Állásbörze. A romániai munkavállaló nehezen fogadja el a felkínált állást
Fotó: Haáz Vince
A román gazdaság nem szárnyal, de a kis eredményeket is el tudja adni a politikum, ezért tűnik az apró fejlődés nagy megvalósításnak – állapította meg a Krónikának Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal (AJOFM) igazgatója. A romániai munkaerőpiac szükségleteiről, a kiszolgáltatott helyzetben levő vendégmunkásokról, a Nyugat-Európából nagy számban hazatelepülő román állampolgárok útkereséséről beszélgettünk a háromszéki szakemberrel.
2024. október 28., 07:582024. október 28., 07:58
– Milyen engedélyeket, eljárást igányel távol-keleti munkaerőt alkalmazni Romániában?
– Az Európai Unión kívüli munkavállalók befogadásához a Román Bevándorlási Hivatal jóváhagyása szükséges, ami sok papírmunkával járó, időigényes folyamat. Az eljárás több lépcsőfokból áll. A külföldi munkaerőt alkalmazni akaró cég az üres állásait a megyei munkaügyi igazgatóságon kell meghirdesse. Ha nincs hazai jelentkező, a munkaügyi hivatal igazolja, innentől fogva a bevándorlási hivatalban folytatódhat az ügyintézés. Munkaerő-behozatallal nagyon sok cég foglalkozik Romániában, akik a munkaadókkal történő egyezség alapján elvállalják a teljes papírmunkát. Főleg az építkezésekhez, és a nagy útépítési beruházásokhoz hoznak be távol-keleti munkásokat. Románia más vidékeihez képest Székelyföldre kevesen jönnek, a legtöbb vendégmunkást a nagy megyék cégei fogadják. Háromszékre főleg szakképzetlen mezőgazdasági munkások érkeznek állattelepekre, illetve az építőiparba, ahol viszont szakmunkásokat, és mérnököket is várnak.
– Mennyire elégedettek a romániai munkaviszonyokkal és bérekkel az ázsiai vendégmunkások?
– Nem rózsás az életük. Kiszolgáltatottak, mert nem beszélik a nyelvet, és nem állnak közel a kultúránkhoz. Őket nem érdekli az ország berendezkedése, csak pénzt akarnak keresni, de sok esetben nem jön össze az elvárt jövedelem. Eleve úgy kerülnek hozzánk, hogy többségük hitelt vesz fel a szállítás és a munkaerő-közvetítési díj fedezésére, amit vissza kell fizetniük. Romániában nagyon visszafogottan élnek minimális fogyasztással, hogy össze tudják gyűjteni a hazatérésekhez szükséges pénzt. Akikkel Sepsiszentgyörgyön beszélgettem – ők a kerülőút építéséhez érkeztek más megyében működő cégek alkalmazottaiként –,
Ha gondokkal küszködő céghez kerülnek, teljesen kiszolgáltatott helyzetbe vannak. Gyakorlatilag annyit keresnek, mint egy romániai alkalmazott, de nehezen tudják a jogaikat érvényesíteni. Miután a munkaerő-toborzó cég behozza őket Romániába, lemond róluk, további sorsuk nem érdekli.
– Visszatérő kérdés, hogy a cégek miért nem találnak helyi alkalmazottat. Ha a munkavállalót kérdezi az ember, azt a választ kapja, hogy nem fizetik meg...
– A történet nem ilyen egyszerű. Állásbörzéink tapasztalataiból indulnék ki, ahol szembesülünk a cégek kínálatával, és a potenciális munkavállalók hozzáállásával. Az októberben szervezett állásbörzénkre például sokan beléptek, de ki is fordultak a teremből. Sok ember nem akar alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Ha régi szakmájára nincs kereslet, új mesterséget tanulhatna, de nem vállalja. Sok a meghirdetett eladói állás, amire szintén nincs érdeklődés. Amikor afelől kérdezzük őket, hogy miért nem tartják elfogadhatónak az állást, számtalan érvet fogalmaznak meg: nem akarnak hétvégén dolgozni, rossz a munkaidő-beosztás, nem tudják összeegyeztetni saját elvárásaikkal, és sorolhatnám.
Nyilván az volna a megoldás, hogy ne minimálbérről beszéljünk, hanem a fizetések a megélhetés szintjén alakuljanak, de ez nehezen kivitelezhető a mai Romániában.
