
Tartós élelmiszereket küldenek Kárpátaljára a segélyakció keretében
Fotó: Haáz Vince
A hétvégén startolt a Fogadj örökbe egy kárpátaljai falut! nevű akció és vele együtt az első marosvásárhelyi segélyszállítmány, amelynek célállomása a néhány száz magyar által lakott Szernye. A segélyeket a háború sújtotta országba szállító lelkipásztor a Munkácshoz közel található településen tapasztható állapotokról is beszélt.
2022. szeptember 26., 07:442022. szeptember 26., 07:44
2022. szeptember 26., 09:202022. szeptember 26., 09:20
Kicsinek bizonyult a kárpátaljai Szernyéből érkező Béres László református lelkipásztor Hyundai Santa Fe terepjárója, amikor szombaton délután az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács raktárából tartós alapélelmiszerekkel és tisztálkodási szerekkel telepakolták. Szerdán még jóformán üres volt a rögtönzött tárolóhelyiség, mindössze a kezdeményező nőszövetség két kartondoboza árválkodott, csütörtökre viszont csoda történt, és olyannyira megtelt a lerakat, hogy Tőkés András területi elnöknek már azon kellett törnie a fejét, mi legyen az, amit kihagynak a szállítmányból, és egy következő „járatig” raktároznak el. A lelkész kocsijának a hátsó része olyannyira leereszkedett, hogy a rakodó férfiak közül az egyik tréfásan megjegyezte, hogy amíg ki nem nyittatják, a magyar határőrök masszív migránsszállítmányra fognak gyanakodni.
A gyűjtést az EMNT Maros megyei szervezete kezdeményezte, a jótékonysági akcióban a Szabadi úti református egyházközség is részt vett.
A Fogadj örökbe egy kárpátaljai falut! jelszó azonban egy jótékonysági sorozat kezdetét jelöli, amelyet a múlt heti segélyakcióval a nemzeti tanács próbál indítani. „Kéthavonta szeretnénk megismételni a város más-más gyülekezetei közreműködésével. A Szabadi úti reformátusokkal kezdtük, de már jelentkeztek mások is, akik tiszta szívből segítenének a háború sújtotta kárpátaljai testvéreinken.
– részletezte Tőkés András, aki örömmel nyugtázta, hogy az egyházaktól, cégektől és civil szervezetektől kezdve a kis pénzű emberekig számos marosszéki bekapcsolódott az adományozásba.
Fotó: Haáz Vince
A vásárhelyi meghívásra a beregszászi járáshoz tartozó Szernye református lelkipásztora mondott igent. Mint mesélte, elméletileg egyetlen 18 év fölött és 60 alatti férfi sem léphetne ki Ukrajnából, neki viszont Kárpátalja kormányzójától külön engedélye van erre, de nem papként, hanem segélyszállító sofőrként kérelmezte és kapta meg. Ezt az intézkedést már a háború első napjaiban bevezették, hogy otthon tartsák a mozgósítható férfiakat.
„Olyan családok is elmenekültek, akikről azt hittük, hogy a gazdaságuk a szülőföldhöz köti. Tudjuk, senki nem jó szívvel tette, és azzal is tisztában vagyunk, hogy a távozottak többsége alig várja, hogy hazatérhessen” – mondta el a negyvenes éveit taposó Béres László. Arra is mesélt, hogy a belső migráció az ő kis félreeső településüket is elérte, mintegy száz-százötven, főként kijevi menekült érkezett a faluba. Néhány családot ő maga is vendégül látott a parókián. Ezek minden vasárnap részt vettek a délelőtti istentiszteleten, amelyet a karzatról, orosz nyelvű tolmácsolásban hallgattak végig.
„Ezek az emberek már visszatértek otthonukba, de a szernyeiek azóta is tartják velük a kapcsolatot. Örülünk, hogy segíthettünk nekik, és minden egyes istentiszteleten azért imádkozunk, hogy a Fennvaló óvja meg a katonáinkat – magyarokat, ukránokat, oroszokat egyaránt –, és minél előbb teremtse meg a békét” – fejtette ki, majd sokatmondóan megjegyezte, ez a háború nem a két testvérnemzet háborúja. Béres László vasárnap a Szabadi úti templomban szolgált, majd Kárpátalja jelene és jövője címmel tartott beszámolót, amelyet beszélgetés követett.

Az Érmelléki Gazdák Egyesületének közreműködésével juttatták el az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezeteinek felhívása eredményeképpen összegyűlt adományokat, a Beregszászi járásban található Bene községbe.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
szóljon hozzá!