Tőkés László szerint a nemzetközi kontextusba helyezett kézdivásárhelyi terrorvád megbélyegezni és kriminalizálni akarja az autonómiajogaiért harcoló „magyar Székelyföldet".
2015. december 15., 16:462015. december 15., 16:46
Az európai parlamenti képviselő erről az uniós törvényhozásban beszélt hétfő este Strasbourgban, ahol RMDSZ-es képviselőtársa, Sógor Csaba is kitért a román hatóságok által terrorizmussal gyanúsított, harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezett Beke István ügyére.
A román forradalom kirobbanásának 26. évfordulója alkalmából elhangzott felszólalásában Tőkés úgy vélekedett: a mostani terrorügy kísértetiesen emlékeztet arra az 1984-es „terrorcselekményre\", melyet szerinte nagy bizonyossággal a kommunista rezsim politikai rendőrsége, a Szekuritáte „diabolikus forgatókönyve\" alapján hajtottak végre Mihai Viteazul sepsiszentgyörgyi szobránál. A 31 évvel ezelőtti incidensnek tragikus módon a kiskorú Vaszi János is áldozatául esett, az ártatlan gyermek gyilkosainak, illetve a románellenesnek beállított cselekmény elkövetőinek a román hatóságok azóta sem leltek a nyomára.
Tőkés emlékeztetett, hogy a \'80-as évek végén, 1989 karácsonyán a Szekuritáté a magyarellenes érzések felkorbácsolásával, illetve az ország épsége ellen törő „magyar veszéllyel\" riogatva próbálta leszerelni a diktatúrával szembeni általános elégedetlenséget. „Bevett gyakorlata szerint 1984-ben hasonló célzattal rendezte meg az „országegyesítő\" Mihály vajda szobrát célba vevő „merényletet\", mintegy alkalmas ürügyként a székelység elleni represszív fellépésre. Nagy valószínűséggel hasonló meggondolások állnak a kézdivásárhelyi Beke-ügy hátterében\" – hangoztatta Strasbourgban az EP-képviselő.
Szerinte a gyulafehérvári „országegyesítéshez\" kapcsolódó, december elsejei nemzeti ünnepen a Szekuritáté utódintézménye, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) az 1984-eshez hasonló terrorakcióval próbálta újból felheccelni a román közvéleményt, a „magyar kártya\" sokadszori kijátszásával igyekezve elterelni a figyelmet a kormányválságon alighogy átesett Romániát nyomasztó súlyos gondokról.
Az EMNT elnöke szerint a migrációs válság és a nemzetközi terror elharapózása idején különösképpen fenyegető a terrorizmus kollektív bűnébe keverni a területi autonómiáért síkra szálló Székelyföldet. Tőkés úgy véli, ez a szándék húzódhat meg a kézdivásárhelyi terrorvád mögött, figyelembe véve azt is, hogy a SRI hangsúlyos módon „biztonsági kockázatként\" kezeli a magyar önrendelkezési törekvéseket. „A rendszerváltó Temesvári Kiáltvány (1990) értelmében a jogegyenlőség és a szabadság a romániai nemzeti kisebbségeket, nevezetesen a magyarságot is megilleti\" – szögezte le Tőkés László.
Egy közösség kollektív megbélyegzése ellehetetlenítheti a párbeszédet és a vitát a valóban fontos problémákról, amelyekről a mai napig kevés szó esik Romániában – ezt már Sógor Csaba jelentette ki a strasbourgi plenáris ülésen. Az RMDSZ EP-képviselője egyperces felszólalásában úgy fogalmazott: az utóbbi hetekben a teljes romániai magyar közösség értetlenül figyeli, hogy a hatóságok terrorista merénylet elkövetésével vádolnak egy kisvárosi vállalkozót, aki egy szélsőjobboldali szervezet helyi vezetője, ám a házkutatás során csupán petárdákat és csillagszórókat találtak nála.
„A teljes igazságot majd kideríti a bíróság, de addig is elkeserítő hisztériakeltés folyik a román médiában, a célpont pedig a teljes romániai magyar közösség\" – hangsúlyozta. A politikus felhívta a figyelmet, hogy jelenleg olyan érzése van a magyar kisebbségnek, sőt a román publicisták egy részének is, mintha valakiknek a szándékos interetnikus feszültségkeltés lenne a céljuk, erre pedig a jelenlegi bonyolult európai biztonsági helyzetben a terrorizmusnak már a vádja is elég.
Sógor úgy véli, médiamanipuláció és kollektív megbélyegzés helyett olyan témákról kellene párbeszédet folytatni többség és kisebbség között, mint az anyanyelvhasználati jog akadályozása, a kisebbségi közösség szimbólumainak kétségbe vonása, az oktatási törvény szelektív alkalmazása vagy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának leállása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!