
Tartós élelmiszereket küldenek Kárpátaljára a segélyakció keretében
Fotó: Haáz Vince
A hétvégén startolt a Fogadj örökbe egy kárpátaljai falut! nevű akció és vele együtt az első marosvásárhelyi segélyszállítmány, amelynek célállomása a néhány száz magyar által lakott Szernye. A segélyeket a háború sújtotta országba szállító lelkipásztor a Munkácshoz közel található településen tapasztható állapotokról is beszélt.
2022. szeptember 26., 07:442022. szeptember 26., 07:44
2022. szeptember 26., 09:202022. szeptember 26., 09:20
Kicsinek bizonyult a kárpátaljai Szernyéből érkező Béres László református lelkipásztor Hyundai Santa Fe terepjárója, amikor szombaton délután az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács raktárából tartós alapélelmiszerekkel és tisztálkodási szerekkel telepakolták. Szerdán még jóformán üres volt a rögtönzött tárolóhelyiség, mindössze a kezdeményező nőszövetség két kartondoboza árválkodott, csütörtökre viszont csoda történt, és olyannyira megtelt a lerakat, hogy Tőkés András területi elnöknek már azon kellett törnie a fejét, mi legyen az, amit kihagynak a szállítmányból, és egy következő „járatig” raktároznak el. A lelkész kocsijának a hátsó része olyannyira leereszkedett, hogy a rakodó férfiak közül az egyik tréfásan megjegyezte, hogy amíg ki nem nyittatják, a magyar határőrök masszív migránsszállítmányra fognak gyanakodni.
A gyűjtést az EMNT Maros megyei szervezete kezdeményezte, a jótékonysági akcióban a Szabadi úti református egyházközség is részt vett.
A Fogadj örökbe egy kárpátaljai falut! jelszó azonban egy jótékonysági sorozat kezdetét jelöli, amelyet a múlt heti segélyakcióval a nemzeti tanács próbál indítani. „Kéthavonta szeretnénk megismételni a város más-más gyülekezetei közreműködésével. A Szabadi úti reformátusokkal kezdtük, de már jelentkeztek mások is, akik tiszta szívből segítenének a háború sújtotta kárpátaljai testvéreinken.
– részletezte Tőkés András, aki örömmel nyugtázta, hogy az egyházaktól, cégektől és civil szervezetektől kezdve a kis pénzű emberekig számos marosszéki bekapcsolódott az adományozásba.
Fotó: Haáz Vince
A vásárhelyi meghívásra a beregszászi járáshoz tartozó Szernye református lelkipásztora mondott igent. Mint mesélte, elméletileg egyetlen 18 év fölött és 60 alatti férfi sem léphetne ki Ukrajnából, neki viszont Kárpátalja kormányzójától külön engedélye van erre, de nem papként, hanem segélyszállító sofőrként kérelmezte és kapta meg. Ezt az intézkedést már a háború első napjaiban bevezették, hogy otthon tartsák a mozgósítható férfiakat.
„Olyan családok is elmenekültek, akikről azt hittük, hogy a gazdaságuk a szülőföldhöz köti. Tudjuk, senki nem jó szívvel tette, és azzal is tisztában vagyunk, hogy a távozottak többsége alig várja, hogy hazatérhessen” – mondta el a negyvenes éveit taposó Béres László. Arra is mesélt, hogy a belső migráció az ő kis félreeső településüket is elérte, mintegy száz-százötven, főként kijevi menekült érkezett a faluba. Néhány családot ő maga is vendégül látott a parókián. Ezek minden vasárnap részt vettek a délelőtti istentiszteleten, amelyet a karzatról, orosz nyelvű tolmácsolásban hallgattak végig.
„Ezek az emberek már visszatértek otthonukba, de a szernyeiek azóta is tartják velük a kapcsolatot. Örülünk, hogy segíthettünk nekik, és minden egyes istentiszteleten azért imádkozunk, hogy a Fennvaló óvja meg a katonáinkat – magyarokat, ukránokat, oroszokat egyaránt –, és minél előbb teremtse meg a békét” – fejtette ki, majd sokatmondóan megjegyezte, ez a háború nem a két testvérnemzet háborúja. Béres László vasárnap a Szabadi úti templomban szolgált, majd Kárpátalja jelene és jövője címmel tartott beszámolót, amelyet beszélgetés követett.

Az Érmelléki Gazdák Egyesületének közreműködésével juttatták el az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezeteinek felhívása eredményeképpen összegyűlt adományokat, a Beregszászi járásban található Bene községbe.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
szóljon hozzá!