Nem bukkantak a Szoboszlayék földi maradványait rejtő sírhely nyomára az aradi temetőben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nem járt sikerrel a hatvan évvel ezelőtt kivégzett Szoboszlay Aladár és társai földi maradványait rejtő sírhely feltárását célzó ásatás az aradi Alsótemetőben. A kutatás újabb megbízható információk hiányában nem folytatható.
2018. május 09., 15:592018. május 09., 15:59
2018. május 09., 16:052018. május 09., 16:05
„Roppant sajnálom, hogy nem bukkantunk nyomára az 1958-ban elítéltek nyughelyének, mindez erkölcsi elégtétellel szolgált volna számukra és hozzátartozóik számára egyaránt” – jelentette ki szerdán, a kétnapos kutatómunka után a Krónikának Gheorghe Petrov, a kommunizmus bűneit vizsgáló és a román emigráció emlékét ápoló intézet (IICCMER) szakértője.
A kolozsvári régész felidézte, hogy magyarországi szakemberek bevonásával földradarral (talajszkennerrel) találtak három olyan területet az aradi sírkertben, ahol a Szoboszlay-per áldozatai nyugodhatnak. Ezek közül kettőt a keddi, a harmadikat pedig a szerdai ásatáson sikerült felbontani, de egyik helyszínen sem kerültek elő a kommunista rezsim által kivégzett férfiak maradványai. Az egyik helyen kiderült, hogy egy vegyi anyagot tartalmazó műanyag flakon „tévesztette meg” a földradart.
Emberölés, valamint emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával bűnvádi eljárást indított a temesvári katonai ügyészség Szoboszlay Aladár és társai hatvan évvel ezelőtti kivégzése kapcsán. A nyomozó hatóság szerint még életben van néhány felelős.
A szakértőtől megtudtuk, a továbbiakban a katonai ügyészség feladata feltárni a hatvan évvel ezelőtt végrehajtott kivégzés, valamint az áldozatok elhantolásának körülményeit. Mint ismert, a temesvári katonai ügyészség emberölés, valamint emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával indított bűnvádi eljárást kedden Szoboszlay Aladár és társai hatvan évvel ezelőtti kivégzése kapcsán, mégpedig az IICCMER feljelentése alapján. „Nekünk nem állnak rendelkezésünkre az egykori felelősök azonosítását szolgáló dokumentumok, mindössze azt tudjuk, hogy ki volt a temesvári börtön egykori parancsnoka vagy hogy ki irányította a kivégzőosztagot. Viszont az ügyben eljáró katonai ügyész hatásköréből kifolyólag beszerezheti ezeket az adatokat” – állapította meg lapunknak Petrov. Hozzátette: különösen azért sajnálja a mostani kudarcot, mert az intézet fennállása óta a Szoboszlay-ügy az első, amelynek során többségében magyar elítéltek földi maradványai után kutatnak.
Szoboszlay Aladár lelkészt és 56 vádlott-társát államellenes összeesküvés vádjával ítélték el 1958-ban. A pécskai római katolikus pap Confederatio című művében egy Arad központú román-magyar konföderáció létrehozásáról írt. Több társával azt tervezték, hogy az 1956-os magyar forradalommal párhuzamosan Romániában is forradalmat robbantanak ki. A Szekuritáte azonban hamar felgöngyölítette az ügyet és letartóztatta a szervezkedőket. A Szoboszlay-perben a lelkészt és kilenc társát golyó általi halálra, a többieket pedig súlyos börtönbüntetésre ítélték. Szabó Emilnének, Szoboszlay lánytestvérének a kezdeményezésére a kolozsvári táblabíróság 2010-ben újratárgyalta a Szoboszlay-pert, és jogerősen felmentette az elítélteket, megsemmisítve az 52 évvel korábban kihirdetett verdiktet.
Miközben semmilyen nyilvántartás nincs arról, hol temethették el Szoboszlayékat, a mostani kutatómunka annak nyomán indult, hogy Vekov Károly történésznek, nyugalmazott egyetemi tanárnak öt évvel ezelőtt valaki elmondta: a hatvanas években a városi milícia volt tisztje elárulta neki, miszerint a Szoboszlay-per elítéltjeit az aradi Alsótemetőben hantolták el, sőt a belügyis a hozzávetőleges helyszínt is megmutatta. Itt zajlott most két napig a feltárás.
Szoboszlay Aladár nemcsak a katolikus egyház kiemelkedő személyisége, hanem a romániai magyar társadalom második világháború utáni első kiemelkedő kisebbségi politikusa volt – jelentette ki a Krónikának Vekov Károly történész az egykori antikommunista és társai hamvainak felkutatása apropóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sepsiszentgyörgy és Szatmárnémeti közgyűlése is a szerencsejátékok korlátozásáról döntött a város területén pénteken.
Összesen 1110 fogyasztó maradt áram nélkül vasárnap négy településen, miután az erős szél megrongált 13 transzformátorállomást – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!