Archív felvétel
Fotó: Kristó Róbert
A vártnál, illetve a beharangozottnál kevesebb iskolában bojkottálták a hétfőn kezdődött nyolcadikos képességfelmérő próbavizsgát. A szakszervezet nyomásgyakorlásra panaszkodik, de azt egyelőre nem tudni, hogyan bonyolítják le a pótlást.
Nem alakult a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) tervei szerint a nyolcadikosok képességfelmérő próbavizsgájának hétfői bojkottja, a kezdeményezők tájékoztatása szerint ugyanis a több mint 1100 tanintézetből, amely jelezte, hogy csatlakozik a megmozduláshoz, végül kevésben tartották meg az akciót. George Purcaru, a FSLI alelnöke a News.ro hírügynökségnek azt nyilatkozta: a bojkottot a szakszervezeti tagokat érintő nyomásgyakorlás miatt nem tudták megtartani az összes iskolában, ahol ezt tervbe vették.
Előfordult az is, hogy kifejezetten olyan tanárokat bíztak meg a megmérettetés felügyelésével, akik nem szakszervezeti tagok, közülük sokan már nyugdíjba vonultak” – magyarázta Purcaru.
Az érdekvédelmi tömörülés napközben még nem rendelkezett országos kimutatással, néhány megyéből azonban korábban beérkeztek az adatok, ennek nyomán a FSLI alelnöke közölte, hogy például
– utóbbiban ehhez képest pénteken még 91 iskola jelezte, hogy csatlakozik a tiltakozáshoz.
Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő hétfőn nem tudta megmondani, hogyan pótolják a próbavizsgát abban a 14 iskolában, ahol sor került a bojkottra, mint elmondta, egyelőre nem született erről minisztériumi döntés. Sőt még az sem volt világos, miként zajlik kedden és szerdán a másik két tantárgyból a próba.
Görbe a Csíki Hírlappal azt is közölte: a szakszervezeti szövetség előzetes tájékoztatása szerint a megye közel hetven iskolában gyűlt össze megfelelő számú aláírás a megmérettetés bojkottjához, a tanfelügyelőség azonban felhívta a tanintézetek figyelmét arra, hogy a szaktárca utasítása értelmében kötelező módon meg kell tartani a próbavizsgát.
Kocs Ilona, a FSLI területi megbízottja az üggyel kapcsolatban felháborodását fejezte ki, mint rámutatott, miután a tanfelügyelőség kiadta az utasítást, a legtöbb iskolában hiába nem vettek részt a pedagógusok a vizsgán, az igazgatók más kollegákkal közösen megíratták a teszteket a nyolcadikosokkal. „Tizennégy iskola volt kivétel a megyében” – nyilatkozta Kocs Ilona.
Beszterce-Naszód megyében a Timp Online helyi hírportál tájékoztatása szerint mindegyik iskolában lemondtak az akcióról, és
amint azt Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes közölte a Vásárhelyi Hírlappal. George Purcaru rámutatott: szeretnék folytatni a kormány, illetve a parlament képviselőivel a követeléseikre vonatkozó tárgyalásokat, a napokban pedig arról is döntenek, hogy a szakszervezet milyen további lépéseket tesz ennek érdekében.
A FSLI múlt hét végén jelentette be, hogy az ország 28 megyéjében és Bukarestben összesen 1100 iskolában fogják bojkottálni a pedagógusok a hétfőn elkezdődött és szerdáig tartó nyolcadikos képességfelmérő próbavizsgát, azaz egyszerűen nem vesznek részt a megmérettetésen. Az érdekvédelmi szervezet annak nyomán döntött erről, hogy a parlament két házának elnöke nem válaszolt követeléseiket tartalmazó beadványukra. Ebben
Az oktatási minisztérium a meghirdetett tiltakozás nyomán felhívást intézett a pedagógusokhoz, hogy ne tegyenek olyat, ami negatívan érinti a diákokat. A 2017/2018-as tanévre vonatkozó adatok szerint egyébként a próbavizsgán országos szinten mintegy 180 ezer nyolcadikos vesz részt. A végzősök kedden matematikából, szerdán pedig magyar nyelv és irodalomból vizsgáznak. A megmérettetés a nyári képességfelmérőhöz hasonló körülmények között zajlik: a tanulók az egész országban egységes tételt kapnak, aminek megoldására két óra áll rendelkezésükre. A jegyek nem kerülnek be a naplóba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!