiai egyensúlyát, és egyszerre sújtotta a helyi gazdaság két alappillérét: a bányászatot és a turizmust. Megjegyezte azonban, hogy a parajdi katasztrófa nem kizárólag természeti alapú, hiszen kialakulását az extrém időjárás mellett az emberi tényező is befolyásolta. Kijelentette: a bányászok tudják, hogy amikor egy üreget hoznak létre a földben, csak idő kérdése, hogy az mikor omlik be.
Gerhard Winters és Szűcs Péter a parajdi helyzetről értekezett
Fotó: Gazda Árpád
Winters úgy vélte: Parajdon végképp befellegzett a sóbányászatnak, de a turizmus újraélesztése nem reménytelen. Jelezte, hogy olvasta azokat az újságcikkeket, amelyek a vízszint fölötti Erzsébet bánya újra nyitásáról szóltak, és lát benne fantáziát, hogy a vízszint feletti üregekben hozzanak létre új látogatási szintet.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) fontolóra vette egy új bányászati szint megnyitását Parajdon – közölte a vállalat nemrég menesztett vezetősége a Hargita Népével.
Szűcs Péter hidrogeológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára és rektorhelyettese elmondta: 2015 és 2022 között részt vett az aknaszlatinai sóbánya környezeti revitalizációját célzó szakmai munkákban. A Tisza jobb partján, Máramarosszigettel szemközt fekvő településen hatalmas területen szakadt be az elárasztott sóbánya a település házait is veszélyeztetve. Mint elmondta: Aknaszlatinán évtizedeken át tartott a vízbeszivárgás, amit az is elősegített, hogy a bányászáshoz robbantásos technológiát használtak. A robbantásokkor keletkezett repedéseken pedig a víz is beszivárgott, és a beszivárgás egyre nagyobb mértékű volt. Megjegyezte: a több nemzetiségű kutatócsoport a Miskolci egyetemen kifejlesztett bányarobotot küldte le a mélybe a viszonyok feltérképezésére.
Erdély elveszett kincse. Sokan voltak kíváncsiak a parajdi sóbánya jelenlegi állapotáról és jövőbeli kilátásairól szóló szakértői értékelésre
Fotó: MCC
A kilátások tekintetében Szűcs Péter derűlátóbban nyilatkozott. Megemlítette: miután a sóoldat telítődik, a falak kioldása leáll. Elmondta: egy köbméter víz 300-350 kiló sót képes feloldani.
Azt tartotta kulcskérdésnek, hogy sikerül-e leállítani az édesvíz további behatolását a bányába. Jó megoldásnak találta, hogy csőbe vezették a bánya fölött a Korond patakot, de hozzátette, ez az esetleges árhullámokat nem képes levezetni. Arra lenne szükség, hogy a patakot új mederben vezessék át a parajdi sótömb fölött. Arról is beszélt azonban, hogy nemcsak a felszíni vizek jutnak be az elárasztott bányába, hanem a talajvíz is. A víz átfolyását nyomkövetési vizsgálatokkal lehetne pontosítani, és ezt követően lehetne tervet készíteni az átfolyás megakadályozására.
Szűcs Péter az elvégzendő parajdi vizsgálatokhoz felajánlotta a Miskolci Egyetemen kifejlesztett robotot.
Sikerült leváltani az Országos Sóipari Társaság (Salrom) vezetőségét, amelynek tagjai helyett ideiglenes mandátummal szakértőket fogunk kinevezni – jelentette be kedden este Radu Miruță gazdasági miniszter.
A parajdi konkrét helyzetet az előadók közül Serfőző Antal ismerte a legjobban. Mint elmondta: az 1990-es évektől foglalkoztatta a parajdi sóhegy, és barlangász társakkal a terület sok víznyelőjét és karsztos barlangját végigjárták. Akkor látták, hogy a bánya fölött, egy sókarsztrendszer van, amit a bányászati szakemberek teljesen elhanyagoltak. Úgy vélte:
A szakértő kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy újra sót lehessen kitermelni a bánya jelenleg elárasztott tárnáiban. Hozzátette: a beáramló vízzel nagy mennyiségű üledék is bekerült az üregekbe. Azt is problémásnak látta, hogy a víz sókioldása által a bányászattal kialakított üregek mellett új üregrendszer is létrejöhetett a mélyben. Elmondta, a parajdi sódiapír egy kavicsteraszhoz kapcsolódik, amelyen keresztül folyamatos a talajvíz beáramlása.