– Pedig a kormány azt a célt tűzte ki, hogy a bérszint folyamatos emelésével az átlagos uniós minimálbérhez közelíti a romániai keresetek alsó határát. Választási kampányszlogenről, vagy kivitelezhető elképzelésről van szó?
– Harminc éves munkaügyi tapasztalatom alatt még nem találkoztam ilyen munkaügyi miniszterrel, aki ennyire kampányolt volna különböző témákban. A nyugdíjak átszámítása távolról sem végződött be, mert továbbra is sokan várnak sorukra, mások elégedetlenek, közben elkezdődött a nagy hajrá az európai minimálbér ötletének a felkarolásával. Nem tudjuk, hogy ennek mi lesz a végkifejlete.
Ha a kormány erőlteti, sok vállalkozás vissza fog térni a részmunkaidős foglalkoztatáshoz, amikor hivatalosan 2-4 órára kötöttek munkaszerződést, közben a munkaidő jóval hosszabb, ami már szürkegazdaság.
Kelemen Tibor nem túl derűlátó a romániai munkaerőpiac jövőjét illetően
Fotó: Bíró Blanka
– Egyre többen térnek haza nyugat-európai országokból, a közoktatásban jelentősen megnőtt a hazatelepülő családok gyerekeinek száma. Ez miként mutatkozik meg a munkaerőpiacon?
– A munkaügyi igazgatóságok egyelőre annyit érzékelnek, hogy sokan jelentkeznek a nyugat-európai országokból 3-6 hónapig folyósított munkanélküli segély nyilvántartásba vételére. A hazatelepülőknek jár a segély, amit az uniós országok akkor folyósítanak, ha a romániai munkaügy igazolja, hogy a román állampolgárt nyilvántartásba vette, de nem talált helyi munkalehetőséget magának. Aki ilyen segéllyel érkezik, a folyósítás idejére eleve nem akar munkát vállalni itthon, mert megszakad a segélyezés. Ennek elkerülésére számtalan kibúvót találnak, így nem fogadják el a felajánlott állások valamelyikét.
Rendszerint kétkezi munkásokról van szó, akik havonta mintegy 800 euró segélyt kapnak, amiről nem szívesen mondanak le.
– A hat hónap letelte után mihez kezdenek a hazatelepülők?
– A családok mintegy felének valamelyik tagja rendszerint visszatér Nyugat-Európába, miközben a feleség vagy a férj itthon marad a gyerekekkel. A hazatérők másik fele itthon próbál egzisztenciát teremteni vállalkozóként, vagy munkavállalóként. A kétkezi munkások nehezebben szoknak hozzá az itthoni léthez, sokáig keresgélnek, elégedetlenek a fizetéssel.
Látni kell, hogy a romániai gazdaság is komoly gondokkal küszködik, sok munkahely megszűnik – még a csúcsot jelentő IT-szektorban is –, ami visszafogja a hazai munkaerőpiac túlfűtöttségét.
– A román gazdaság dinamikusan fejlődő piacként jelenik meg Európa térképén, amely a rendszerváltás után nagyon lentről indult, de mára a lemaradás egy részét behozta. Milyen kilátások várhatók a munkaerőpiacon?
– A román gazdaság felfelé ívelése csupán látszat. Magas bérek csak az IT-szektorban, meg egy-két kiemelt területen vannak, a munkavállalók többségének a bére visszafogott, a kereskedelemben és a turizmusban kimondottan alacsony.
Sok területen valójában látszatfejlődés van. Szűkebb pátriánkban, a többségében magyarok lakta vidékeken maradva: a fejlődés motorját Magyarország jelenti az itt eszközölt különféle beruházásokkal. Ha kormányváltás lenne Budapesten, Székelyföld gazdasági fejlődése szempontjából ez súlyos érvágást jelentene. Sok függ attól is, hogy a mai fiatal nemzedékek hol képzelik el a jövőjüket, mennyire maradnak helyben.
Erdély-szerte egyre több távol-keleti vendégmunkással találkozunk, akikről azonban mára kiderült, hogy hetvenöt százalékukkal elégedetlenek a vállalkozók. Összeállításunkban Kolozsváron dolgozó nepáli vendégmunkásokat is megszólaltattunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!