A gazdasági minisztérium bíróság elé viszi a parajdi sóbánya elárasztásának ügyét, hogy megtérítse a károkat, és felelősségre vonják a vétkeseket
Fotó: László Ildikó
Sikerült leváltani az Országos Sóipari Társaság (Salrom) vezetőségét, amelynek tagjai helyett ideiglenes mandátummal szakértőket fogunk kinevezni – jelentette be kedden este Radu Miruță gazdasági miniszter. A tárcavezető újfent az állami vállalat vezetőit tette felelőssé a parajdi sóbányánál májusban történt katasztrófáért.
2025. október 22., 00:022025. október 22., 00:02
2025. október 22., 01:262025. október 22., 01:26
A gazdasági tárca vezetője kedden este a közösségi oldalán hozta nyilvánosságra a hét sóbányát működtető Salrom vezetőségének menesztéséről hozott döntést. Radu Miruță szerint a vezetőség hónapok óta tervezett leváltását a kisebbségi részvényesek szavazatával sikerült megvalósítani. (A Salrom 51 százalékos többségi részvénycsomagját a gazdasági tárca, 49 százalék a Fondul Proprietatea befektetési alap birtokolja). Ugyanakkor a miniszter közölte, felelősségre fogják vonni a parajdi sóbánya elárasztásával kapcsolatban mulasztó illetékeseket.
Radu Miruță megfogalmazása szerint véget vetnek annak a gyakorlatnak, hogy egyesek azt csinálhattak az állami vállalatok élén, amit csak akartak, és „büntetlenül kiszipolyozhatták” ezeket a társaságokat. A Mentsétek meg Romániát (USR) tárcavezetője szerint azért váratott magára hónapokat a Salrom vezetőinek menesztése, mert időre volt szükség elemzések kidolgozására, alapos dokumentumok elkészítésére, tárgyalásokra. Ezzel arra utalt, hogy már júniusi hivatalba lépését követően lemondásra szólította a sóipari társaság vezetőit, akik azonban nem voltak hajlandók alávetni magukat a követelésnek. Miután a részvényesek közgyűlése is megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését, a minisztérium bírósághoz fordult.
A gazdasági miniszter bejelentette, hogy a menesztett vezetők helyébe szakembereket választottak ki, akiket ideiglenes mandátummal neveznek ki a társaság élére. Közölte, ügyvezető igazgatónak egy geológiai feltárásban tapasztalatot szerzett helyi szakértőt szemeltek ki, ám hogy kiről van szó, nem nevezte meg. Miruță közölte azt is, hogy pénzügyi könyvvizsgálónak neveznek ki a Bukaresti Gazdaságtudományi Egyetemen (ASE) végzett, a kiadások ellenőrzése és a hatékony menedzsment terén jártas szakértőt, továbbá a vezetőségben helyet kap egy vállalkozó az üzletembereket tömörítő Romanian Business Leaders Alapítványtól.
A tárcavezető emlékeztetett, hogy a miniszterelnök ellenőrző testületének és a gazdasági minisztériumnak a jelentései világosan kimondják: a Salromnál visszaéltek az állami erőforrásokkal. „Ennek most vége. Tovább lépünk: bíróság elé visszük az ügyet, hogy megtérítsük a károkat, és felelősségre vonjuk a vétkeseket” – szögezte le Miruță, hozzátéve, a Salrom korábbi vezetői ügyvédek útján perrel fenyegetik, ő azonban nem hajlandó engedni a megfélemlítésnek.
Az egyik az ideiglenesen bezárt vállalkozások megsegítését célozza – eddig 82 kérelmet nyújtottak be, ezek közül 73-at jóváhagytak, összesen 4,3 millió lej értékben. A másik program a kártérítésekre és javítási költségek fedezésére irányul, ez jelenleg is folyamatban van, és tervezik a kiterjesztését.
Parajdi terepszemlén a miniszter. Radu Miruță szerint a Salromnál visszaéltek az állami erőforrásokkal
Fotó: Facebook/Radu Miruţă
Mint arról beszámoltunk, a miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete a hétvégén ismertetett jelentésében megállapította, hogy a Salrom alábecsülte, és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre. A testület nemrég fejezte be a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.
A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat: a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.
Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak – főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett –, nem voltak olyan beruházások, melyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna – olvasható a jelentésben. Eszerint az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is formális volt, az alkalmazott műszaki eljárások nem alapultak egységes műszaki előírásokon, hogy mérhetőek legyenek. A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat – állapította meg a testület.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. A 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.
Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek. A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.
A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére:
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
A kormány által az RMDSZ közbenjárására kiutalt gyorssegélyből végzik el a rónaszéki bányaomlás kráterének feltöltési munkálatait, illetve a talajstabilizálást és a további megelőző beavatkozásokat. A településen még mindig érvényben van a veszélyhelyzet.
Ma több nepáli, Srí Lanka-i és indiai él Szeben megyében, mint ahányan az őshonos német közösség tagjai maradtak – derül ki a legfrissebb hivatalos adatokból.
Nem marad a BBTE Matematika–Informatika Kara a Kolozsváron kívül található CREIC-központban. Az egyetem vezetősége a diákok tiltakozását követően döntött arról, hogy a szak óráit visszaköltöztetik a városközpontba.
Csíkszereda önkormányzata szigorú döntést hozott: a város közigazgatási területén tilos a kangál, a kaukázusi és a közép-ázsiai juhászkutyák alkalmazása nyájak, csordák őrzésére. Az intézkedés megannyi pró és kontra reakciót váltott ki.
Barcarozsnyói fiatalembert vett őrizetbe a rendőrség egy brassói baleset helyszínén, miután a férfi egy balesetet okozó járművezetőt bántalmazott.
Aláírták a kivitelezési szerződést, így elkezdődhet a Szatmárnémeti és a román–magyar határ menti Óvári közötti gyorsforgalmi út építése.
A székely zászló nincs betiltva Romániában, és nem is lesz soha – szögezte le kedden Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes a Facebook-oldalán közzétett videós posztban.
Újabb napi hidegrekord dőlt meg Csíkszeredában, ahol mínusz 9,7 Celsius-fokot mértek kedden reggel.
A PSD által korábban magyarbarátsággal vádolt Gheorghe Falcă szerint a közigazgatási reform elsősorban az infrastrukturális fejlődés és a költséghatékonyság miatt fontos, de a speciális helyi igényekre tekintettel kell azt végrehajtani.
Többnyire kellemes időre lehet számítani a következő két hétben – jelezték a meteorológusok.
szóljon hozzá!