Az elárasztott parajdi sóbányát aligha lehet megmenteni
Fotó: László Ildikó
Az elárasztott parajdi sóbányát aligha lehet megmenteni, de nem hiába hívják a Parajdot is magába foglaló kisrégiót Sóvidéknek, itt a mélyben szinte mindenütt sóréteg található, így 5-10 kilométeres körzetben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani. Nagyjából ez derült ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári fiókjában kedd este rendezett beszélgetésen, ahol népes közönség előtt holland és magyar szakértők fejtették ki a Parajddal kapcsolatos álláspontjukat.
2025. október 29., 08:362025. október 29., 08:36
2025. október 29., 09:492025. október 29., 09:49
A Sóvidékre vonatkozó megjegyzés Serfőző Antal hidrogeológustól, a sóbányák revitalizációjával is foglalkozó GeoGold vállalatok társalapítójától származik, és az este kevés pozitív kicsengésű megállapításának az egyike volt. A másik pozitívum talán az volt, hogy vannak szakemberek, akik a kárpátaljai Aknaszlatinán elárasztott sóbányában az Európai Unió támogatásával alapos kutatást végeztek. Tudják, hogy mit és hogyan kell vizsgálni, és még egy bányarobotot is Parajdra küldhetnének, amellyel úgy lehet a mélyből információt nyerni, hogy ne kelljen emberek életét kockáztatni.
Az MCC szervezésében szakértők fejtették ki véleményüket a parajdi sóbánya megmentési esélyeiről
Fotó: Gazda Árpád
Valamennyi előadó egyetértett abban, hogy vizsgálatok sorozatát kell elvégezni annak a megállapítására, hogy megoldható-e a bánya hermetikus elzárása. Ha pedig nem oldható meg, a vizsgálatok abban is eligazíthatnak, hogy hónapok vagy csak évtizedek múlva következhet be a bányaomlás Parajdon.
Gerhard Winters holland hidrogeológus, az EU polgári védelmi szakértői csoportjának a tagjaként vett részt a parajdi bánya május végi elárasztása után összeverbuvált szakértői csoportban. Felidézte: közel egy héttel a bánya teljes elárasztása után érkezett Parajdra, ahol román, magyar, német, spanyol szakemberekkel együtt próbálták feltérképezni a helyzetet, és tanácsot adni a román hatóságoknak. Így szemtanúja lehetett a parajdi katasztrófának.
Megállapította: Parajdon katasztrófa történt, mely veszélybe sodorta a térség ökológiai egyensúlyát, és egyszerre sújtotta a helyi gazdaság két alappillérét: a bányászatot és a turizmust. Megjegyezte azonban, hogy a parajdi katasztrófa nem kizárólag természeti alapú, hiszen kialakulását az extrém időjárás mellett az emberi tényező is befolyásolta. Kijelentette: a bányászok tudják, hogy amikor egy üreget hoznak létre a földben, csak idő kérdése, hogy az mikor omlik be.
Gerhard Winters és Szűcs Péter a parajdi helyzetről értekezett
Fotó: Gazda Árpád
Winters úgy vélte: Parajdon végképp befellegzett a sóbányászatnak, de a turizmus újraélesztése nem reménytelen. Jelezte, hogy olvasta azokat az újságcikkeket, amelyek a vízszint fölötti Erzsébet bánya újra nyitásáról szóltak, és lát benne fantáziát, hogy a vízszint feletti üregekben hozzanak létre új látogatási szintet.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) fontolóra vette egy új bányászati szint megnyitását Parajdon – közölte a vállalat nemrég menesztett vezetősége a Hargita Népével.
Szűcs Péter hidrogeológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára és rektorhelyettese elmondta: 2015 és 2022 között részt vett az aknaszlatinai sóbánya környezeti revitalizációját célzó szakmai munkákban. A Tisza jobb partján, Máramarosszigettel szemközt fekvő településen hatalmas területen szakadt be az elárasztott sóbánya a település házait is veszélyeztetve. Mint elmondta: Aknaszlatinán évtizedeken át tartott a vízbeszivárgás, amit az is elősegített, hogy a bányászáshoz robbantásos technológiát használtak. A robbantásokkor keletkezett repedéseken pedig a víz is beszivárgott, és a beszivárgás egyre nagyobb mértékű volt. Megjegyezte: a több nemzetiségű kutatócsoport a Miskolci egyetemen kifejlesztett bányarobotot küldte le a mélybe a viszonyok feltérképezésére.
Erdély elveszett kincse. Sokan voltak kíváncsiak a parajdi sóbánya jelenlegi állapotáról és jövőbeli kilátásairól szóló szakértői értékelésre
Fotó: MCC
A kilátások tekintetében Szűcs Péter derűlátóbban nyilatkozott. Megemlítette: miután a sóoldat telítődik, a falak kioldása leáll. Elmondta: egy köbméter víz 300-350 kiló sót képes feloldani.
Azt tartotta kulcskérdésnek, hogy sikerül-e leállítani az édesvíz további behatolását a bányába. Jó megoldásnak találta, hogy csőbe vezették a bánya fölött a Korond patakot, de hozzátette, ez az esetleges árhullámokat nem képes levezetni. Arra lenne szükség, hogy a patakot új mederben vezessék át a parajdi sótömb fölött. Arról is beszélt azonban, hogy nemcsak a felszíni vizek jutnak be az elárasztott bányába, hanem a talajvíz is. A víz átfolyását nyomkövetési vizsgálatokkal lehetne pontosítani, és ezt követően lehetne tervet készíteni az átfolyás megakadályozására.
