Stabilitást remélnek az igazgatói vizsgától

Stabilitást hozna, és a hosszú távú tervezést tenné lehetővé, ha kinevezés helyett versenyvizsgával választanák ki az iskolaigazgatókat – vallják a lapunk által megkérdezett oktatási szakemberek, pedagógusok.

Az illetékesek szerint a megmérettetés véget vetne a jelenlegi áldatlan helyzetnek, amikor a tanfelügyelőségek kénytelenek meghosszabbítani a tanintézetek vezetőinek mandátumát, és a visszaéléseknek is elejét venné. Fájlalják azonban, hogy a módszertan késlekedése miatt a vizsgáztatásra leghamarabb októberben kerülne sor.

Andrei Curaj oktatási miniszter a múlt héten közölte, hogy előrehaladott szakaszban van az iskolaigazgatók és főtanfelügyelők versenyvizsgájának szervezésére vonatkozó módszertan kidolgozása. „Aki nem megy át a vizsgán, nem lehet kinevezni” – jelentette ki a tárcavezető. Elmondta, kinevezése óta zavarja a jelenlegi helyzet, hogy vizsga nélkül hosszabbítják meg a mandátumokat. „Az igazgatók hét éve nem vettek részt vizsgán, ami nem tesz jót a romániai oktatási rendszernek” – mutatott rá Andrei Curaj.

Az oktatásügyi miniszter azon reményének is hangot adott, hogy még az ő minisztersége alatt szervezhetik meg az első megmérettetéseket. Emlékeztetett, amikor a tárca élére került, véget ért a főtanfelügyelők kiválasztását szolgáló vizsgaidőszak, és hat megyében nem sikerült vezetőt találni. „Akkor jöttek a kollégáim a javaslattal, hogy nevezzünk ki ideiglenes főtanfelügyelőket, és amikor a metodológiát kértem, mondták, hogy nincs” – mesélte.

Rég lejárt a mandátumuk

Időszerű az iskolaigazgatók és helyetteseik versenyvizsgájának megszervezése, szögezte le lapunknak Király András oktatási államtitkár, aki szerint erre ősszel kerülhet sor. A vizsga lebonyolításának módszertana ugyanis közvitán van, magyarázta. Emlékeztetett, hogy a folyamatot Sorin Câmpeanu korábbi miniszter indította el, megszervezve a főtanfelügyelők versenyvizsgáját, de még ezt sem sikerült lezárni, bár több főtanfelügyelő kétszer-háromszor vizsgázott, országos szinten a 42 tisztségből hatot még mindig nem sikerült betölteni. „Reméljük, ennek a kormánynak lesz ideje megszervezni a főtanfelügyelők, tanfelügyelők és igazgatók vizsgáját is” – jelentette ki Király.

Felhívta a figyelmet, hogy 2010 óta kilenc miniszter állt a tárca élén, így gondot jelent, hogy nincs idejük az elképzeléseik, stratégiáik gyakorlatba ültetésére, ami az egész rendszerre kihat. A törvény által előírt négyéves mandátuma már minden igazgatónak rég lejárt, azóta a tanfelügyelőségek egy évre nevezik ki őket, holott az oktatási törvény előírja: rövid és középtávú menedzseri terveket kellene kidolgozniuk, amelyekről évente egyeztetniük kellene az önkormányzatokkal, a tanintézetek vezetőtanácsával, részletezte az államtitkár.

Anyagilag nem motivál

Kovászna megyében 128 igazgatónak és igazgatóhelyettesnek kell megszervezni a versenyvizsgát, ami hosszadalmas folyamat, hiszen bár módszertan fogja szabályozni, valószínűleg a helyi önkormányzatok, a tanfelügyelőség képviselői is részt vesznek a bizottságokban, magyarázta Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint nagy szükség lenne arra, hogy a tanintézetek vezetői négyéves mandátumot nyerjenek, ez szavatolná a stabilitást a rendszerben. A versenyvizsgán a szakmaiság és a kompetencia dönti el, ki irányítja a tanintézeteket, vélte.

Hangsúlyozta, az igazgatók általában elhivatottságból vállalják a tisztséget, céljuk, hogy fejlesztéseket eszközöljenek, anyagilag azonban nem motiválják őket, az alapbér 25–30 százalékát kapják vezetői pótlékként. Egy fiatal pedagógus igazgatóként sem keres annyit, mint több évtizedes munkaviszonnyal rendelkező kollégája, pedig utóbbinak nincs akkora felelőssége, és osztályfőnökként megkapja a 10 százalékos pótlékot, mutatott rá.

Hosszadalmas procedúra

Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának úgy értékelte, hogy az igazgatói állások versenyvizsgán való elnyerése jobb gyakorlat lenne a jelenleginél. „Nem kell minden évben azon gondolkozni, kinek lehet megújítani, és kinek nem a kinevezését. Aki jelentkezik, az tudja, hogy négy évre vállalja az igazgatóságot, tudja, mit vállalt és milyen munkát kell végeznie” – magyarázta.

Megtartanák a tanfelügyelőségeket
Negatívan véleményezte az oktatási minisztérium azt a tanfelügyelőségek megszüntetését célzó törvénytervezetet, amelyet múlt héten fogadott el hallgatólagosan a képviselőház. Andrei Curaj tárcavezető elmondta, nemmel válaszolt, amikor kikérték a szaktárca véleményét az ügyben, és továbbra is kiáll a decentralizáció mellett. „Én a decentralizáció híve vagyok és bízom abban, hogy együtt megerősíthetjük azt, ami jól működik és javíthatunk a problémás területeken” – jelentette ki Curaj.

Mint mondta, a jelenlegi rendszer hátránya, hogy a polgármesterek – különösen vidéken – megnehezítik a dolgukat, egyik vagy másik jelöltet szeretnék kineveztetni. Azok az igazgatók, akik rendesen ellátták a feladatot, maradhatnak, a gondok akkor kezdődnek, ha egy vidéki iskola vezetője nem vállalja tovább a munkát.

Török szerint a szaktárca azt szerette volna, hogy még a nyári vakáció előtt megrendezzék a vizsgákat, de szerinte ennek kevés az esélye. Valószínűleg csak októberben fognak elkezdődni és rendkívül hosszadalmas folyamat lesz. Elmondta: ő tavaly májusban vett részt a versenyvizsgán, ami négy hétig tartott.

„Feltétlenül szükséges, hogy megszűnjön a jelenlegi gyakorlat” – ecsetelte lapunknak Vörös Alpár, a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium vezetője. Rámutatott, a versenyvizsga révén lehetővé válna, hogy hosszú távra megtervezzék egy-egy iskola vezetését. Bevezetését már évek óta „rebesgetik”, emlékeztetett, ezért szerinte nem biztos, hogy most gyakorlatba ültetik az elképzelést. Úgy vélte, mindenképpen változtatni kellene a jelenlegi tanügyi törvény előírásain, a versenyvizsgát elbíráló bizottság összetétele ugyanis kérdéseket vet fel. Megkérdőjelezhető, hogy a bizottság – amelyben az önkormányzatok, iskolaszékek képviselői is jelen lesznek – mennyire alkalmas arra, hogy szakmai szempontok szerint válasszon igazgatót, vélte.