Fotó: Veres Nándor
Még legalább egy évtizednek kell eltelnie, és eurómilliárdokra lesz szükség, míg az ivóvízhez való hozzáférés és az ivóvíz-szolgáltatás minősége eléri az uniós átlagot Romániábana, mondták a Krónika által megkérdezett elöljárók. Míg városon jó a helyzet, a falvakban esetében hatalmas a lemaradás.
2017. szeptember 20., 17:142017. szeptember 20., 17:14
2017. szeptember 20., 17:442017. szeptember 20., 17:44
Bár az elmúlt években országszerte javult az ivóvízhez való hozzáférés és az ivóvíz-szolgáltatás minősége, még legalább egy évtizednek kell eltelnie, míg Románia e tekintetben meg tudja közelíteni az európai uniós átlagot.
Pásztor Sándor, a Bihar megyei önkormányzat elnöke kérdésünkre elmondta, ha csupán a számokat nézzük, nem kapunk valós képet a helyzetről. Hatalmas különbség van ugyanis az ivóvíz- és csatornarendszerek kiépítésére vonatkozó, százalékban kifejezett mutatók és a területi lefedettségről szóló adatok között.
A Körösök Vízügyi Igazgatóságának korábbi vezetője emlékeztetett,
Tíz évvel ezelőtt a jó minőségű ivóvízhez a lakosság 57-58 százaléka fért hozzá, viszont a csatornázás ettől nagyon elmaradt, mindössze 15 százalékban volt kiépülve, ami jelentős környezetvédelmi problémákat is okozott.
Fotó: Pál Árpád
„A vízhálózatot sikerült feltornázni 70 százalékra, ám a csatornázás terén még mindig nagyok az elmaradások, a különbséget nem sikerült megfelelő mértékben lefaragni” – tette hozzá a hidrotechnikai mérnöki oklevéllel rendelkező Pásztor, aki szerint a ’90-es években még általános volt az a hozzáállás, hogy az ivóvízrendszereket fejlesztették, a csatornázást pedig hanyagolták, ám ma már egyformán fontos mindkét hálózat.
Ez a különbség abból adódik, hogy a városokban általában megoldódtak ezek a problémák, a falvakban viszont még mindig nagy a lemaradás” – hívta fel a figyelmet a környezetvédelmi minisztérium volt vízügyi államtitkára.
Példaként említette, hogy a 600 ezer lakosú Bihar megyében 200 ezren Nagyváradon, 400 ezren vidéki településeken élnek, és a legfrissebb felmérés szerint a falusi lakosság alig 50 százaléka jut hozzá minőségi vezetékes ivóvízhez.
„Papíron nyilván jól mutat, hogy Bihar megyében 400 ezer lakos fér hozzá az ivóvíz- és csatornahálózathoz, ám vidéken még mindig vannak megoldatlan helyzetek, nagy a különbség például a tízezer lakos feletti és alatti települések víz- és csatornarendszerének kiépítése között” – mondta a Bihar megyei elöljáró.
Fotó: Veres Nándor
de megfelelően előkészített projektekkel eurómilliárdokat lehet lehívni az Európai Uniótól, bár a kiírásokban pontosan szabályozva van, hogy a pénzt mire lehet költeni, szennyvíztisztítókat, szűrőberendezéseket lehet építeni. Pásztor szerint nagyon fontos, hogy minél tisztább, jobb minőségű víz kerüljön vissza a patakokba, folyókba.
„Románia alkalmazza azt a rendelkezést, hogy amennyiben a megengedettnél nagyobb koncentrációjú szennyezett víz kerül vissza a természetbe, az önkormányzatoknak bírságot kell fizetniük. Ezek a bírságok elég nagy összegek ahhoz, hogy fejlesztésre ösztönözzék az önkormányzatokat, a vízügyi hatóságok pedig folyamatosan mérik a nitrát, szerves anyag vagy más típusú szennyezés mértékét” – hangsúlyozta a Bihar Megyei Tanács elnöke.
Az elmúlt években minden önkormányzat számára prioritás volt a víz- és a csatornarendszerek kiépítése, sok településen egyáltalán nem létezett hálózat, de ahol megvolt, ott is javításra, bővítésre szorult – nyilatkozta lapunknak Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzati főosztályának vezetője.
Elmondta, a megyei tanácsok alárendeltségébe tartozó vízszolgáltatók EU-s pénzeket hívtak le, a kormány vidékfejlesztési programján keresztül is kaptak támogatást. A legnagyobb összegek ennél a fejezetnél érkeztek az önkormányzatokhoz.
mert az emberek megszokták, hogy ingyen használják a vizet saját kutakból vagy a helyi szintű kis hálózatokból, és sokan nem akarják finanszírozni a bekötést, nem csatlakoznak rá a rendszerre.
Ezek a nagy befektetésből létrehozott rendszerek akkor válnak fenntarthatóvá, ha a lakosság nagy része rácsatlakozik, hasonló a helyzet egyébként a hulladékgazdálkodási hálózatokkal is. A politikus szerint az európai tapasztalat azt bizonyítja, a helyzet előbb-utóbb kiegyensúlyozódik.
„Az emberek megkötik a szemételszállításra a szerződést, és rácsatlakoznak a víz- és csatornahálózatra, hiszen rájönnek, hogy sokkal biztonságosabb. Ráadásul az ellenőrzések is szigorodnak,
– tette hozzá Kolozsvár volt alpolgármestere.
Ágoston László, a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta, a vezetékes vizet folyamatosan ellenőrzik, sőt az önkormányzatok felkérésére a közkutak vizét is, ha azt többen használják a településen. Rámutatott,
A szakember azt javasolja, hogy ahol kisgyerek van a családban, és a kútvizet használják a főzésre, feltétlenül vizsgáltassák be azt. A vízben magas a nitrit- és nitrátkoncentrátum, ami methemoglobinémiát (nitrát- és nitritmérgezést) okozhat.
Az elmúlt években egyébként három hasonló eset is volt Kovászna megyében. „A legdrágább az egészségünk, ezért érdemes megvizsgáltatni a vizet és csak a biztonságosat fogyasztani” – szögezte le Ágoston László.
Az Európai Számvevőszék egyébként a múlt héten közzétett felmérésében rámutatott,
de még további jelentős forrásokat kell beruházni ezen a területen.
Megjegyzik: vannak még olyan területek, ahol a közellátási hálózaton biztosított ivóvíz nem felel meg maradéktalanul az 1998-as ivóvízirányelvben előírt uniós normáknak. Ezenfelül további jelentős tagállami köz- és magánberuházásra lesz szükség ahhoz, hogy az érintett tagállamok teljes lakossága jó minőségű ivóvízhez juthasson hozzá, és hogy biztosítani lehessen az uniós finanszírozással megvalósuló beruházások megfelelő fenntartását.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap a 2007 és 2020 közötti időszakra összesen 3,7 milliárd euró támogatást nyújt az ivóvíz-szolgáltatás biztosításához és igazgatásához Bulgária, Magyarország és Románia számára.
Az Európai Unió 1975 óta vízügyi jogszabályokkal védi a fogyasztókat és a vízhasználókat a káros hatásokkal szemben. 1980-ban elfogadták, majd 1998-ban felülvizsgálták az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó normákról szóló ivóvízirányelvet, amelynek jelenleg is folyamatban van egy újabb felülvizsgálata – közölte a számvevőszék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!