Szűcs Péter az elvégzendő parajdi vizsgálatokhoz felajánlotta a Miskolci Egyetemen kifejlesztett robotot.
Sikerült leváltani az Országos Sóipari Társaság (Salrom) vezetőségét, amelynek tagjai helyett ideiglenes mandátummal szakértőket fogunk kinevezni – jelentette be kedden este Radu Miruță gazdasági miniszter.
A parajdi konkrét helyzetet az előadók közül Serfőző Antal ismerte a legjobban. Mint elmondta: az 1990-es évektől foglalkoztatta a parajdi sóhegy, és barlangász társakkal a terület sok víznyelőjét és karsztos barlangját végigjárták. Akkor látták, hogy a bánya fölött, egy sókarsztrendszer van, amit a bányászati szakemberek teljesen elhanyagoltak. Úgy vélte:
A szakértő kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy újra sót lehessen kitermelni a bánya jelenleg elárasztott tárnáiban. Hozzátette: a beáramló vízzel nagy mennyiségű üledék is bekerült az üregekbe. Azt is problémásnak látta, hogy a víz sókioldása által a bányászattal kialakított üregek mellett új üregrendszer is létrejöhetett a mélyben. Elmondta, a parajdi sódiapír egy kavicsteraszhoz kapcsolódik, amelyen keresztül folyamatos a talajvíz beáramlása.
A parajdi konkrét helyzetet az előadók közül Serfőző Antal ismerte a legjobban
Fotó: MCC
Serfőző Antal elmondta: Aknaszlatinában elkészültek a tervek arra, hogy hermetikusan elzárják a Tiszától a sóréteget. Ott kiderült, hogy meg lehet állítani a víz beszivárgását. A műszaki és technológiai terv elkészült, csak politikai akarat és pénz kellene a megvalósításhoz. Az időközben kitört háború azonban bizonytalanná tette a tervek megvalósítását. Szerinte ott egyszerűbb a helyzet, mert nincs gázbetörés. Parajdon egyelőre nem ismerik a földtani adottságokat. „Tudjuk, hogy mit akarunk, de nem tudjuk hogy hogyan?” – jelentette ki a szakértő.
A szakértők a bányából kifolyó sós víz környezeti hatásait, veszélyeit is megemlítették, és elsőrendű fontosságúnak tartották az ivóvíz biztosítását a Kis-Küküllő medencéjében. A hallgatóságból érkezett kérdésre válaszolva Serfőző Antal elmondta: megvan a technológia a víz sótalanítására, de ez túlságosan költséges ahhoz, hogy az érintett térség önkormányzatai ezt önerőből működtethetnék.
Lehetséges megoldásnak tartotta, hogy más vízmedencéből pumpáljanak ivóvizet a térségbe, de megemlítette: Romániában 5-10 évbe telik egy regionális vízhálózat kiépítése.
A beszélgetést moderáló Dana Coțovan újságíró azért is fontosnak tartotta a szakértők megszólalását, mert szerinte a katasztrófa óta nehéz hiteles információt szerezni a parajdi helyzetről. A hatóságok kommunikációja ugyanis nem volt kielégítő, a helyi bányászati szakembereknek pedig megtiltották, hogy tájékoztassák a sajtót.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A MOGYE beolvasztása után a román többségű marosvásárhelyi „mamutegyetem” soraiba kívánja olvasztani a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet is. Az egyetemi egyesítés hírét keményen bírálja az Erdélyi Magyar Szövetség.
Az ételrendelés ma már az erdélyi mindennapoknak is része lett, nem csak a nagyobb városokban, de megannyi vidéki településen is elérhetőek az ételkiszállítással foglalkozó cégek szolgáltatásai, vendéglők, pizzázók kínálnak házhozszállítást.
„Végre befejeződik egy régóta várt projekt: a zilahi terelőút!” – adta hírül kedden délelőtt Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) elnöke.
Megkezdte az egyik felüljáró keresztgerendáinak felszerelését az észak-erélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán a Precon Transilvania-Citadina 98 konzorcium – közölte kedden az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
A Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság állatorvosai összesen 94 ellenőrzést végeztek Szatmár megye területén, állattartó gazdaságokban, piacokon, állatorvosi rendelőkben és állatgyógyszertárakban.
Átadták a magyar kormány támogatásával épült új református templomot a partiumi Hadadon.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, de a hétvégétől lehűlés várható, december 22. után pedig sokfelé lehet csapadékra számítani.
Alig vagy csak részben teljesültek a romániai forradalom hőseinek és áldozatainak reményei, amiért az életükkel fizettek – jelentette ki Tőkés László a kommunista diktatúrát megdöntő forradalom 36. évfordulója alkalmából Temesváron rendezett konferencián.
Az engedély a Déda–Székelyföldvár vasútvonalon található, a Maros felett átkelést biztosító régi híd elbontására, valamint az új híd megépítésére vonatkozik, a környezetvédelmi előírások és a közlekedésbiztonsági szabályok szigorú betartásával.
Törvénytervezetet terjesztett be a parlamentben az RMDSZ a barna medve kilövési kvótájának megduplázásáról. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint szükség van az arányos állományszabályozásra Romániában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!