
A Maros Aradnál. Megemelkedett a sókoncentráció a vízben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A vízügyi igazgatóság eddig csak javasolta az Arad megyei gazdáknak, hogy se az állatok itatására, se a mezőgazdasági területek öntözésére ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt. A prefektúra szerint a Soborsin és Batta térségében a megengedett felső határt súrolja a sókoncentráció.
2025. június 19., 17:242025. június 19., 17:24
2025. június 19., 17:592025. június 19., 17:59
Mihai Pașca Arad megyei prefektus mint a megyei vészhelyzeti bizottság elnöke csütörtök délután hozott rendeletével megtiltotta, hogy a Maros vizét – annak megnövekedett sótartalma miatt – a mezőgazdasági területek öntözésére vagy az állatok itatására használják. Emellett a megye kormánymegbízottja elrendelte, hogy:
Az aradi vízgazdálkodási igazgatóság vasárnap délután adott ki figyelmeztetést, hogy a paradji bányakatasztrófa miatt a sóval erősen szennyezett Kis-Küküllő vize a Maros sótartalmát is megemelte, ezért nem ajánlotta sem öntözésre, sem itatásra a folyó vizét. A román környezetvédelemi minisztérium azt megelőzően, már pénteken értesítette a magyar hatóságokat is, hogy Nagylaknál a „sóhullám” eléri Magyarországot is.

Megemelkedett a Maros sótartalma a folyó Arad megyei szakaszán, ezért a helyi vízügyi igazgatóság figyelmeztette a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy sem itatásra, sem öntözésre nem javallott a vize.
Csütörtökre Arad megye azon részén, ahol a Maros belép a megyébe, növekvő értékeket jegyeztek, de a prefektúra közleménye nem számszerűsítette ezt. „A szakemberek mérései szerint még nem vagyunk olyan helyzetben, ami aggodalomra ad okot, de ma reggelre
ezért úgy döntöttünk, hogy óvintézkedéseket teszünk. Ideiglenes jelleggel megtiltottuk a Maros vizének használatát öntözésre vagy itatásra, de amint csökkent a sókoncentráció, ezt feloldjuk” – írta közleményében Mihai Pașca prefektus.
Mint köztudott, a parajdi sóbányába májusban tört be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, az abból kimosott sót pedig a Korond-patak tovább vitte a Kis-Küküllőbe, amelynek vize több mint egy tucat Maros megyei település ivóvízellátását biztosítja. A múlt héten normalizálódni látszott a helyzet, de szerdán a parajdi sóbánya kárenyhítési munkálatain dolgozó cég senkivel sem egyeztetve lebontotta a nemzetközi szakértők javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátakat, az ideiglenes mederbe terelt patak pedig megint nagy mennyiségű sót mosott ki a hegyből, és vitte magával a Kis-Küküllőbe. Mindez olyan ökológiai katasztrófát okozott, amely a Krónikának nyilatkozó szakértők szerint évtizedekre kihatással lesz az ökoszisztémára.

Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.

Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
szóljon hozzá!