A parajdi konkrét helyzetet az előadók közül Serfőző Antal ismerte a legjobban
Fotó: MCC
Serfőző Antal elmondta: Aknaszlatinában elkészültek a tervek arra, hogy hermetikusan elzárják a Tiszától a sóréteget. Ott kiderült, hogy meg lehet állítani a víz beszivárgását. A műszaki és technológiai terv elkészült, csak politikai akarat és pénz kellene a megvalósításhoz. Az időközben kitört háború azonban bizonytalanná tette a tervek megvalósítását. Szerinte ott egyszerűbb a helyzet, mert nincs gázbetörés. Parajdon egyelőre nem ismerik a földtani adottságokat. „Tudjuk, hogy mit akarunk, de nem tudjuk hogy hogyan?” – jelentette ki a szakértő.
A szakértők a bányából kifolyó sós víz környezeti hatásait, veszélyeit is megemlítették, és elsőrendű fontosságúnak tartották az ivóvíz biztosítását a Kis-Küküllő medencéjében. A hallgatóságból érkezett kérdésre válaszolva Serfőző Antal elmondta: megvan a technológia a víz sótalanítására, de ez túlságosan költséges ahhoz, hogy az érintett térség önkormányzatai ezt önerőből működtethetnék.
Lehetséges megoldásnak tartotta, hogy más vízmedencéből pumpáljanak ivóvizet a térségbe, de megemlítette: Romániában 5-10 évbe telik egy regionális vízhálózat kiépítése.
A beszélgetést moderáló Dana Coțovan újságíró azért is fontosnak tartotta a szakértők megszólalását, mert szerinte a katasztrófa óta nehéz hiteles információt szerezni a parajdi helyzetről. A hatóságok kommunikációja ugyanis nem volt kielégítő, a helyi bányászati szakembereknek pedig megtiltották, hogy tájékoztassák a sajtót.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Hargita megyei katasztrófavédelem kedden felhívta a figyelmet, az elmúlt napokban sok baleset történt a megyében, és közölte, mire figyeljenek azok, akik balesetet látnak.
A magyar tudomány, kultúra, hagyományőrzés és ezek közösségi megünneplése inspirálta a torockói Duna-Ház őszi-téli programjait, melyek több különleges alkalom köré szerveződnek.
A hétfő este Gyergyóalfaluban quadbalesetet szenvedett hét fiú közül négyet a csíkszeredai megyei sürgősségi kórházban ápolnak, állapotuk stabil – tájékoztatták kedden az egészségügyi intézmény képviselői az Agerpres hírügynökséget.
Egy 16 éves fiú meghalt, hat fiatal pedig megsérült hétfő este, miután az utánfutós quad, amellyel utaztak, Gyergyóalfalu közigazgatási területén egy községi úton felborult.
A világ minden tájáról érkeztek szakemberek a Tusnad Eco Bear konferenciára, ahol az ember és a barna medve együttéléséről folyt a párbeszéd. Bár a román hatóságok távol maradtak, Tusnádfürdő sikertörténete nemzetközi figyelmet keltett.
A brassói önkormányzat idén már nem szervez tűzijátékot a Tanácstéren, helyette lézer show várható – jelentette be hétfőn a városháza.
A Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi és gazdasági bűnözés elleni szolgálatának rendőrei megvesztegetési kísérlet gyanújával folytatnak vizsgálatot egy ittas gépjárművezető ellen, aki megpróbált lefizetni egy rendőrt.
Öt új járatot indít a 2025-2026-os téli szezonra a kincses városból a Wizz Air légitársaság.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) fontolóra vette egy új bányászati szint megnyitását Parajdon – közölte a vállalat nemrég menesztett vezetősége a Hargita Népével.
A magyarországiak többsége támogatja a határon túli, erdélyi magyarok állampolgárságát, szűk többségük az anyagi támogatásukat is, de a szavazati joguk kérdése továbbra is megosztja a közvéleményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!